Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-05-25 / 21. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 169 BEÁÉIT AH. KISGAZDA. A kényszer-eladásra kerülő kisbirtokok megmentése a szalmármegyei kis-birtokmentő hitelszövetkezet utján. Irta Poszvék Nándor a szatmári Gazdasági-egylet titkára. Örömmel vettük és olvastuk e figyelemre méltó füzetet, melynek tartalmával lapunk bővebben fog foglalkozni. Széli Kálmán bikái. Széli Kálmán miniszterelnököl kitüntetés érte, még pedig Oroszországban. Moszkvában volt nemzetközi állatkiállitás, amelyen összesen mintegy ötszáz oroszországi, németalföldi, belgiumi, németországi, magyarországi és ausztriai háziállatot mulatták be. Magyarországból minteg)7 negyven darab jószágot küldtek ki Moszkvába, ahol a pompás állatok mindjárt általános föltünést keltettek, most pedig azt jelentik Moszkvából, "hogy a magyar állatok nagy diadalt aratlak a kiállításon. Az egyetlen díszoklevelet, amelyet kitűnő nevelésért egyáltalán odaítéltek, Széli Kálmán kapta elismert kiválósággal nevelt rátóti bikáiért. Az egyes állatok külön-külön való díjazásában is nagy sikere volt a rátóti bikáknak. így a Selymes nevű bika szerezte meg a díszoklevelet, az Orvos nevű pedig az egyetlen aranyérmet. _____________ Mi ből pénzelhet a szegény ember ? Aki nem vet, az nem is arathat. Ezen közmondás mindenkire ráillik, urra szegény emberre egyaránt. Az ur, ha nem néz utánna hivatalának vagy egyébnemü hivatásának, rossz szemmel néznek rá. Egy darabig tűrik, de azután bizony ki teszik a szűrét, hadd foglalja el helyét az, ki dolgozni akar. De a ki haladni is akar, nem elég, hogy ha szokott munkáját becsületesen végzi, hanem dolgozik akkor is, mikor más már régóta pihen — alszik. Ez áll az úri vagy mondjuk intelligens osztályról. Más munkát s más körülmények között értve ugyanezt mondhatjuk a földmivelőről is. Ha csak annyit dolgozik, hogy a gyermekek is utána ne kiabáljanak, hogy lopja a napot, talán nem éhezik. Ha dolgozik akkor mikor más is, talán él és amije van fenntartja. De ha ezen kívül gyarapodni kiván, amire törekedni mindenkinek kötelessége, sokkal, de sokkal többet kell dolgozni mint másnak. Ezen dolog alatt nem értem tisztán a nyers emberi erőt. Nem ér az semmit, ha egész testi erőnket éjjel nappal feláldozzuk, ha törekvésünk nincs összekötve az észszerüséggel. Ésszel és lehetőleg előre kell meggondolnunk, hogy mit és miért cselekszünk. Úgy kell az időt már előre beosztani, hogy minden időszakra a maga által megkívánt munka essék. Például most ezen időszakba mi a teendő, hogy annak idején a munkás ember pénzhez jusson ? A gazdának a zabot, bükkönyt, árpát, lóherét, luczernát, borsót, lencsét márcziusig el kelletett vetnie, sőt még a tengeri-vetést is elvégezte a jó gazda. Ezen túl hordja a trágyát, de sietve, hogy a kapálás ne érje az udvaron. Ha idejében megtette kötelességét, várhatja Isten áldását. Hát az asszony tett e valamit, hogy az ura segítségére legyen ? Mert tudnivaló dolog s ez Írva is vagyon, hogy az asszony köteles az urának mindenben segítségére lenni. Szőtt-e a télen, hogy legyen elég fehérnemű? Éltetett hollókat, libát, pulykát, kacsát, hogy a ház számára legyen elegendő hús elsősorban, de másodsorban ősszel legyen miből fedezni a