Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-06-08 / 23. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ — Nincsen ám! — Akkor hát kifordulok egy kicsit. Odakünn meg előveszi a beteg fiút és részvéttel kérdezi: — Mi fáj, édes fiam? — Ez is fáj, az is fáj és a többi. A vigécz visszamegy a szobába és szóba ejti a fiú baját. Aztán elmondja, hogy nekie is akkurátusán iyen baja volt. — Ugy-e a gyomra fáj, meg a mája is. Erre a szóbeszédre bejön az anyjuk is. — Gilisztája is volt? — A’ bizony! — No lássák. Budapesten van egy patikárius. Annak olyan pilulái vannak, bogy egyszerre talpára állítja a betegei. — Hogy lehelne hozzájutni ? — Egyszerű a módja. írják csak alá ezt a megrendelő iratot és a pesti patikus pár nap alatt megküldi. Nem is lesz olyan drága. A gazda meg felesége nyomban alá is Írták. Az az irás pediglen egy kötlevél volt egy háromezer forintos gépre. Ez a gép bárom hét múltával meg is érkezett. A gazda fájdalmas csalódással vette át a gépet és keservesen, vagyonának romjain ki is nyögte az árát. Mert szégyelte a falu előtt, hogy ily rutul hagyta magát becsapatni, üe azóta átkozza a gépeket. No lám, atyámfiai, ez annak oka és pedig csak egy oka, amiért a mi gazdaságunkban nem boldogulunk, nem haladunk. Mert nem egy, de ezer és ezer esetet tudnánk most hirtelenében elsorolni, mely szerint a lelketlen vigéczek mi minden furfangos dolgokkal vagy teljesen megrontják a gazdákat, vagy annyira elidegenítik a hazai becsületes gépipar eszközeitől, bogy a gazdának még a háta is borsódzik ezen újabb vivmányu gazdasági eszközöktől. Mert hát ily körülmények közt mi tevő is legyen a gazda ? Lelkiismeretlen, rendszerint külföldi gyárosok vigéczei ugyan is ígérnek fűt-fát, mikor a váltót vagy kötelezvényt aláíratják . . . De aztán, ha megérkezik a rosta vagy a cséplőgép, akkor tűnik ki csak igazándiba, hogy iszen ők valóságos svindlerrel állottak szemközt. A hir gyorsan terjed. Ezer és ezer gazdának szomorú sorsa inti a népet és idegeníti el a megbízható. áldásos gazdasági eszközöktől is. A magyar gazda tehát szánt inkább a rosszfajta ekével és csépel, ahelyett, hogy géppel veretné ki a kalászból a szemet, a piaczra is ocsut visz, mert nincs rostája, a konkolyozóról pedig álmodni sem mer. No látod, atyámfia, ez is egyik oka annak, hogy sem a mezőgazdaság szekere nem tud mozdulni a kátyúból, sem a mezőgazdasági ipar nem halad. Jómagad is beláthatod, hogy ezen a bajon segíteni kell. De hogyan ? Ez a kérdések kérdése! Hát megpróbáljuk előtted ezt a kemény belet kihámozni. Gazdasági közmondások. Ha rossz a takarmányod, pótold abrakkal, — Kóró nem takarmány, ocsu nem abrak. — A takarmányra költött pénz busásan visszajön. — Takarmány szűke sovány marha. — Legjobb takarmány a jó réti széna. — Takarmány sohse sok. — A marhád csak akkor sok, ha kevés a takarmány. — Sáros széna, kész betegség. — Ázott széna, sovány marha. — Csalamádé nem takarmány. — Répát csak vagdalva etess. — Vemhes marhának a legjobb takarmány járjon ki. — Ha zöldet érez a marhád tavaszszal, nem akarja a száraz takarmányt enni. 185 A patkányok irtása. Alig van a szárnyasok veszedelmes ellenségei között oly pusztító, mint a patkány, mivel ettől a legnehezebben lehet védekezni. Oly kis helyt feljut a szárnyas lakásába, hogy alig lehet észre venni, csak akkor, mikor egyik-másik eldugott szegletben csomóra hordja az embernek a legszebb