Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-01-05 / 1. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 3 megboldogult azért faragta le róla a sok görbeséget, hogy mikor már elég egyenes, a maga legféltettebb virágszálát, szép leányát hozzáadja. — Jöjjön be már kend — hívogatja a leány harmadszor is, meghűl ám az étel. — Nem ehetném. Felel reá a legény minden dacz nélkül. — Pedig én is kendre vártam. — Egyél csak Sári lelkem, rá érek én holnapig megehülni. — Akkor én sem eszem. — De nem volna jó dolgod, hogy én miattam koplalj. Azután hozzátette: — Van nekem elég keserű eledelem hallja kend. Keserű lesz megkóstolni az apátián kenyeret, még az is jobban esett, mikor édes apám szegte meg, s a nekem valót szeretettel adta! — Apád volt, tartozott a szeretettel, de én szolgának szegődtem be hozzá, aztán bérem mellé az áldó szót is kaptam. Nekem több búsulni valóm van. — Hát ’des apámért busul kend ? — Azt már előbb is kitalálhattad volna. — No Pista, ezért megáldja kendet a jó Isten. Béfutott a leány. Ilyen nagyot sohasem mondott még. Arczán kipirult a melegség, pedig még a hold is elég világos arra, hogy a legény zavarát megláthassa. Tehát rohant a konyha felé . . . gondoljon Pista, amit akar ... De szivében megkívánta, hogy bárcsak gondolna valamit. A vendégek aztán rövid idő alatt egyenkint, párosával haza ballagtak s az asszony az utolsó után is betette az ajtót. A sírásban kiszáradt szemek könyei csakhamar lecsukódtak. Csak a hű szolga nem aludt. Csöndesen kilépett az istállóból és az udvaron át a szérüskert felé ment. De nem messze ment, mikor észrevette, hogy a kazalok végében beszélget valaki. Óvatosan lépett a kazal oldalához. De mi addig előzzük meg a fiút, és holdvilágnál tisztán látjuk Kur- táné asszonyomat, mikor a szomszéddal beszélget. Persze nem illendő dolog, mikor az asszonyember éjnek éjszakán a köztit végén álldogál más asszony férjével. — Bizony kedves Sós Mihály uram, akkora ez a falat, hogy egy szájjal bajosan lehetne bekapni. A leányról volt szó és a hozományát értette Kurtáné asszonyom a bekapandó falat alatt, valamint az egy száj alatt is a magáét értette. — Nekem pedig nagy kedvem volna hozzá, Kurtáné asszonyom, véli Sós Mihály. Fiam embersorba nőtt már, ez a kis rész jókora darab lenne a magunké mellé. Hanem vettem én észre velamit; a megboldogult gazda nagyon mellé tanította ezt a Pista gyereket. Ö maga is sokszor mondogatta a boldogult, hogy habár ezt a Pistát árvaságban a földön felejtették és mégis ember lett belőle. Neki mindegy, akármily szegény, odaadja a leányt, csak a fiú ember légyen. •— Az már az én gondom lesz, mondja Kurtáné, foglalóképpen elszemtelenkedvén magát s a nálánál jóval fiatalabb embert bátyja-urának vallván. De épen ezzel vette meg Sós Mihályt. Egy féjőstehenet Ígért a vénasszonynak, ha a házasságból csakugyan lesz valami. — De nagyon becsületes fiú ám ez, hallja kelméd! Jegyzi meg Sós Mihály. Figyelmeztetni akarta az asszonyt az elvállalt munka nehézségére. — Mondtam már, hogy az az én dolgom lesz — csak kelmed állja meg az alkut. — Itt a kezem, egy fejős tehén, ebben maradjunk hát, — Kész az alku! csap föl az asszony s a másikkal a kertek alá ment el s ekkor lép elő a fiú, megszomorodva mondván — Hát az én becsületemre alkudtak meg ezek! Várjatok csak, én is ott leszek majdl * Szives olvasó tovább is van, mondjam még ? No jól van, csak szorgalmasan figyelj, e rovatban megtalálod, hogy ott volt-e valójában — a Pista legény. B. Mit mond a magyar közmondás az asszonyokról ? A háznál egy oszlopot tart a férfi; kettőt az asszony. * Tűz, asszon y, tenger miatt vész el sok ember. + A szép asszony is, ha megvénül, rut időket él s a vén asszony d é r - d u r. * Könnyebb a leányt felnevelni, mint férjhez adni, (mert a mai világban:) ¥ Csúnya lánynak is szép a pénze. * Magyarembernek fele segítsége — felesége az asszony. * * Öreg asszonyt pénzért nem tanácsos elvenni. ¥ Gazdag leánynak böjtben is esik farsangja ¥ Két-három asszony egész sokadalom, s egy lúd és két asszony egész vásár. ¥ Nem titok az, a mit két asszony tud. ¥ Szája veri meg az asszonyt. ¥ A pénzt az ügyes gazda megszerezi, okos asszony megőrzi. ♦ Nem kereshet annyit a jó gazda, a mennyit a rossz asszony el nem pazarolhatna. ¥ Szalma férfi is arany asszonyt érdemel. ¥ Asszonyt, vásznat ne végv gyertyavilágnál. ¥ Nézdd meg az anyját, vedd el ... a jányát. ¥ Könnyebb egy zsák balhát őrizni, mint egy asszonyt. ¥ Gazdag özvegy mindig 30 esztendős, mert 40 évessel már az ördög sem tánczol. ¥ Ó bornak, ó leánynak nem egy az ára. ¥ Ha a vén leányt férjhez adják, menyecskének hijják. ¥ A mosolygós asszonynak, világos felhőnek nem kell hinni. Nincs hamisabb viz az asszonyok kényénél. ¥ Hosszú haj, rövid és7. ¥ Könnyebben felejti a kígyó farka vágását, hogy sem az asszony legkisebb bosszúságát. ¥ Ritkán egyeznek a kontyok. ¥ Nehezen egyeznek meg a szép asszonyok.
