Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-05-11 / 19. szám

154

MAGYAR PÖLDMIVELŐ

HETI KRÓNIKA.

A KÉPVISELÖHÁZ.

A képviselőházban a pénzügyi vitának mindjárt a kezdetén ugyancsak sulyok alá vette a fogyasztási adórendszert Szederkényi Nándor honatya. Kimutatta, hogy különösen a borfogyasztási adó nem igazságos. Az olasz bor behozatala akadályozza a magyar borok értékesítését. Hasonlókép beszélt Benedek János képviselő is.

Lukács László pénzügyminiszter erre olyan nyilatkozatot tett, melyek a képviselőház gazdatagjai közt is elég erős reményt keltettek arra, hogy a kormány borértékesítésünk érdekében alapos intézkedéseket fog tenni.

A miniszter beszéde után rövid, de figyelemreméltó felszólalásban Szczitovszky János mutatott rá arra, hogy gyümölcstermelésünket mennyire előmozdítaná, ha ismét megkönnyitenék a kisüstön való főzést. Majd Rubinek Gyula mondott nagyon figyelemreméltó beszédet a dohánybeváltás kérdésénél, az igazi magyar gazdasági szakember tudásával mutatva rá arra, hogy milyen intézkedések volnának szükségesek arra, hogy dohánykivitelünk fokoz- tassék s a külföldi dohány-behozatal elé gátat vetnénk. A szakszerűsége mellett is szép, hazafias beszédet élénk helyesléssel kisérte a képviselőház minden pártja. Bakó Mihály a dohánytermelési engedélyek igazságos kiadását sürgette, Szitovszky János pedig azt, hogy a kormány gondoskodjék, mely szerint a magyar baromtenyésztő olcsón juthasson marhákhoz. A költségvetés további szakaszait változatlanul elfogadták, mire az ülés véget ért.

A főrendiház is tartott í'övid ülést. Csáky elnök bejelentette Szapáry István gr. elhunyták Emlékezetét jegyzőkönyvben örökítették meg. A folyó-ügyek tárgyalásához fogtak aztán. A kvóta bizottságba beválasztattak: gr. Dessewffy Aurel, báró Harkányi Frigyes, Lukács Antal, őrgróf Pallaviczini Ede, Szmrecsányi Pál szepesi püspök.

Újra baj van! A trónörökös, mint irtuk Pétervárra utazik. Bécsből azt újságolták, hogy a trónörökös ez útjában, valamint londoni és madridi útjában is négy kisérő főurat visz magával (osztrákot, magyart, csehet és lengyelt.) No hát persze ezzel a híreszteléssel megint csak a magyart akarnák ugrati, melyszerint Magyarországot is csak olyan tartomány félének tekintsék a külföldön. No majd elrendezi a mi kormányunk ezt a dolgot is!

Az uj kereskedelmi miniszter. Az elhunyt Horánszkv Nándor miniszter utóda tehát csakugyan megvagyon Lang Lajos személyében. Az uj miniszter Budapesten született 1849. október 13-án. Iskoláit szülőföldén majd a külföldön végezte. Huszon- kilencz éves korában már országgyűlési képviselő, a szakcsi kerületet képviselvén. Újságszerkesztő is volt, majd egyetemi tanár 1890. évben a pedig pénzügyminiszteri államtitkár. 1897-ben valóságos belsőtitkos tanácsos lett. Most pedig — 53 éves korában kereskedelmi miniszter. Nehéz viszonyok közt ül a miniszteri székbe, de reméhyliik Ho- ránszky helyén hasznára leszen nemzetének.

Székely kormánybiztos. A földmivelésügyi minisztérium a székely kormánybiztosi teendőkkel Sándor János Maros-l’ordamegve és Kis-Küküllő főispánját bizla meg, erről értesítette is körrendeletben a székely vármegyék főispánjait. Az uj kormány- biztos feladata a kormányt minden egyes esetben felvilágosítani a székely ügyekről, az egyes miniszteri tárczáknál székely ügyekben javaslattétellel és kezdeményezéssel van megbízva.

