Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-04-13 / 15. szám
Csak mosolyogjatok!... Mikoron — nem is olyan nagyon régen — gr. Károlyi Sándor elvetette a magyar földbe a szövetkezetek magvát. sokan, nagyon is sokan mosolyogni kezdettek. Hogy liát ez a nagy dolgokra hivatott és országos kérdésekben tekintélyes ősz ember ilyen kis dolgokkal bíbelődik. Vénscgére kertészkedik! Veti a szövetkezetek magvát, kis hajtásait ápolgatja, nyesegeti, féltékenyen őrizgeti. No iszen nem zavar ő kegyelmessége nagy vizet. Úri passzió, öreg ember játéka sósé bántsuk! így beszéltek sokan, de nagyon sokan — és mosolyogtak. Hanem hát tudja a kő. a szövetkezetek magva Árpád apánk földjében nagyon is termő talajra talált. Különösen egyes vidékeken úgy termett, hajtott, izmosodott, hogy sokaknak ... szemet szúrt. Micsoda ? Hát. iszen ez nem gyermek- játék! Ez valami ám! Ni csak! Az emberek, a nép kezd gondolkozni. Egy jobb jövőben bíznak. Takarékoskodnak. Szemébe néznek az uzsorának. Hóna alá nyúlnak a roska- dazó kis embernek. Ez a dolog nem mosolyogni való. Több a kettőnél! Mert hódit, mert veszélyezteti a a mi korlátlan egyeduradalmunkat, szabadságunkat. Feküdjünk eléje, mert aztán késő lesz! A liberálizmus, szabadság nevében kell útját állani. Különben társadalmat csinálnak a társadalomban! Kormányzat, miniszterek szemetek van és nem láttok, fületek van és nem halltok? A mosolygásból csipkedés, akadékoskodás, sőt üldözés lett .. . A kormányzat előtt lejárt ember volt, a ki a szövetkezetek gyeplőjéhez nyúlt. No lám, annak az öreg, ősz embernek passiója, kertészkedése milyen veresposztóvá lett. És jöttek más idők ! Ezek a más idők pedig annak az ősz embernek, a szövetkezetek magvetőjének adtak igazat. Annak a magvetőnek, a ki a magyar nemzet egén figyelte az idők járását, napkeltét és napnyugtát, mint figyeli a szántó-vető, hogy munkáját aszerint igazgassa. És ezek a más idők meghozták az egészségesebb levegőt is. Az uj kormányzatnak be kellett látnia, hogy a szövetkezeti erőben nagy, hatalmas erő rejlik. Hogy a mit az elfajult szabadság, liberálizmus termelt (melynek korcshajtásait a kormányszékről is nyíltan a szabadosság eredményének hirdetnek immár), csak az egyesülés, öntudatos szövetkezés irthatja ki. Azaz a meghamisított szabad- ságnak á 1 d o z a t a i t, a kis e m b e r e k e t, a fö1d népét csak a szövetkezetek mentheti k m e g! Most - a napokban — az az ősz vezér, gr. Károlyi Sándor az ország színe előtt ismét jósolt, férfias bátorsággal újra felemelte szavát. Azt mondotta, hogy ebben az országban a liberálismus t, azaz az igazi szabadság, egyenlőség és testvériséget c s a k a s z ö v e t kezetek f o g j á k m e g- m e n t h e t n i. írták az újságok, hogy e jóslásra, kijelentésre is abban a jól ismert környezetben ismét sokan mosolyogta k. Atyámfiái, a fentebb leírtak után mi is, meg ti is azt mondjuk: — C s a k m o s o 1 y o g j a tok!
