Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-17 / 11. szám
82 MAGYAR FÖLDMIYELŐ A községi mérleg intézmény. Megígértük, hogy a községi mérleg-intézményt bemutatjuk olvasóinknak. Miben áll tehát ez intézmény? Abban, hogy valamely község a közpénztár terhére beszerez olyan mérleget, a melyen az eladásra szánt összes tárgyak hitelesen megmérhetó'k lennének. Tanácsos két mérleget hozatni. Egy nagyob- b a t, melyen az állatokat egyesével és nagyobb mennyiségű, több métermázsára rugó terményeket lehet megmérni. És egy kisebbe t, melyen aztán a vajat, kisebb állatokat, húst. gyümölcsöt stb. mérnek. Választanak aztán egy mérlegmestert. A községben rendszerint található értelmes, Írástudó ember, a kit persze e mesterségre a mérleget szállító gyár, vagy más abhoz értó' alaposan kitanit. A mérlegmester esküt tesz arra, hogy a mérést lelki- ismeretesen eszközli. A kik aztán a mérleget használják, dijat fizetnek. Ezeket a dijakat a község állapítja meg. Péld. métermázsánkint 5 kr. Valamivel több lehet a tarifa a húsnál, vajnál, szóval az értékesebb terményeknél. A befolyt dijakból kitelik a mérleg beszerzési költségeinek törlesztése és a mérleg mester fizetése. A mérlegmester könyvet vezet. E könyvnek minden lapján könnyen kitéphető szelvény és egy könyvben maradó lapon a következő szöveg van. Községi Mérleg. Mérlegjegy--------------------------------—ur részére. Mé retett------------------------------------------—.----------Br uttó sülj'-------------------------------mm.--------kgr. Ta ra sülj'---------------------------------mm. —kgr. Ne tto sülj'---------------)---------:----—— mm,., . - kgr. Mé rlegpénz —----—útkorona -Lfiilér. Ke lt_____________________ Mé rlegmester aláírása. A szelvényt megkapja a mérető. A másik szöveg bent marad a könyvben és a mérlegmester an nak alapján számol el a községnek a beszedett pénzről. Hát ezekből már láthatjuk, hogy bizony ez az intézmény igen praktikus. Teszem fel : Vásáros Miklós gazda terményt szállít eladásra. Hát fogja magát és saját községében megméreti terményét. E mérés alapján aztán számítást tehet és majd vevőivel szemben is biztos adatokra támaszkodhatik. A kereskedők mérlegével szemben bemutathatja saját községe mérlegének bizonyítványát. Ha perre kerülne a dolog, akkor meg éppen hatalmas bizonyítékot képezne az ő községi mérlegintézményének Írása. Egyszóval, ez a hasznos intézmény megmenti a gazdát sok csalódástól, sok kártól, bosszúságtól és perpatvartól. Német József után. •—t—• x+x. x}x.,xtx, .xtx. xtx xj>..Xt>. .xjfx, xL* t ,xj>t.X+X..XÍX. ,xtx. .xjx _.xtx. x+x xtx ^X+X, xjx Jobb lesz a petroleum ! Általánosan tudva van, hogy a petroleum elárusitá- sával is sok visszaélés történik. Silány petróleumot drága áron hoznak forgalomba és a legdurvább anj'agot ugj' ki- puczolják, hogj' mint finomat árulhatják. Most a kereskedelmi miniszter azon töri az eszét, hogj’ miként lehetne e bajon segíteni *? A minisztérium vegj'i osztálj'ában megbízta tehát a miniszter Hartl Károly volt győri gyógyszerészt, ki a vegyészeti osztályban végzi buvárlatait a petroleum hamisítása, illetve kelló minőségének megállapítása czéljából, mely ha el lesz érve, úgy akkor állami ellenőrzés alá lesz vetve minden petróleumot elárusító helj' és minden kereskedő a megállapított fokú és minőség'ü