Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-05-11 / 19. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

153

Pusztulásnak indul az egész gazdaság, Megboszulja magát a nagy gondatlanság. Isten s ember előtt az nagy bűnt követ el, Ki beteg gyermeknek segélyt nem követel. Ha gyermeked szenved valamely ragályban, Torokpenész, himlő, kanyaró, skárlátban: Tartsd az ily betegei egy külön szobában,

Ha pedig ilyen nincs, ápoltasd kórházban; Semmi okod nincsen félni a kórháztól,

Hol már annyi gyermek menekült bajától. — Ha a himlőoltás elől a gyermeked Törvényellenesen dugod s rejtegeted. Veszélynek teszed ki a szegény kisdedet,

S jól teszi a biró, ha azért megbüntet. Neveld hát gyermeked és gondját viseljed, így Isten áldása lészen majdan veled.

S ha öreg korodban a munkát nem bírod, Arra gyermekeidet biztossággal hívod. — Ennyit mondván el a gyermekápolásról, Szólandok majd fertőző nyavalyákról.

M&SYAE KIS GAZDA.

A vetések állása. Április hó második felében az időjárás szeszélyes, változó és kedvezőtlen hideg volt, sőt az ország minden részében különösen ápril hó 24—3ü-ka között kárt okozó dér és egy részében 2—3, sőt 4—6-os fagy is észleltetett. Közbe hideg esőzések voltak, sőt ápril hó 28-án,

29-én sokfelé havazás is, minek következtében a növényzet nem fejlődhetett rendesen hanem fejlődésében mintegy megállapodott, sőt itt-ott kissé hanyatlott is. Az őszi vetések, a melyek különben nagyon jól teleltek és erőteljesek voltak, több vidéken mcgsárgultak és itt-ott megritkultak a buza- vetésekben pedig néhol rozsda, foltok is mutatkoznak.

A foghagyma termesztése.

— Hallod-e, mit ir ez az újság lap?

— Mit-e?

— Azt, hogy a makói gazdák évenkint 1500—2000 ezer vaggonnal szállítanak Ausztriába és Galicziába.

— Mit e ?

— Foghagymát, még pedig métermázsánként 10 — 15 korona árral.

— Enyje szedte-vedte, ennek fele se’ tréfa ám!

— Olvasd csak a többit is hát a foghagymáról.

— A foghagyma televényes középkötöttségü, lapos fekvésű földeket szeret, a közvetten istállótrágyázást nem tűri, hanem úgy azzal, mint a műtrágyákkal az előveteményt kell megtrágyázni.

Előveteménye trágyázott takarmánynövény, utána pedig jó sikerrel termelhetünk búzát. A foghagyma nem magot terem, hanem apró hagymákat, melyek csak a második évben adnak forgalomba hozható hagymát, éppen ezért nem ezen hagymácskákat használjuk ültetésre, hanem a hagymának úgynevezett czikkeit ültetik márczius hó első felében oly módon, hogy a hagymaczikkeket 15—20 cm. sor és 8 —10 cm. növénytávolságra 1—2 cm. mélyen nyomkodják a földbe. Ápolása a gyomok irtásában, vagyis 2—3 kapálásban áll. Julius hó végén nyaka megpuhul s ez jele az érésnek. Száraz időben szedendő, mert ha csak kissé nyirkos idő uralkodik, hagymája elromlik. Terméshozama 50—60 q., melyek csomókba kötve, száraz szellős helyen, póznára aggatva tartandók el.

Az elősoroltakból láthatjuk, hogy nem nagy gonddal s bajjal jár a foghagyma termesztés s ezzel szemben igen nagy jövedelmet biztosit. Mindenesetre jó volna, ha másutt is megkísérelnék annak termesztését s ezáltal változatosabbá tennék egyoldalú gazdálkodási rendszerüket.

A nyár — és a méhes gazda.

