Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-05-18 / 20. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 161 később Európában is látható volt az égvörös al- konyi éjen. A mostani szerencsétlenség nagy szomorúságot okozott Francziaországban. Nem csuda. A legértékesebb gyarmata pusztult el az országnak. Magából az anyaországból sok franczia tartózkodik a szerencsétlen szigeten. A minisztérium váró-termében ezren és ezren tudakozódnak az áldozatok nevéről — számáról. E rovatban egyet-mást majd leírunk ám a tűzhányó hegyekről és azok titokszerü működéséről. „Biró uram panaszom van!“ . . . A kinek nem inge, ne vegye magára. Hanem annyi bizonyos, hogy nagyon sokhelyről, községből érkeznek hírek, melyek szomorú világot vetnek arra, mikor a biró uram . . . meg az elöljáróság tagjai napról-napra a kocsmákban laknak és rangjukhoz illő (?) áldomásokat isznak. Az elöljáróságnak, bírónak kellene jó példával elüljárni abban, hogy a falusi élet már egyszer a józanság, a munka és tisztesség útjára térjen. Mert ha ők nem mennek előre, akkor hiába való minden, a fiatal rákok is csak azt teszik, hátrafelé indulnak. Az ilyen dolgoknak aztán szomorú következményei szoktak lenni a községi életben. Darnó községben is. Az elöljáróság a kocsma külön helységében, hátulsó végében áldomásoztak. Az első szobában pedig két más ember mulatott. Hogy hogy nem összekapott a két mulató társaság, a minek vége — az öreg biró vértől borítva rogyott a földre, Erre aztán az egész falu összecsődült, és kergetni kezdették azt, a ki az öreg bírót leszúrta. Utói is érték. Bottal, husángokkal ütötte, a ki csak hozzátért. A szerencsétlen menekülő embert félholtan vitték vissza a kocsmába, hol aztán az orvos a bírónak, meg a másik szerencsétlennek is sebeit bekötözte. No de ez az egy eset is a száz és száz eset közül elég intő példa arra, hogy biró uramék és a tisztelt eiüljáróság kerülje óva a kocsmákat. Elég nekik akkor oda menni, ha baj, veszedelem van, ha már végre r ö n d ö t muszáj csinálni. De mindközönségesen ne járják a kocsmákat mert nem csak ők maguk jutthatnak karó közzé, de — mint itt is megesett — veszedelembe ugrathatják az égész községet. Ujfent mondjuk azonban, hogy a kinek nem ingje, hát ne vegye magára. Ám azt is megjegyezük, hogy a Péterekről beszéltük, hogy a Pálok is értsenek belőle .... MAGIT AH KISGAZDA. A lentermelés föllenditése. A földmivelésiigyi miniszter utasította a gazdasági vándortanárokat, hogy mindama községekben, melyek a lentermelés czéljaira alkalmas talajjal bírnak, népszerű előadásokat tartsanak. Ilyen előadásokat kétszáz községben 8000 kisgazdának tartottak. Ugyancsak a miniszter rendeletére négy lenbeváltót és kikészitó telepet állítottak, melyek .'10—40 ezer métermázsa száraz lenkórót bírnak földolgozni. Mivel pedig a kisgazdák főleg a megbízható vetőmag beszerzési nehézségei miatt nem voltak megnyerhetők e hosznos és jövedelmező ipari növény termelésének, az utóbbi években a miniszter 16 vaggon rigai lenvetőmagot szereztetett be és kedvezményes áron bocsájt át a termelőknek.-- A budapesti mezőgazdasági muzeum. A Kerepesi-uton levő mezőgazdasági múzeumot gyakran keresi föl a gazdaközönség. A mnlt évben 203.073 látogatója volt. Átlag tehát egy,hónapra 16.922, napjára 668 látogató esik. Legtöbb látogatója volt a múzeumnak márcz. hónapban, legkevesebb júliusban A méhész. Májusban rendesen már erősen hordanak méheink. Ilyénkor a fiasitás az ő főgondjuk: a népnek egyrésze virág port hord a fiasitás táplálásására, másik rész meg sűrűn ellepve a lias sejteket, azokat melegíti. Igen jó, ha méheink a fiasitás táplálékát lisztet — legjobb a kukoriczaliszt — amit a méhes közelében elhelyezett egy kosárba téve reá találjanak egy