Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-05-18 / 20. szám
162 MAGYAR FÖLDMIVELŐ HETI KRÓNIKA. A delegácziók. Az Ausztriával való közösügyek tárgyalására választott és kiküldött magyar és osztrák képviselőket, bizottságot — delegácziónak nevezik. Ez a delegáczió a múlt héten járult Őfelsége elé Budavárában, a magyar-királyi trónteremben. Először az osztrákokat fogadta az uralkodó, utána a magyar delegátusokat. A magyar képviselők pompás disz- magyar ruhában jelentek meg. A megjelent magyarok nevében Ándrássy Gyula gróf beszélt a Felség előtt. A király levett kalpaggal fogadta híveit. Aztán rövid beszédben kijelentette, hogy a kül- hatalmakkal békében élünk bár, de azért a viszonyok olyanok, hogy a katonaság szaporítására és hajóépitésekre költség többletet vagyunk kénytelenek előirányozni. Azután a delegátusok megkezdették a tárgyalásokat. A magyar delegáczió első sorban a külügyi kérdésekkel foglalkozott. Különös érdeket kelt a gazdasági kérdés. Az osztrákok túlzott követelésével szemben erélyes fellépésre vagyon nagy szükség. A képviselőház. A képviselőházban élénk vitát keltett a bosnyák vasutak kiépítéséről szóló törvényjavaslat. Nevezetes mozzanata volt az ülésnek Bedőházy János képviselő interpellacziója a székelyföldi kormánybiztos kinevezése dolgában. Megírtuk mi is, hogy Sándor János főispánt a földmivelésügyi miniszter a székelyek felsegitésére megindult mozgalom kormány- biztosává nevezte ki. Ez többeknek nem igen tetszett, mert áttol tartanak, hogy a főispán nem fordíthatja egész erejét a székely ügyre. Darányi miniszter ur megnyugtatta úgy a képviselőházat, mint a felszólaló képviselőt, hogy Sándor Jánosban kitűnő erőt nyer a székelység ügye. A kinevezett kormánybiztos már is sokat foglalkozott a székelység ügyével úgy, hogy az ő kinevezése, illetőleg ez ügynek való megnyerése valósággal szerencse. A minisztert az egész képviselőház megéljenezte. Ne tovább! A képviselőháznak 12-én sokáig emlékezetes ülése volt. A költségvetési bizalom vitája közben ugyanis az ellenzéki pártok vezérszónokai kijelentették, hogy »ha akadna még olyan kormány e hazában, mely a gazdasági kiegyezés dolgában többet engedne, meg Ausztriának, mint a mennyit Széli Kálmán miniszterelnök megengedett: annak a kormánynak „ne továbbot- mondanának az az lehetetlenné tennék működését. Hallják meg tehát mindenütt és értse meg előre is az az ismeretlen valaki, aki esetleg a tnlliczitálásra vállalkoznék Ausztriával szemben.« »Nyilván valami olyan féle hir szivároghatott tehát ki a politikusok közül, mintha bizony akadna olyan legény, a ki — ha Széli Kálmán egy körömnyi feketényit nem akarna engedni az osztrák sógornak — előállana és azt mondaná: küldjétek félre Szélit, majd én engedek a negyven nyolczból.« így beszélik ezt a politikusok. Hogy mi vagyon a dologban, azt végezzék el a politikusok. Mi csak. mint politikai hirt tudatjuk olvasóinkkal. Az uj kereskedelmi miniszter beköszöntője. Láng Lajos, az uj kereskedelmi miniszter a múlt héten fogadta a minisztériumának tisztikarát. A minisztert belépésekor éljenzéssel fogadták. Nagy Ferencz államtitkár üdvözölte a minisztert, ki az üdvözlő beszédre hosszasabban válaszolt. Érzi — úgymond, hogy nehéz a feladat, a mire vállalkozott, de bízik benne, hogy munkatársainak segítségével a hazának szolgálatot tehet. Sajnálatát fejezi, ki hogy Nagy Ferencz államtitkár kipróbált munkásságát nélkülözni fogja. (Nagy Ferencz államtitkár ugyanis az uj miniszter