Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-06-08 / 23. szám

180

MAGYAR I ÖLDMIYELŐ

HETI KRÓNIKA.

A delegáczió folytatja üléseit. Megegyezés köztük még nem jött létre. Igen hevesen ragaszkodnak az osztrákok a közös vámterülethez. Hogy mi lesz belőle, majd meglátjuk. Nagy feltűnést keltett az uj ágyukra kért összeg nagysága, a 38 millió forint. De hiába, ennek igy kell lenni, »mert az uj ágyukat a többi nálunk kissebb államok is beszerezték« nyilatkozott Őfelsége a delegáczionális ebéden. Az uj ágyukkal próbákat is tettek az Örkényi határban, hol a sok delegátus bámulattal szemlélte azok pusztítását a bábok közt. Kroporcsek tábor- szernag}r szerint ezek a legczélszerübbek, bár ez perczenkint csak 9-et lő, míg a németek Krupp- féle ágyúi 27-et, a francziák Maxim-féle ágyúi

30-at lőnek. Na de azokra is sor kerül, győzi a magyar!

Az uj országház. Megkezdődött a nagy költözködés. A Sándor-utczai képviselőház szállítja az ingóságokat az uj országházba, sőt a könyvtárt már át is vitték. Az egyes termek bútorzatát is átszállítják a napokban s csak két termet hagynak meg bútorozva, ahol a bizottságok fognak ülésezni majd. A delegáczió befejezése után nyomban megkezdik a múzeumból a főrendiház átköltözését. A főrendiház irodája már a jövő héten az uj országházban lesz.

Az agráriusok nagy uzsoratanácskozást

tartottak. Ennek élén az ősz Károlyi Sándor gróf hatalmas beszédben mutatta ki: mily pusztitásokat visz végbe nálunk és szabadon, törvényeink hiányos volta miatt büntetlenül is nem csak a pénz, de a gabona és elővételi uzsora. Az egész ország megdöbbenve és gondolkodóba esve hallgatta az ősz agrár vezér próféta szavait. Csak két magyar és két német újság támadták gr. Károlyit, tehát védelmezték az uzsorásokat. Bizonyára ők tudják legjob-. ban, hogy miért kelnek védelmükre a magyar nép szipolyozóinak. Azt mondják talán, hogy az agráriusok bántják az uzsorásokat. De hogy bántják. Csak önvédelmi harczot viselnek ők a magyar faj, a magyar föld érdekében. Annak a földnek érdekében, melyet immár az uzsora lábaik alól elpusztítja. Hát a kis bogár is védi a maga életét? Vájjon csak a magyarnak nem szabad ezt tennie?

Kivándorlási tanácskozást is tartottak a múlt héten Miskolczon. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület vezérférfiai a felvidéki kivándorlás kérdésével foglalkoztak. 22 vármegye gazdái jöttek itt össze, hogy megtegyék az első legfontosabb lépéseket a kivándorlási bajok megszüntetésére. Megvitattak mindent a mi a kivándorlási ügygyei kapcsolatban van. Miként kell a hitelviszonyokat, a közigazgatás szerveit javítani, a földet hasznot hajhabbá tenni, hogy gazdája jobban odakötődjék ahoz a röghöz, aminek a neve haza. Két napig tartott a tanácskozás sorozata, amelynek színvonala, magas szelleme a nagy ügyhöz méltán komoly volt. Kár, hogy túl sok kérdéshez nyúltak és igy egyesek mélyítésére nem fordíthattak teljes figyelmet. Ezt azonban a jövőben pótolni lehet.

Egyről-másról.

Az egész művelt világ katonaságának béke-létszáma 4 millió ember. — Anglia évente 15 miliő dollár értékű tojást vásárol Oroszországból. — A legkeményebb fa nem az ébenfa, hanem a kókusz. — A sürgöny körülbelül 3 másodpercz alatt jut át az Atlanti tengeren. — Khina egyes helyein a földmi- velésnél sertéseket is használnak teherhuzásra. — Moszkvának van Európában a legnagyobb kórháza hét ezer ágygyal. — A legutóbbi népszámlálás szerint Párizs lakossága 2,650,000 lélek, a kik közül 1,200,000 idegen és vidéki. — Az influenza pusztítása. Poroszországban 1900. évben nem kevesebb mint 14,329 egyén halt meg influenzában. Ilyen sok áldozat 1892. óta nem volt ott ennek a modern befegségnek. — a mikor 15.911 halált okozott.