Nyáron át a méhes gazda teendője az, hogy méheit minél gyakrabban megvizsgálja. Ha van himpor s egyéb hulladék alattuk jókor reggel ki kell seperni. Sokszor megtörténik, hogy hívatlan vendégek rabló szándékkal betolakodnak a kasokba, ilyenek az éjeli lepkék különösen a halálfejt! bo- szor, ezeknek kiirtásaiban legyünk segítségükre a méheknek. Mikor nagy nevelés és meleg idő van a kasokat bolygatni nem tanácsos. A méhek ilyenkor sok mézet vesznek be, hogy viasszá alakíthassák. De ez csak bizonyos fokú hőség mellett történhetik. Ha e hőséget kas emelgetéssel hirtelen csökkentjük a méheket az izzadásban gátoljuk, de nem csak, hanem hirtelen lehűlés folytán betegséget, vérhast kaphatnak s hasításuk is elpusztulhat.

Ha a rajzásnak vége van, a dolgozó méhek a heréket, mint felesleges s csak fogyasztó népet kiéheztetve leölik. Mikor ezt a gazda észre veszi segítségükre lehet a dolgozó méheknek az által, hogy ahány herét csak tud ő is öl.

Ősz felé a kasok bejárata tapasztás által meg- szükitendő, mert könnyen megeshetik, hogy kivált a gyengébb népességű kasokba, idegen bogarak tolakodnak be s miután a szabadban nem lelnek mézet, annak mézét rabolják el.

A jövő évi magméh kiválasztásánál szükséges tájékoztatást már előbb elmondottam. Most csak arra szorítkozom, hogy ha már egy kissé több méhet találunk alkalmasnak arra, hogy magnak hagyjunk, a tél folyamán minden esetre gondoskodnunk kell méhesről is. A méhesben mint e czélra készített helyiségben a kezelés sokkal könnyebb, azután aránylag kis helyen sokkal több kas méhet tudunk elhelyezni mint a fal vagy más eresz alatt.

A méhes építésénél szem előtt kell tartani a jövőt és a szerint építkezni. Ha a gazda elég gyakorlottságot szerzett a paraszt méhesekben, ha meglehetős számú paraszt-kasai vannak, önként fog bele menni a mozgatható szerkezeti! rendszerbe. A paraszt kasokból mézet csak ősszel vehet ki, mig a mozgatható szerkezetű kaptáraidból akkor vehet ki mikor akar s azt a méz fajtát, melyet épen megóhajt. De nemcsak ez a haszon az ily méhészetben, hanem az, hogy a bogár állományát folytonosan mézelésre használhatja. Nem kell itt a bogaraknak folytonosan építeni s a mézet e czélra felhasználni, mert adhatunk mi nékiek műlépeket, vagy kipergetett lépe- ket. A méznek, melyet egyes virágzási szakokban pergetnek ki, igen nagy ára van. így az ákácz, hárs, s az eféle mézet külön-külön lehet kipergetni s az ára is 80 kr. 1 forint sőt több kilogramonként.

Arra kell tehát minden kisgazdának törekedni, hogy első sorban paraszt méhészete legyen. De ezt úgy rendezze be, hogy később könnyen rá térhessen a mozgó szerkezetű kaptárokra.

Ha a kisgazda, amit pedig könnyen elérhet a méhészetből évente 30—40 frtot vehet be s azon kívül marad a ház számára is elegendő mennyiségű méz, mely mindig ételt pótol, azt hiszem, belátják, hogy bizony érdemes méhészkedni, annál is inkább, mert ez nem jár valami nagy befektétéssel. A méh- nek nem kell se széna, se szalma csak szeretet.

Aki a méheket szereti, az nem is lehet rossz ember. Valamennyi emberi erény, mindfeltalálható améheknél. Abennök gyönyörködő, sokat tanul és szive nemesedik.

Én képes vagyok a méhekben egész nap is elgyönyörködni. Mindenkire nézve fölemelő lehet látni: ernyedetlen szorgalmat, tisztaságot, testvéri és hazaszeretet helyett kas szeretetet, a királyné iránt feltétlen hódolatot, bátorságot, vitézséget, takarékosságot.

Ha valaki azt mondaná nekem, hogy tanítsam meg minden nemes erényre azt mondanám, hogy figyelje meg a méhet s ha a szerint cselekszik, fel lesz ruházva minden erénynyel, ami az embert nemessé teszi. Marosán Kornél.