kinevezése után beadta lemondását). Az uj államtitkár gróf Wikenburg Márk leszen. (A kinevezés már megtörtént.) MI ÚJSÁG? — Lapunk t. olvasóinak és munkatársainak boldog pünkösdi ünnepeket kívánunk ! — A király itthon. Királyunk Ö felsége itthon, a királyi várpalotában időzik és legmagasabb kihallgatásokat is ad. — Királyunk Ő felsége a bártfai tűzvész enyhítésére három ezer koronát kegyeskedett utalványozni magánpénztárából. — Győr városa Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert a város díszpolgárává választja. — A fagyos szentek, mint a hogyan a különben teljesen ártatlan Pongrácz, Szervácz és Bonifá- csot elnevezték — semmi okot nem adtak a neheztelésre. A hét elején — hétfőn, kedden és szerdán elég meleg idő volt, igy hát a fagyos szentek megmutatták, hogy bizony ők nem tehetnek róla, ha ez idő hol előbb, hol utóbb szeszélyeskedik. Imhol most is lekaszálta előlünk — a kaszálni valót! — Szatmári hírek. Szatmár szab. kir. város róni. kath. lelkészének a szatmári püspök Hehelein Károly prépost kanonokot nevezte ki. — A szatmári törvényszék elnökének király ő felsége Róth Ferencz dr. budapesti Ítélőtáblái bírót nevezte ki. — A napokban történt meg Szatmáron a polgármesteri választás. Öt szótöbbséggel Pap Gézát, a város főjegyzőjét választották meg. Veréczy Antal törv. táblabiró 39 szavazatot kapott. — Visszatért kivándorlók. Szomorú karaván érkezett a napokban Zenta vidékére mint a »Bácska« irja. Háromszáz lerongyolódott, a sok hányattatástól és nyomortól megviselt ember érkezett vissza Amerikából, a kik tavaly lelketlen ügynökök csábítására kivándoroltak Dél-Amerikába. November óta pénz- és munkanélkül nyomorogtak odakünn, most ismerőseik és rokonaik küldtek nekik pénzt, hogy hazajöhessenek. Mikor kimentek, volt házuk, földjük, jószáguk, berendezett háztartásuk, most nincsen semmijük, földönfutókká lettek. Jó volna, ha szomorú példájukon okulnának a kifelé készülődő szegény emberek. Egy földmives-pár aranylakadalma. Mollyfalva torontálmegvei községben Kajzer József és neje szegény földmives pár most ünnepelte aranylakodalmát. A násznagyi tisztelt Róbert pármai her- czeg vállalta el, akit Terszlyánszky Imre emilia- majori ispán helyettesitett, mig a másik násznagy Krisz Frigyes herezegi uradalmi igazgató volt. A nászmenet zeneszóval indult el az összes uradalmi tisztség élén az agg házaspárral, akiket a szent mise után Rákosy János tóbai plébános adott öszsze. Megható volt látni az öregek könyező arczát. Délben a pármai heixzeg rendeletére diszebéd volt a nagy vendéglőben, a melyen az uradalmi személyzeten kívül részt vett a rokonság is, mintegy negyven unoka és dédunoka. — Csaló gépügynökök. Nemcsak a községet, hanem az értelmiséget is sikerül becsapniok a furfangos gépügynököknek. Egy győrmegyei földbirtokoshoz nemrégiben beállított egy franciául beszélő ur és miközben Párisról és ott levő ingatlanairól mesélt, egyben ajánlotta saját találmánvu gazdasági gépalkatrészét. A földbirtokos előtt csekélység számba ment a dolog, mert az ajánlott gépalkatrész nem volt egyéb, mint az úgynevezett «lapos vas», mely az ekékhez kell. Rendelt is tehát belőle «néhány» darabot, egyúttal kérte a francia vigécet, hogy küldje azt a csekélységet utánvéttel. Ez azonban kijelentette, hogy ő vevőiben megbízik és csak akkor fizessen majd meg neki. ha a küldendő dolgot célszerűnek találta. A francia «földbirtokos» ezután mély hajlon- gások között búcsúzott el és rövid idő múlva elküldte