MIUJSÁG?

— A király elutazása. Négyheti itthon tartózkodás után őfelsége múlt hó 27-én este Bécsbe utazott. Az udvari cselédség és személyzet is vele ment. Mielőtt útra kelt őfelsége, 80U0 koronát küldött a főváros polgármesteréhez, hogy oszsza szét a budapesti szegények és szükölködők között.

— József főherczeg f. hó 2-án Egerbe érkezett a honvédség megszemlélése végett. 3-án Miskolczon tartott, 12-én pedig Baján tart szemlét a honvéd helyőrség felelt.

— Magyarok Rákóczi sírjánál. Az aradi mérnök- és építész-egyesület tanulmányutat tettek Törökországban és felkeresték II. Rákóczy Eerencz, édesanyja, Zrínyi Ilona és kibujdosott társainak sírját Konstantinápolyban. A társaságot Barabás Béla országgyűlési képviselő vezette a sirhoz, hol megjelent Széchényi Ödön gróf hasa is családjával. A társaság előbb a Lazarista-rend kápolnájában misét hallgatott, azután elvonult a sirhoz a melyre Barabás Béla szép beszéd kíséretében pompás, nemzeti- szinü szalaggal ellátott koszorút tett. Elhelyeztem a babérkoszorút — úgymond — mely emlékül itt fog maradni, hadd lássa az idegen, hogy van messze földön egy nemzet, melynek fiai sóvárogva gondolnak a nagy időkre, ha pedig magyar ember téved ide, hadd gyűljön ki arcza és kövesse az aradiak lelkes példáját. Végül megköszönte a lazirista atyáknak, hog

}7 gondozzák a magyar nemzet nagy halottjának sírját és vállalkozanak az aradiak koszorújának állandó elhelyezésére.

— Pável Mihály nagyváradi gör szertartásu kath. püspök f. hó 1-én Akna-Szlatinán elhunyt. A temetés 4-én volt Szlatinán. Nagy jóltevőjét és atyját veszítette el henne egyházmegyéje. Az öreg főpap egyszerű életmódjáról volt országszerte ismeretes. Jövedelmét majdnem mind jótékony czélokra fordította. Született Lénárd-falván 1827. szept. 8-án, pappá szentelték 1852-ben, püspökké lett 1879-ben. Halálának hírét véve részvét távriratot küldtek: Őfelsége Ferencz József, Vaszari Kolozs herczeg prímás, Széli Kálmán, Wlassics Gyula, Zsilinszky Mihály és még igen sok egyházi és világi fő ur. Nyugodjék békében!

— Özvegy báró Bánffy Dánielné, Bánffy Dezső volt miniszterelnök édesanyja 81 éves korában meghalt. A báróné holttestét vasárnap délután Kolozs-Borsára vitték, ahol férje mellé temették.

— Adakozás a martiniki szerencsétleneknek. Az egész világ részvétét felkelti azon szerencsétlenség, mely Martinik szigetét érte, s minden nemzet igyekszik részvétét kifejezni erejéhez mérten nyomort enyhítő adományaival. A budapesti újságíró egyesület elhatározta, hogy országos gyűjtést rendez. Itt az idő. midőn hálánkat kifejezhetjük a francziák iránt azon nagylelkűségért, melyei segítséget nyújtottak a szegedi árvíz károsultaknak. A mozgalom élén Széli Kálmán, gr. Apponyi Albert és gr. Csáki Albin állanak.

— Az állami méhész gazdaság megnyitása folyó hó 1-én történt meg Gödöllőn Darányi földmivelésügvi miniszter és igen sok országos tekintély jelenlétével. Ez intézmény igyekszik hazánk jólétét előmozdítani azáltal, hogy szakképzett méhészeket ad a nemzetnek. A tanfolyamokat különösen tanítók és lelkészek hallgatják, kik hivatva vannak nevezett ismereteiket a nép közt terjeszteni.

— A miniszterelnök a kivándorlás ellen. Széli Kálmán belügyminiszter az ország valamennyi törvényhatóságához körrendeletét intézett, melyben tudatja, bogy az Amerikából kivándolásra csábitó és keresztkötés' alatt érkező felhívások, hirdetmények és nyomtatványok lefoglalására a m. kir. posta és távirda alkalmazottait utasította s amennyiben zárt