Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-03 / 9. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 69 Gazdaságai házi-ipar. Tanfolyam. Öreg hibája a magyar földmives népnek, hogy a hosszú telet ölbe tett kezekkel éli keresztül vagy pipázza el. Hogy gazdasági munkásaink a nyári hónapokban kénytelenek megkeresni egész évi élelmüket. De e hiba nem csak a népben rejlik. Hiszen szívesen dolgoznának sokan, de uramfia, ha munkához nem juthatnak : mit tegyenek ? Mindig jobban és jobban kell tehát arra törekednie, államnak, társadalomnak egyaránt, hogy téli munkára képesítse, szoktassa a népet. Feli kell virágoznia e hazában a gazdasági háziiparnak. A gazdaság körül szükséges számtalan czikkek elkészítésével, akár értékesítésre számítva, akár saját felhasználásra sok időt hasznosíthatnak munkásaink. Azért a mi újságunk, — mely erről a kérdésről már bőségesen szólott — nagy figyelemmel fogja kisérni, hogy és miképen terjed a házi ipar a mi népünknél. Eme terjesztésben első eszközül, mozgató erőül szolgálunk természetesen a gazdasági házi ipari tanfolyamok. Mert itt sokan tanulhatják meg az ipari czikkek készítésének módját, aztán a kik megtanulták másokat is bevezethetnek e foglalkozásba. ..........Szamos-Dob (Szatmárvármegyében) me glehetősen elszegényedett község. De felkarolhatja a g y é ké ny f on á s t, mert határában még ez idő- szerint gyékény található. A szatmári Gazdasági Egyesület tehát gyékényfonó tanfolyamot kezdeményezett. A gyékény finomított munkáira a tengeri háncsot is kezdik alkalmazni, hogy ha néhány év után a gyékény kifogy a lakosság rákapjon a nemesebb finomabb munkára. A tanfolyam mestere özv. Bócei Antalné volt, ki ügyszeretettel vezette a munkát. Január 8-án kezdődött a tanulás és tartott négy hétig. Helyiséget a község adott. A vezetést Ury Béla uradalmi intéző vállalta magára. Állandóan résztvettek a tanfolyamban 15-en. Készítettek: szakajtó kosarakat, méhkasokat, sártörlőket, komlószáritó kosarakat, fali kanál tartókat, tojástartó kosarakat, szekér és melegágytakaró ponyvákat. íme ezek a czikkek mind praktikusok és a piaczra valók. A gazda és háztartásra igen alkalmasak. Csak aztán a közönség pártolja; szokjék hozzá az ilyenek beszerzésére és ne keresse ezeket a czikkeket á kereskedésekben, hova rendszerint a külföldről özönlenek a drága czikkek. Kérünk értesítéseket más községekből is. Az angol birodalom népessége. Ezelőtt száz évvel az angol eg}resült királyság: Nagy- Británnia, Irland és Skóczia 17 millió lakossal birt. A múlt évi népszámlálás szerint, a lakosok száma 45 millióra emelkedett. Az egész angol birodalmat pedig 512 millió ember lakja. Egy jámbor papboz egy vén anyóka állitolt be nagy szomorúságában és azt kérdezte tőle, hogv vájjon képes volna-e a tenger mind befogadni a földi 'keserűségek miatt omló könnyeket. »Ha nem számítjuk« úgy felelt a pap, »azt a sok hiábavaló, gyerekes, tisztátlan könnyet, a melyet hullattunk, akkor a fönnmaradt könnvek elférnek egy kis csészében, a melyet egy angyal az égbe visz és megőriz a visszafizetés nagy napjáig.« ISMERETEK TÁRA.. Hogyan eredtek a közmondások? Hetedfél Balázsnak csak egy az esze. Ezt akkor mondták, mikor egy falunak kovácsát az uriszék kötélre Ítélte. Az elöljárók hatan, megmentendők a kovácsot, maguk mellé vevén annak fiát is, folyamodtak az uriszékhez, hogyha már máskép nem lehet, hogy csakugyan meg kell valakinek halni, minthogy kovács csak egyetlenegy van borbély pedig kettő, inkább az egyik borbélyt kössék fel. * * Fenn az ernyő, nincs kas. Olyanokra mondják, kik a hiábavaló czifraságokra költenek, de a legszükségesebbet nélkülözik. * Adtál uram esőt, de nincsen benne köszönet. Egy község lakosai megkérték lelkészüket, hogy esőért imádkozzék. A véletlen úgy hozta magával, hogy rövid időre jégeső esett. E közmondással máskülönben akkor élünk, ha valakinek kérése teljesül ugyan, de nem úgy a hogy ő akarta. * Az asszonyoknak fegyvere a nyelv. Eredete a történet előtti kor. Alkalmazták, alkalmazzák minden népek és nemzetek. A chinaiak egy kis toldalékkal használják : »Az asszönyok nyelve az ő fegyverük, s nem hagyják soha rozsdásodni!« Bal lábbal kelt föl. A babonás korszakból veszi eredetét, a midőn azt tartották, hogy a ki bal lábbal kell föl, az egész nap rósz kedvű lesz. Jelenleg a kedvetlen s roszkedvü emberekre alkalmazzák. * Becsörgettek neki, mint Derecskének a tatár. Derecske biharmegyei községben a tatárok közeledtének hírére félre verték a harangokat. A tatárok erre azt válaszolták, hogy majd mi is becsörgetünk Derecskének; s ez csakugyan meg is történt, mert a tatár csordák egész Derecskét porrá és hamuvá változtatták. * Bekukkant, mint bolond Istók Debreczenbe. Léván élt hajdan egy Istók nevű bolond, ki minden esztendőben egyszer elment Debreczen városát megnézni. Istók azonban a városba sohasem lépett be, hanem a vámkorlátnál bekukkanván, ismét visszatért Lévára. * Belenyert mint Bertók a csikba. Egy Bertók nevezetű lápi gazda csikót vitt a vásárra. Az utonösz- szeszámitotta nyereségét, s előre örült a sok szép pénznek, mit majd a csikókért kap. A vásárra érve észrevette, hogy mig ő számitgatta, a csikók a lukas kasból mind egy szálig kisikamlottak. * Félti a bőrét. A mohácsi veszedelem után Magyarországon a törökök uralkodván, Szegeden egy keresztény mészáros volt, kinek szerencséjét egy zsidó nagyon megirigyelte, s e miatt elment a basához, árulkodván a mészáros ellen, ki Szeged és Szőreg számára vágta a húst, e jogot maga szerette volna megnyerni. Azt hazudta a basának, hogy a mészáros rosszul méri a húst és ezen ravaszsággal már nagyon meggazdagodott. A basa meglévén győződve a keresztény mészáros emberségéről, megparancsolta a zsidónak, hogy állítson tanút, ki a mészáros csalfaságát maga tapasztalta volna; megjegyzi egyszersmind a basa, hogy ha hazudik a zsidó, hát lehuzatja a bőrét. Várta a basa a zsidót, de biz az nem jött. nem tudván a mészáros ellen tanút kapni. Kérdezi egyszer a basa, hogy miért szökött el a zsidó? mire azt felelték: »Félti a bőrét.«