csöpp mézet csöppentünk reá. Vízről is gondoskodjunk, hogy a méhes előtti itaeóban mindig legyen ; náddarabokat vagy kilyuggatott deszkát teszünk a viz tatóra, hogy méheink a vízbe ne túladjanak. Ha több napig tartó zord időjárás miatt méheink ki nem repülhetéek, akkor azon kaplárakat, melyeknek méze már elfogott, etessük. Legjobban etethetünk hígított mézzel a már említett módon Dzierzon kaptárakba olyan kereteket teszünk, melyek itató vályúval vannak ellátva. Ezen vályúkba öntjük a feleresztett mézet forgáksdarabkákat szórunk, hogy méheink bele ne túladjanak. A pinczék szellőztetését nyáron nem nappal, de éjjel kell végezni. A nappali meleg levegő ugyanis sokkal több vízgőzt tartalmaz az éjjeli hűvösnél: ha aztán a vízgőzökkel telt meleg nappali levegő a pinczébe jut, a vízgőzök a hideg falakra lerakodnak és rendesen az anélkül is elég nagy nedvességet csak fokozzák, s igy a pincze a száradás helyett még nedvesebb lesz. Igen czélszerü madárijesztő. Egy cillii sző- lőmüves igen egyszerű madár ijesztőt talált fel, mely azonban azok állítása szerint, a kik alkalmazták, a czélnak jobban megfelel, mint bármely más. A készítési mód a következő: Egy ököl nagyságú bodzafa két ellenkező oldalára tükordarabott erősítünk; a parafa födetlen oldalaiba pedig tarka tollakat dugdosunk. A készüléket két sodrott lószőrrel úgy függesztjük valamely karóra, hogy a szél szabadon mozgathassa. A folyton mozgó és csillogó készülék a madarakat mindig a kellő távolságban tartja. Dohos bor javítása. A dohossá és penészessé vált bort nagyon nehéz ismét iható állapotban hozni. Lehet azonban megkisérleni, ha egy liszta, kissé kikéwezett hordóba a bort átfejtjük. Abban az esetben, ha némi javulás mutatkoznék, az átfejtés még néhányszor megismételhető, végül pedig vizahólyaggal vagy zselatinnal megderitendő. Tiszta faszénpor vagy friss bor söprűn is szokták átszűrni a bort. A szénpor is, a borseprü is magába veszi a kellemetlen szagot és igy a bor megszabadul tőle. A bodzafa levelének haszna. Angliában a kertészek a bodzafa levelét leforrázák és ezen vízzel öntözik meg a kerti ágyakat. Bolhát, hernyót és csigát bizton elűzi. A szobai legyek is kipusztulnak szagától s a vakand elvándorol, ha abból lyukába tesznek. De leghatalmasabb szer a zsizsik ellen, ha fris gályáiból rakunk a garmadába. Jó lenne a vermekbe rakott gabonával tenni véle kísérletet.—S a bogyójából főzött lekvárból 1 — 2 késhegynyi naponta, elmulasztja a köhögést. Legalább ezt mondják róla. Hátha való. Házi asszony. A tyúkok izzadása olyan betegség, mely csak a kotlós tyúkokat bánija, ha fülledt levegőjű istállóban vagy ólban kell fészkelniük. A betegség ismertető jelei abból állnak, hogy szokatlan a szárnyak alatt meg- nedvesednek, mázkosokká lesznek és megfeketednek. Minthogy ez a betegség a tyúkokat nagyon megso- ványitja, úgy kell őket óvni ellene, hogy az izzadt helyeket megmossuk, belisztezzük s a tyúkot minden nap levegőre bocsátjuk vagy visszük. Falb jóslatai I902-re. Falb Rudolf a német viharpróféta az 1902. évre a következő időjárást jósolja : Május első felében sok eső, a hónap második felében viharok; junius első és utolsó harmadában sok zivatar; július első felében zivataros, szeles idő, esőkkel; augusztus első felében forróság zivatarokkal, a hónap második felében borongó, hűvös; október az elején esős, szeles, a vége felé ködös, hideg; november első felében változó időjárás, második felében fagyok, majd havazás ; deczember hóviharokkal köszönt be, azután kemény hideg és nagy havazások lesznek. Elsőrendű kritikus napok lesznek: május 7, junius 6, julius 5, augusztus 3, Másodrendüek: augusztus 19 és október 31. Harmadrendüek; május 22, junius 21, julius 20. november 30 és deczember 20.
