Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-03 / 9. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 67 többé nem lehet tag. Úgyszintén kizárják, a ki a pénztárt megakárná csalni. Például segítséget kér vagy fundál ki, mikor az neki nem dukált. De még az is elveszti jogait ám, a ki kivándorolt az országból. — Hátha megjavulnak a szerencsétlenek ? — Ujfent jelentkezni kell, mint eló'ször. De hogy beveszik-e, azt a központi bizottság intézi el. — És most Isten áldása legyen a mi községünkön, családi tűzhelyeinken, asszonyainkon és gyermekeinken. Az idő megérkezett, mikor a magyar né]) nyugalmat, segedelmet biztosíthat a maga számára. Legyen józan felfogása ennek a népnek, hogy a kedvező alkalmat két kezével ragadja meg. De ne panaszkodjék aztán majd senki, ha Isten csapással kopogtat ajtóinkon, vagy az aggság lépcsőit kell járdalnunk tehetetlenség és munkaképtelenség közepeit, hogy a szegény embert mindenki elhagyja. Mert ennek senki más nem lesz oka, csak ő maga! Hát azért mondom, hogy itt az idő, most vagy soha ! Nincs és mégis — van! Ugyan miféle csodás dolog lehet az: nincs és .mégis van! Találós kérdés bizony ez, de jó leszen megfejteni — a felnőttnek is. Papiros búzának hívják ezt a csudás valamit — atyámfia. Mert jól tudom, hogy nem egyszer forgatod az elmédben az ilyen gondolatokat: — Az újságokban folyvást olvasom, hogy papiros búza«, hogy hát ez tenné tönkre a szegény szántó-vető aratásbéli reménységét és a többi. Hát imhol egy kis magyarázatot adok neked jelen Írásomban erről a hires papiros búzáról. De elsőben azt kell tudnod : mi az a »tőzsde1?« Mert ugy-e bár ezt is hallod unos-untalan emlegetni ? Hát a tőzsde, mely rendszerint minden ország fővárosában szerepel, egy nagy hatalmas épület. Mondhatnám piacz, a hol a pénzes emberek vesznek, adnak, kötéseket csinálnak, részvényeket árulnak egyszóval seftelnek. A tőzsdén van atyámfia az ország legnagyobb gabonavására is. De ne gondold, hogy oda elviszik zsákokban, hombárokban, vagy vaggonokban a terményeket. Azt se hidd. hogy ott olyan búzát adnak el, a mely a valóságban (tehát például a raktárakban) tényleg meg van. — Hát mi a mennydergős mennyküt vesznek vagy adnak el akkor, fogod mondani atyámfia! És természetesen jár az eszed, annyi bizonyos, ha igy gondolkozol. Mert való igaz, hogy amivel én rendelkezem, az az a mim nincs, azt el sem adhatom. De ládd e atyámfia! — Nincs és mégis van! Mert azt a búzát, gabonát a mi nincs igaz, hogy el nem adhatom se a városi vásáron, se a falusi magtárban vagy hombárból. Am de eladhatom a tőzsdén! Ott eladhat akárki emberfia száz meg száz ezer métermázsa búzát is, de papiroson. És megveheti egy másik, a kinek esze ágában sincs, hogy neki búzára vagyon szüksége. Mert a tőzsde vevői és adói csak nyerészkedni akarnak egymással. Játszanak ... Veszedelmes játék ez azonban atyámfia. Mert teszem azt Siézinger vesz Ellingertől 100 mm. búzát például métermázsánkint 7 forintért — bizonyos határidőre. Ha arra az időre az eladási áron felülemelkedik a búza ára: akkor a vevő Siézinger nyer. Ha leszáll a búza ára, akkor az eladó Ellinger nyer. Még pedig nem kicsit, mert nagy számokban dolgoznak ám. Kiszámítják ugyanis a nyereséget vagy a veszteséget és kifizetik egymásnak anélkül, hogy egy szem búzát js láttak volna. És ki kell fizetni, mert különben a tőzsdebiró- ság kiűzheti még az országból is a vesztest, hogy földönfutóvá legyen. No hát atyámfia érted már mostan, hogy mi az: »Nincs és mégis van!« Hát hiszen a gazdaközönség utoljára nem bánná, ha halálra játszanának a tőzsde szerencsefiai a papiros búzával! De hátulütője is van a dolognak. Még pedig igen furfangos. Mert az a csak papiroson lévő százezer métermázsa búza azért csak úgy rontja a búzaárakat, akár valóságban megvolna. Sőt egyenesen attól függ a valóságban meglevő búza ára, hogy mit mond a tőzsde? No hát az ilyen komisz játékból nem kér a magyar gazda. Azért valóságos háborút kell nekünk folytatni a papiros búza elten. A gazdák országos egyesülete már is megkezdette ezt a háborút. Követeli, hogy papiros búzát ne lehessen eladni — a tőzsdén, hanem csak valóságban megtermettel. Milyen sikere leszen a küzdelemnek, nem tudjuk. Ám azt pedig jól tudjuk, keserves tapasztalatokból tudjuk, hogy addig nem boldogul a magyar gazda inig a papiros-buza regulázza — az aczél- buza árát! Mester. Kisgazdák váltói. Oh mert, ki ne ismerné már ma azt a hosszúkás vékony papirost a váltót! Ismeri, nyögi bizony sokszor még az olyan gazda is, aki Írni, olvasni nem tud, csakhogy talán éppen a nevét vakarintja oda la. A gazdák országos egyesülete megsokalta azt a rémitő visszaélést, mely szerint az Írni nem tudó kisgazdákat a váltókkal tönkre teszik. Kik? Legtöbbnyire a vigéczek, utazók... Az írni nem tudó kisgazdák ugyanis a gépekés más gazdasági eszközök megrendelésénél váltót adnak. Persze nem is sejtik, hogy az ilyen papirosnak aztán milyen következményei vannak. Százan és százan a legnagyobb visszaéléseknek lesznek és már lettek áldozatai. Sokan egész vagyonukat vesztették el. Azt akarják tehát most, hogy az olvasni, Írni nem tudók váltó hitele korlátoztassék. Hogy csak az olyan váltót lehessen beperelni (a váltó csak akkor legyen jogérvényes) ha azt valamely hivatalos hatóság előtt állították ki, illetve fogadtalik el. Sokszor mondottuk, most is mondjuk, hogy bizony idő kell alihoz, mig a kis emberek érdekeit itt is. amott és élélamott is megvédhetjük... De hogy lassan-lassan mindenfelé elér a becsületes hazafiak gyógyító keze: azt ebből is láthatjuk. Tréfás kérdések. Milyen akó japáni város? (9>l»W) Milyen üveg van lejünkön ? (•‘gaAiis) Melyik bán a török fövege? (ünqánx) Melyik láb a börtön őre ? (■qrqoJiJOd) Melyik ács híres fürdőhely ? (•soniy/s) Melyik ló ügyel a rendre? (•o|zso.io,j) Melyik ló német város? (•0|ZSO.IOe) Melvik kóta sütemény ? (■Bjoqsid) Melvik ló jut koldusbotra ? (•opiBZGd v) Melyik lat ‘finom szövet ? (•(GioÁtnj) Melyik dúc vérszomjas állat? (•zonpjGj) Melyik tó beszédrész ? ('PinA?N) Melyik ár világit szépen ? ('-iPllUD) Melyik ma ruhadarab ? (•BUIZIS3) Melyik alma törököké ? (•Buipiso) Melyik kor áll virágokból? (•.io}[os3)
