Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-03 / 9. szám
70 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MACIT AB. KISGAZDA. Időjóslat. Márczius. Ha a márczius száraz és nem igen meleg, termékeny esztendőt remélhetni. Jó közmondás az: hogy a száraz márczius, nedves április és hüvc-s május mind a szérűt, mind a pinczéí, mind pedig a szénekazalt megszokta tölteni. — ügy tartják, hogy a márcziusi köd után 100, vagy 110 nap múlva eső szokott következni. Ezen véleményt több esztendei észrevételei szerint igaznak tapasztalta az észlelő s úgy találta, hogy az nem csak a márcziusi ködre, hanem általában minden ködre kiterjed. Vájjon a. tavasz és a nyár száraz vagy nedves lesz-e, legjobban lehet észrevenni a szélnek a tavaszi napéjegyenlőséget megelőző és követő egy néhány napokban levő állapotából. A minő állapotban van a szél ezekben a napokban, oly állapotban lesz tavaszon és nyáron által is; ha változik: az időjárás is változni fog. Márczius 21-ilc napjáról a következő évnegyednek időjárását bizonyosan előre lehet tudni. Ha az említett napon délután 1 órától fogva meleg vagy igen hideg van: tehát az egész következő fertály esztendőben (ápril, május, jun.) úgy fog lenni. Hogyan lehet a legjobb lóheremagra szert tenni? Ha nem sajnálván a vesződséget, fejenként vagdaljuk le az érett magtokokat, a helyett, hogy kaszával állanánk neki. Ily munkát lehet 8—10 éves gyermekkel véghez vinni. A levagdalt és zsákban hazavitt magtokokból könnyű legérettebbeket kicsépelni. Ez ugyan egy kevéssé fáradtságos munka, de ha meggondoljuk, hogy az ilyen tökéletes mag mindenkor kikéi és jelesebb gyümölcsöt terem. Azonfelől még arankamentes. A gyümölcsfák trágyázásáról. A fahamu megfizethetlen trágya a fáknál, még maga a trágya sem mozdítja elő a gyümölcstermést annyira, mint a fahamu. — A trágyázásról lévén szó: t. i. hogy semminemű trágyát, de különösen nyers állati trágyát tisztán — egy magában — soha se alkalmazzunk, hanem mindig és mindenkor legalább is Vä-ad részben hamuval — bárminemű hamuval— keverve; mert a hamu sziksót tartalmaz, s ezen ásványrészt a rovarok nem kedvelik s ennek következménye az, hogy mentői több hamut tartalmaz valamely talaj, annál kevésbbé lehet abban rovarokra találni. Hogy hizlalják a poroszok a libákat? Poroszországban a libákat szokás szerint oly elkerített helyen tartják, a hol szabadon mozoghatnak. Az első héten zúzott sárgarépát adnak a libának, főtt és kemény péppé kevert krumplival és egy kevés borsót. Ezután 3-4 napig főtt, de már kihütött árpát, a 11—12. naptól kezdve pedig árpadarát etetnek burgonyapéppel keverve. Egy hét múlva borsót etetnek, melyet mindig kitisztított vályúba tesznek. Az igy etetett libáknak finom húsúk, zsírjuk és jó tollúk van. Súlyúk eléri a 7 — 9 kgr„ sőt még többet. E libáknak feltűnő nagyságuk azért van, mert sohase tépik őket. Miként kell a fekete bogarat kiirtani? Ha a kemencze kormot egy kis összemorzsolt kenyérrel, vagy egy marok sűrűre főtt borsóval elegyítve esteimen olyan helyre tesszük, hol ezen bogarak tartózkodnak, mohón esnek ezek reá, sokat esznek belőle, pedig mind azoknak melyet belőle ettek, el kell veszniük. — A kellemetlen hangú tücskök pedig horsószalma csutagha szívesen fogódzik. Mi által a kedvetlen vendégektől szabadulhatunk. Méhészeknek. Méhek az ó-világban. A méhekről és készítményeikről már a szentirás is megemlékezik, nem ritkán gyakorlati irányban is. Ki ne tudna a »tejjelmézzel folyó Kanaán»-ról? Egy pap állítása szerint az ó- és uj-testamentomban a - méz» szó 38-szor, a «viasz» (i-szor, a «méh» 5-ször fordul elő Tulajdonképpeni méhészetről azonban akkor még szó sem volt, még a méhtartásról is alig; csupán a szabadban élő méhek mézét kutatták föl az