állatait. Tőrrel hasztalan volt minden igyekezetem. A járása és a lyuk körül több tort állítottam fel, de azok mindegyikét szépen elkerülte. Hozzá fogtam kiásni a patkányfészket és sikerült a fiatalokat megtalálnom, de az öregek elmenekültek, ezt hogy kell kiirtani? azon kellett gondolkoznom. Néhány házi szert alkalmaztam, a melyekkel sikerült ezen veszedelmes állatokat ki is irtanom. Azt ugyanis láttam mindig, hogy a patkány bárminő piszkos helyt tartózkodjék is, mindig tisztán tartja magát, ennélfogva olyan dolgot kell alkalmazni, a melyik a szőréhez ragadjon és onnan azt ne tudja letisztítani. Ilyenre nagyon alkalmas a madárfogó lép, a gummi arabicum, az enyv úgy összeolvasztva, hogy az ne száradjon meg; ezen ragadós folyadékot vékony veszőkre kenjük s azokat lyuk elé és a járása a hol van, a földbe szúrjuk, igy az a lépes vessző a szőrére ragad; a patkányok ezeket le akarván tisztítani, a szájukba marad mind s ez őket annyira zavarba hozza, hogy azon környékről mind eltávoznak, mivel az, a melyik ily léppel meg lesz piszkitva, haragjába a többit is marja. Továbbá a patkány rendkívül szereti a tengeri lisztet, a tengeri lisztet össze kell keverni gipszszel s azt egy lapos edénybe tenni a járáson, az edény mellé, melyben a tengeri liszt és gipszkeverék van. Egy másik lapos edénybe vizet kell tenni. Midőn a patkány a tengeri lisztes keverékből jól eszik, azonnal iszik, mert a gipsztől megszomjazik, s mihelyt ivott, a benne lévő gipsz azonnal megkeményedik s másnapra már mind felfordul. Ezen két dolog azért, is -czélszerübb a mérgezésnél, mivel a mérget rendesen kenyérben adják oda s ez oly helyre kerülhet, hol kutyák vagy a baromfi megeheti ; s igy a legnagyobb vigyázat mellett, legkedvesebb állataink pusztulhatnak el. Czölöpök tartóssá tétele. A czölöpök, karók vége, mely a földbe kerül, igen hamar elrothad, különösen ha olyan természetű a talaj, hogy hol fel- nedvesedik, hol pedig kiszárad. Ilyen helyekre úgy kell a czölöpök földbe szánt részét tartóssá tenni, hogy az illető darabot, de még azon felül is egy arasznyit, megégetünk anvira, hogy jól megszenesedjék s ekkor azon tüzesen karbolineumba vagy kátrányba mártjuk s úgy ássuk aztán le a helyére. A penészes fehérneműn úgy lehet segíteni, ha a penészes foltokat vajjal bekenjük, egy darabig úgy hagyjuk, azután olyan vizzel, a melyben kevés bamuzsirt oldottunk fel, — megmossuk. Ezután langyos boraxos vizzel kiöblítjük, aztán a ruhát, ha csak lehet, a szabadban, napos helyre kiteszszük és úgy szái'itjuk meg. A patkányok és egerek állítólag sokkal köny- nyebben bele mennek a csapdába, ha a csalétket egy kis rózsa-olajjal szagositjuk meg; mert ezen állatok a rózsa-olaj illatát szerfölött kedvelvén, e miatt szokott óvatosságukat is levetkezik. Az egereket különben terpentinnel is el lehet űzni, ha azon helyekre, hol leginkább járnak, terpentines rongyokat dugdosunk. Ennek azonban az a hátránya, hogy a terpentin szaga az élelmiszereket is átjárja A bőrtörése ellen. A többször átázott csizma, vagy más bőranyag törését a következő módon akadályozhatjuk meg: jó nagy csupornak legalább egy harmadát felapritott cserfakéreggel megtöltjük, azután teleöntjük a csuprot vizzel és azt némi ideig forraljuk. A bőrnemüt a jó langyos folyadékban vagy félóráig áztatjuk, onnét kivesszük és meg- szikadása után, még nedves állapotban, riczinusz- olajjal jól bedörzsöljük.