Hát a kiegyezés ? Csomóstul érkeznek a hírek, hogy az osztrák sógorral való kiegyezési tárgyalások ugyancsak megakadtak. Az osztrákok Széli Kálmánt, a főminiszter urat okolják. Persze,

mert a főminiszter ur ember a gáton és nem engedi, hogy egykönnyen levegyék a lábáról, még fényegetésekkel sem. Pedig az osztrák sógor ugyancsak fenyegetődzik. Hogy hát ha mi nem engedünk. Ausztria felbontja a szövetsége ! No csak rajta! Különben pedig Bécsben a kormányválságot el- keriilhetlennek tartják, már utódot is emlegetnek.

MI ÚJSÁG?

— A királyi udvar Budapesten. Május hó 4-én megérkezett Bécsből Budapestre a király őfelsége leányával Mária Valeria kir. her- czegaszszonnyal. Király őfelsége kevés megszakítással e hó végéig tartózkodik a magyar királyi palotában.

— A király a kertészeti kiállításon. 0

felsége kegyes volt meglátogatni a fővárosi kertész- kiállítást. A magas vendéget József főherczeg üdvözölte. Ott voltak még Darányi miniszter, Széchenyi Imre stb. A király rendkívül meg volt elégedve a kiállítás sikerével.

— A sziámi trónörökös, mint irtuk meglátogatta Budapestet, a mi szép fővárosunkat. Sorra nézte műintézeteinket, majd Gödöllőre rándult ki, hol a felejthetlen Erzsébet királynénk szobrát megkoszorúzta. A trónörökös különben többször kijelentette környezetének, hogy a magyar főváros nagyon tetszik neki.

— Halálozások. Szapáry István gróf a fő- rendü világ egy igen érdemes, öreg tagja hunyt el. A megboldogult gróf titkos tanácsos, Pestvármegye volt főispánja. — Ráth Károly kir. tanácsos, az iparosügyek buzgó munkása Budapesten meghalt.

— ínségesek segélye. Hadik Béla gróf főispán közbenjárására a kereskedelemügyi m. kir. miniszter Zemplénvármegye ínségeseinek közmunkával való foglalkoztatására ötvenezer korona állami segélyt utalványozott, mely összeget a sztropkó—ha- vaj —mezőlaborci közutak tovább menő kiépítésére fogják fordítani.

— Csongrád vármegye a háziipar érdekében. Az alföldi vármegyékben a háziipar érdekében megindult mozgalom Csongrád vármegyére is kiterjadt. A vármegye törvényhatósága Cicatricis Lajos dr. alispán javaslatára határozatilag kimondta, hogy az egész vármegyére kiterjedő mozgalmat indít a háziipar fejlesztése érdekében. Szentes város- sának, Szegvár, Csongrád, Dorozsma és Algyó községekben háziipari tanfolyamokat és telepeket létesít, az erre szükséges 30.000 korona forgalmi tőkét oly módon szerzi be, hogy 6000 koronát a vármegye kezelése elatt levő alapokból ad kölcsön, fölszólítja a törvényhahatóság a községeket is adakozásra, vagy tan- és mühelyhelyiségek czéljából a földmüveslés és kereskedelmi miniszterekhez állami segítség engedélyezése iránt fölterjesztést fog intézni. Csongrád község ezenkívül 20 hoíd területet adott egy mintagazdasági telep létesítésére.

— Méhtenyésztés Szepesmegyében. Az 1901. évben Szepes vármegyében a métenyésztés 221 köségben volt elterjedve. Ezekben a községekben termesztettek 801 métermázsa mézet, melynek értéke mintegy 50.000 koronára becsülhető; viaszt termesztettek 2520 kilogramot, melynek ára összesen 5010 korona, az összes eredményn tehát 55.040 korona.

— A székelyek és a korcsmák. Derék mozgalmat indított a Marosvásárhelyi Székely Társaság. Megkeresést intézett a székel}7 vármegyék alispánjaihoz, hogy a kormányzásuk alatt álló vármegyék területén a korcsmákat vasárnap délelőtt 9 órától, délután 4 óráig zárva tartsák. Ezáltal a népet egyelőre legalább az istentiszteletek ideje elatt