Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-06-15 / 24. szám
190 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Hanem igenis védekezünk az uzsora ellen, lett légyen az bármily alakba, ruhába, mérlegbe, zsákba, v i t r i o 1 o s pálinkába vagy fűszerbe búj t atva. Jól értsük meg ezt egyszer és mindenkorra ! Egy nagy ember szobra. A magyar gazdáknak ünnepe volt az elmúlt vasárnapon. A zalai Balaton partján avatták fel nagy lelkesedés és hazafias emlékezés közt Festetich György gróf szobrát. Miért emelték e szobrot? Hogy a nemzet és különösen Keszthely megörökítse annak a nagy féfiunak szobrát, a ki Széchenyi Ferencz és Istvánnal egyetemben a magyarságért, a nemzetért úgyszólván legtöbbet tettek. Gróf Festetich első volt, ki az 1790. országgyűlésen szót emelt a magyar hadsereg és nemzeti nyelv érdekében. Meg is adta ennek a bátor föllépésnek az árát. Kitiltották Bécsből, fogságot kellett szenvedni a bécsi kormánytól. Elhagyta tehát a katonai pályát, visszavonult birtokaira és itt, mint csendesen élő gazda, de bensejében izzó szenvedélyű magyar annál többet tett hazája érdekében. Gazdasági iskolát alapított a magyar ifjúság részére. (1797.) Ez intézetet elnevezi Georgikonnak. De az ő intézete nem csupán iskola vala. Az ébredező magyar szellem gyújtó pontja ez az intéz mény, hol évenkint nagy nemzeti ünnepséget tai- totlak. Ide gyűlt a magyarság szine-java, Ide sereglettek az irók, költők, főurak, gazdák. Még József nádor is lejött a megnyitó ünnepségre. Szántott néhány barázdát az intézet földjén ... Hej, szép jelenet volt ez! József nádor fogta az eke szarvát, Széchenyi F'erencz gróf volt az ostoros. Festetich György gróf pedig a jármos ökröket vezette. Ezen megható jelenetek ábrázolták azt, hogy a magyar nép ereje a földben, a földmivelés fejlődésében szunynyad. Ennek százegy esztendeje. Most aztán, mikor végre valahára a magyar nemzet felfogta a nagy ember szivének nagyságát, hatását — szobrot emeltek a haza gazdasági fejlődésnek munkásai. Ott áll tehát e nagy ember szobra is a keszthelyi gazdasági iskola előtt, hirdetvén a magyar nép, a gazdavilág háláját. A szép ünnepség legkiemelkedőbb része volt Darányi földmivelésügvi miniszter beszéde, melyből közöljük e részt: »Gróf Festetics Györgynek sok nehézséget kellett leküzdeni, de voltak verőfényes napjai is. Mily szép napja lehetett az, mikor Magyarországnak halóporában is áldott, felejthetetlen nádora József főherczeg Keszthelyen megjelent, hogy az ekevasát kezébe vegye és Festetics György segítsége mellett húzta a barázdát. (Tetszés.) Az agg nádor már 50 évvel a jobbágyság felszabadítása előtt látnoki szellemével és lelkének nemes érzésével magához emelte a rögöt és a röggel együtt azt a szegény népet, mely a földet műveli. József nádor százfelé mehetett volna, s ő éppen Festetics Cyörgyhöz akart jönni, mert tudta, hogy senki nála jobban meg nem érti és azt is tudta, hogy ezt a kitüntetést senki nálánál jobban meg nem érdemli. (Nagy tetszés.) Festetics György egy tanárral és tanitványnyal kezdette meg a hires Georgikont. Ha széttörhetné a koporsó falait, hogy megnézze még egyszer az ő kedves Keszthelyét s körülnézne szeretett hazájában és látná, hogy az ő áldott keze nyomán immár egy gazdasági akadémia, négy gazdasági tanintézetünk, harmincznyolcz földmives és szakiskolánk, látná ki- sérletügyünk hatalmas fejlődését 22 kísérleti állomással, látna minden évben 200 tanfolyamot és egy egész népies gazdasági irodalmat és látná, hogy még j[a kisgazda és a munkás is hogy olvas, hogy képezi magát s hogy alakul át lassanként ennek folytán egész gazdálkodási rendszere, akkor látná azt is, hogy nem élt hiába, hogy nemzedékek jöttek és mentek, de az ő emléke köztünk maradt és folyton hatott, — látná, hogy: »nőttön-nó tiszta fénye, amint időben, térben távozik.