petróleumot a megállapított áron lesz köteles árusítani. Ügynökök szédelgése. Milyen zajt, jajgatás és sírást csaptak nem rég bizonyos körökben, mikor a vigéczjavaslatot tárgyalták, hogy hát mi szükség van arra, mire a zaklatás, hogy fognak megélni ennyien meg ennyien ? Hát arra nézve, hogy vájjon szükség van-e a javaslatra ? és arra is, hogy mitcépen igyekszenek uriasan megélni ezek a vigecz urak, de meg arra is, hogy a í a 1 u s i embereket óvjuk az ügynökök szédelgésétől: közöljük a «T. 1.» laptársunkhoz irt levelet, mely két esetet ir le ez irányban. Mindkettő Biharon történt. Tekintetes Szerkesztőség! Röviden kívánok megemlékezni egy nem régiben történt esetről: A múlt napokban bevetődött községünkbe egy, magát Schwarz Lipótnak nevező, gépgyári ügynök s betért Máté Lajos itteni lakoshoz és felkérte, hogy vinné el őt a b.-püspök-i állomáshoz. A gazda tisztesség- tudóan betessékelte úri vendégét és leültette. A fuvardíjra nézve rövidesen megegyeztek 60 krban s a gazda kiment, hogy befogja a lovakat, az asz- szonv pedig bentmaradt az ügynök úrral. Erre várt csak az ügynök: hamarosan lefizette a fuvardijat az asszonynak s mivel — úgymond neki számolnia kel. az útiköltséggel, nyugta gyanánt az asszony elé tett egy «Írást > hogy írja alá a férje és a saját nevét. A gyámoltalan asszony szó nélkül aláírta. Az ügynök ur pedig, mint, aki jól végezte dolgát, felült a szekérre és hajtatott az állomásra. Néhány napra ezután kapja Máté Lajos az értesítést, hogy becses megrendeléséhez képest küldjük a cséplőgépet s megérkezés után szíveskedjék intézkedni a kiváltás iránt. A szegény ember hüledezett s rögtön irt vissza, hogy csak tartsák meg az urak a gépet s adják másnak, hisz’ szántóföldem sincs, hogy lehetne akkor cséplőgépre szükségem ? — Ez az ügy — úgy látszik — simán fog lejátszódni, de élénk emlékezetben van egy másik eset, mely néhány hónappal ezelőtt történt: Két gazda megrendelést tett egy ilyen faluzó gépgyári ügynöknél s a vételárról váltót adtak. A gépet az illetők ma sem látták s perköltséggel együtt ezideig 1400 koronát fizettek a soha nem látott gépért! Igv tudják felhasználni a nép együgyüségét a lelketlen ügynökök, kik szabadon folytathatják üzérkedéseiket! Rejtett szó. Ha a két első szótagol, Csak e hat betűt olvasod : Xj'erni fogsz emlős állatot Végső tagját hozzáadva Kapsz egj> várost Magyar- [honban : Magyar szellem lakik ottan. Dicsőítik még e helyet, Mert egy költőnk ott [született. (■}9ui9J[soaji) Jó tanácsok. Jobb, ha olyanba bele sem kezdesz, A mit becsülettel nem végezhetsz. * Örökké nem maradhat éj, Azért ha búd van is remélj. * Ha gj'ászolón nem tudsz segíteni tettel: Segíts legalább részvétkönynyekkel. * Tudnod kell, hogy kétszer kettő négy, Mert ha csak sej ted, nem sokra mégy! Bakter nélkül. Egy kis szász falu, Voigtlaide, elhatározta, hogj' megszünteti az éjjeli őr szükséges, de drága állását. A falu financiális helyzete ugyanis oly szomorú, hogy még a bakter fizetése is nagy summa lett. A kupaktanács tehát elhatározta, hogy minden éjjel más-más lakója a falunak legyen az éjjeli őr. Érdekes, hogy csak a családos emberekre bízzák rá ezt a tisztséget — avval az indokolással — mert a nőtlenek megbízhatatlanok. Most mindennap más-más házba viszik a bakter rozoga kürtjét és rozsdás alabárdját.