emberek. Méh. Köz. Házi-asszony. Fehérített vászon próbája. Hogy a fehérített vászonról, vagy gyolcsról bizton megtudhassuk, ha vájjon nincs-e mészszel fehérítve; tehát meg kell azt nedvesíteni tiszta vízzel, s aztán vigyázni kell rája, miként szárad meg. Ha a megáztatott rész megszáradván hasonló marad a szárazon hagyott részhez, valódi a fehérítés; ha pedig a megnedve- sitett rész a szárazon hagyott vászontól vagy gyolcstól mintegy vernyes vonás által megkülönböztetve látszik, tehát csalfán és mészszel vagyon a vászon fehérítve Közös beszélgetések. Fosztóka. Abban a nótában a magyar nép szere tétével erőssége van jellemezve. T. i. a magyar keveset szeret, ámde erősen. Erre mondja aztán a nóta «A kit én szeretek Meg vau az — szeretve!» M. U. «A Priznicz»-féle kúra legegyszerűbben megmagyarázva ez: pl. önnek gyakori szívdobogása van, hát éjjelre egy hideg vízbe mártott és jól kifacsart rongy- gyal betakarja szive táját és ezt a vizes rongyot átköti melegebb száraz ruhával és igy fekszik le. A Volta keresztre egészen határozottan kimondhatjuk, hogy svíndlerség. Egy gazda következőket írja nekünk. Egyik tehenemnek a takarmány torkában, légcsövében akadt. Már- már azt hittem megfulad a jó pára, mikor egyik gazda azt ajánlotta, hogy fecskendezzek a jószág fülébe hideg vizet. Meg is cselekedtem. A tehén egyszerre oly hevesen mozgatta fejét és addig rángatta, míg a takarmány leszaladt. Szőlíősgazda. Czikke nekünk magas, de meg nem is állunk azon állásponton. Ki hinné, de a statisztika mondja, hogy Magyarországba több szólót hoznak be, mint amennyit kivisznek! Múlt évben péld. szólóból bejött 2.870 métermázsa r o m á n, 2.701 török ; 465 szerb és 7.283 méter- mázsa osztrák származású szőlő. Magyarországba, máshonnan 383 mmázsa. És ezzel szemben kivitelünk 33.960 métermázsa volt, melynek nagyrésze Ausztriába ment. Németországba ugyan akkor csak 1226 mm. tudtunk elhelyezni. Nos mi ebből a tanulság? Hogy szemesé a világ. Versenyre Ítéli kelni! Ezt pedig csak úgy lehetséges, ha a kivitelre alkalmas és egynemű fajtákat termelünk és a helyes gyümölcscsomagolási módot megtanuljuk. Erre pedig munkásokat kellene nevelni. Olvasó-köri tag. Hogy az egész világon és igy nálunk is mi az oka a p é n z v i s z o n y o k r o s s z a b- bulásának: arra itt és a mi Újságunkban csak rövidesen is nehéz ám felelni. Megkíséreljük azonban. Körülbelül két éve leszen, hogy Németország mostani kitűnő uralkodója kiadta a jelszót, hogy birodalmának jövője a tengeren van. Erre mozgásba jött a pénzpiacz, a tultengésbe került iparnak és kereskedelemnek uj tevékenységi tért kellett szerezni. Az afrikai és kínai gyarmatok benépesítésére nagyszabású vállalatok alakullak. Ez a dolog sok pénzt vont el, úgy, hogy sokan aggódtak : a német piaez válságba kerül. Ez volt nagy részben oka, hogy a mi pénzpiaczunk is rosszabbra fordult. Papirosaink értéke hanyatlott. Szerencse. hogy a fő pénzintézetek el voltak az esésre készülve, a rohamot ügy — a hogy kiállották. De azért a nagy pénzelvonás a mi úgynevezett mozgó tőkéinket is emész- gette. A pénz megdrágult, igy persze intézeteink is kevesebb hitelt nyújthattak és a kamat láb emelkedett. Ez pedig baj, most a mai világban hitelre mindenkinek szüksége van Nos aztán a tetejébe jött az afrikai és kínai háború mely egyedül Angolországnak több, mint két ezer milliói márkájába került. Ezt megérezte ám a német pénzpiacz, mert hisz angol pénz forgott ott leginkább. Ezt megérezték mindenütt, igy nálunk is. A kormányzat azonban jókor észrevette a bajt. Arra törekedett tehát, hogy egészséges vállalatok felállításával a kereskedelmet emelje, más részt a magyar gazdanép sorsát munkálja, nagyobb közmunkákkal a munkaerőt kenyérhez juttassa. így, a krízisen valahogy csak keresztül esünk.