« De hogy is ne élne annak emléke, ki földmivelö népünkhöz úgy ragaszkodott. Igazán nagyok csak azok lehetnek, kiknek hatása a nép nagy rétegeire is kiterjed, akik nemcsak fényt, hanem meleget Is árasztanak, akiknek élete mellett a szegény ember könye tesz tanúságot. (Tetszés.) Az egészséges mag nemcsak felfelé nő, hanem lefelé is hajt, gyökeret ereszt és a föld talajában ez a gyökérzet, melyet nem látunk és olykor nem méltányolunk, adja át az egész növényzetnek, az egész erejét. (Élénk éljenzés.) Dicsőült nagy hazánkfia ! A te emléked a mi talizmánunk. Ha valaha — mitől Isten óvjon — kedvetlen idők a magyar gazdát a magyar gazdától elválasztnának, a te emléked újra összehozna, közös munkára egyesítene bennünket. Ez az emlék minket a jó- szerencsében mérsékletre tanit, a balsorsban pedig fölemel bennünket. (Nagy tetszés, éljenzés.) A te emléked nékünk azt jelenti, hogy a magyar mezőgazdaságért úgy fáradjunk és úgy küzdjünk, amint te fáradtál és te küzdöttél — pihenést nem ismerve — mindvégig. (Tetszés.) Hulljon le a lepel!« (Szűnni nem akaró tetszés, éljenzés, tetszés és ismét megujoló éljenzés. Fölkiáltások : Éljen Darányi.) A jelenlévők sokáig gyönyörködtek a szoborban, mely Festetics György grófot férfikora delén ábrázolja, a talapzat oldalait a földmivelés czimerei diszitik. Gazdálkodjunk — olcsóbban! — Gr. Mailáth József könyvének ismertetése. — Nem közömbös, sőt igen-igen megszivelendő dolog a gazdára nézve, hogy mily eszélylvél és körültekintéssel veszi meg birtokát, (földjét). A ki a birtokot már drágán veszi meg, annál a kezelés is csak drága lehet. .Akár a birtok-vételnél, akár például bérletnél árra kell törekedni, hogy a birtok tőkét előnyösen fektessük be. Öreg hiba nálunk, hogy ezt a fontos körülményt rendszerint figyelmen kívül hagyják. Pedig az okos gazdának okvetlenül a következőkre van ez esetben szükségei: 1. hogy tájékozva legyen az általános viszonyok felől. 2. jól megvizsgálja, milyen volt a régi gazdálkodás és esetleg készítse meg az uj gazdálkodás tervét. , 3. állapítsa meg a birtok jóságának fokát. És ne csak a birtok nyers hozamát állapítsa meg, hanem az állattenyésztés nyers hozamát is; 4. hogy határozza meg pontosan a kezelési költségeket is. Már most, ha a nyers hozamból levonjuk a gazdasági kiadásokat: akkor a földnek (teleknek) tiszta hozamát és tőkeértékét kapjuk eredményül. Mindez azonban valamely birtok jövedelmezőségének megállapításánál még nem lehet irányadó. Az összegből levonandó még a vállalkozás haszna is. És az üzemtőkének rendszerint 5 százaléka. ,Az ezenfelül maradó összeg a tőkekamat, mely a helyi kamatláb szerint, rendesen 4 százalékkal tőkésítendő. Ez a számítás határozza meg a birtoktest vételi értékét. Hát a forgó tőkéről mit szóljunk? Kevés forgó tőkének nem lehet ám sokat produkálni, sikert aratni. A pénz-hiány sokszor és nagy zavarokat okozhat. A ki kötelességeit nem teljesítheti idejében, azt minden oldalról szorítják. Kénytelen magas jelzálog terhet vagy váltókölcsönt felvenni. Az ám, de a magas kamatláb, a drága pénz a termelési drágítja, esetleg meg is akadályozza. Ma hazánk gazdáinak legnagyobb része erősen el van adósodva. A legtöbb birtokos, bérlő túlságosan drágán vesz, illetve bérel.