közterheket? Ha az asszony a maga körében annyit sem tud összerakni, bizony az ura által termelt gabona és takarmánynemü feleslegből kell a terheket fizetni, amit egyébként szegény törekvő gazda két fiatal tinónak beszerzésére szánt. Gondoskodott a gazda, hogy nyáron át az udvarán legyen legalább két kóczos malacz, hogy a házból kikerült mosadék s gabona nemű hulladékok ne menjenek kárba ? Van a gazdának egy kis luczernása, hogy a tehén este egy kicsit ehessék, mert tudni való, hogy a legelők mindenfele szükek és rosszak. Ha a tehén jól él, jól élnek a gyermekek, borjú és a malaczok is. Sőt sokszor akad a fáradt gazdának egy kis dohányra való is. Különben, hogy a kóczos malaczból hogy lesz 100-120 koronás disznó, legközelebb irom le Marosán Kornél __________ áll. isfc. igazgató. Miért fut össze a tej ? Bizonyára nincs nagyobb bosszúság a háziasszonyra nézve, mint mikor reggel megveszi vagy házhoz hozzák a tejet s az főzés közben összefut. Ekkor aztán persze szidjuk a tejes aszonyt, mint a bokrot, hogy ilyen meg olyan rossz tejet hozott, soha többé egy garas árát sem veszünk tőle; stb. stb. A tejes asszony igen természetesen hallani sem akar róla, hogy ő rossz tejet mért volna a „Nagyságának.“ És ebben igaza lehet neki. Mert nem mindig a pancsolt tej fut össze, hanem a legjobb tej is, ha fejés után kellőkép le nem hűtetik. A tej ugyanis 30 foknyi meleg, midőn kijön a tehén tőgyéből. Ha ezen állapotban megmarad, csakhamar megsavanyodik, vagyis a benne levő czukorsav tejsavvá válik, a mi okozza, hogy összefut a tej. Ha azonban fejés után mindjárt 10—12 fokra hűtjük le a tejet, megtartja édességét. E végre jól átszellőztetni is lehet a tejet. A levegő szénsava ugyanis gátolja a tejsav képződését; minél bensőbben érintkezik a tej tiszta levegővel annál tovább marad édes. Az átszellőzés egyúttal eltávolítja mindazon szagokat, miknek a tej alá van vetve, melyek csak később, ha vajjá dolgoztatik fel, jönnek ismét elő. Nyáron tehát fődolog a tejet mindjárt lehűteni, a mi leginkább szükséges, ha nem szállittatik oly messzire, hogy útközben kellőkép lehűlhetne. Végül a lehűtöt tej vajnyerésére is jobban kihasználható, mint a hűtetlen. ' (Egy falusi asszony) üül Egy kis gondüző. A rósz világ. — Meddig tartott a harmincz éves háború? — Tizenöt évig. — Te csacsi, hogy lehet az? — Tanító ur maga mondta, hogy a mai világban mindig csak a felét szabad elhinni annak, amit mondanak. Utón. Utas: »Ugyan mondja meg kigyelmed, merre vezet az ut Csácsova felé ?« János gazda : »Tessen csak egyenesen menni, arra van egy nagy körtefa, arra felé ne menjen, hanem térjen át jobbra, arra aztán addig menjen, a mig balra nem tér, aztán ott talál egy akasztófát, azt úgy sem kerülheti el, hát csak menjen arra, s oda ér Csácsovára.« Orvosság a vakandturás ellen. — Tömérdek sok vakandturás van a rétemen és semmikép sem tudom elpusztítani — panaszkodik Cseresnyés uram a szomszédjának. — Hisz’ azon nagyon könnyen lehet segiteni válaszolt a szomszéd de a titkot nem adom ám egészen ingyen. Ha fizet öt liter bort, megtanítom rá, mit tegyen, hogy a vakond a más rétjét túrja. — Oda se neki! Szívesen fizetek én akár tizet is, csak a titkát kitanulhassam. — Adja el komám a rétet s akkor a vakan- dokok a másét túrják.
