Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-24 / 8. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ Község-háza. A községi számadások felülvizsgálása. A községi számadások elkészítésének és felül­vizsgálásának ideje elérkezvén, nem lesz felesleges néhány szót vesztegetni ez ügyről. Igen figyelemre méltó felszólalást olvasunk ez irányban a >K. N. lapban, azért a felszólalásnak egyik részét mi is megismertetjük olvasóinkkal: Az 188fi. évi XXIII. t.-cz. világosan intézkedik arról, hogy a községi számadás 15 napig közszem­lére kiteendő a községházánál s ezen kitételnek igazolása első főkelléke azon jegyzőkönyvnek, amelv a számadás felolvasásakor felvételik, de kérdezni kell vajjoM, hogy lehet egy számadást felülvizsgálni, a mely közszemlére van kitéve, a melynek ok­mányait megnézni nem" szabad? Erre a mi felele­tünk az, hogy az oly vizsgálat semmisnek nevez- hotő. mert az okmányok valódisága képezi első sor­ban a vizsgálat tárgyát. Még kérdjük, miként lehet a községi leltárt ellenőrizni, ha a bevásárlásokról mellékelt okmá­nyok meg nem nézhetők, hisz ki tudja akkor azt. mi­lyen leltári tárgy vásároltatott a pénztári év alatt? Igaz, hogy a járási számvevő dolga ez még külön is lenne, de tudják-e azon urak, kik erre mernek hivatkozni, hogy hány község van, ahol a községi leltár egy évtized alatt soha sem változik, pedig leltári tárgy talán mégis csak vásároltatik. Az pedig, hogy a képviselőtestületnek joga van a számvizsgáló bizottsággal a községi számadásokat felülvizsgáltatni, talán nyilvánvaló azon oknál fogva, hogy a törvényhatóság által kiadott szabályrendele­tek a számvizsgáló bizottság megválasztását határo­zottan megköveteli, tehát akkor ennek jogában áll a számadást okmányaival együtt felülvizsgálni. De kérdjük továbbá, ha a nyilvánosságnak ki­zárása némely jegyző urnák anynyira érdeke, akkor az 188fi. évi XXIII. t.-cz. miért rendeli el a száma­dások felolvasását? Hisz számadást okmány nélkül felolvasni annyi, mint szerződést aláírás nélkül kötni; pedig mindeneseire a törvény alkotóinak főérdeke az volt, hogy a községek vagyonáról vezetett számadá­sok tiszták, világosak legyenek és minden kételyt kizárólag vezettessenek s azok nyilvánosan felül is biráltassanak, nem pedig előre nyomtatott rubri­kákba való bejegyzés mellett a felülvizsgálatot kí­vánó módon — számadási elnökök közreműködése mellett — legyenek tárgyalva. Ezért kérjük az illetékes köröket legyenek szí­vesek odahatni, hogy a községi számadások a leg­nagyobb világosság mellett legyenek felülbírálhatok s a községi felolvasó gyűlésen mindenkinek érdem­leges felszólamlása e jegyzőkönyvbe bevezetve is legyen. .xjx. .Xjx, .xjx,,X*X, xfx.fX+X..Xj>. X+X, xtx xtx. X+X. X+X..xjX. x+x..xtx .x+x..xtx,.xtx. Kikből lesznek a jólelkü, könyörületes asszonyok ? Egy falusi leányiskolában az egyik növendék megbetegedett s az orvos egy liter kina-bort rendelt neki, mert ettől erősödhetett volna csak meg. Hja, de a kina bort a patikában kell ám megvenni és ez bizony nem egy pár krajezár. Ekkora összeget pedig senki sem tudott áldozni. Ekkora a tanítónő azt tanácsolja a növendékeknek, adják össze mind­azt, an:i kinek-kinek kicsi tehetségétől telik. S igy apránkint összerakosgatva, csakhamar egvbegyült a liter kina-bor ára. A legokosabb leánykát ekkor az orvossággal elküldik beteg társuk lakására s vala­mennyi emlékezni fog arra, hogy vállvetve sikerült, ami külön-külön lehetetlennek látszott. Lám, itt is szövetkezés történt, kölcsönös egyetértéssel, ösz- szetett erővel ember társainkon segíteni lehet. Ezt egy ember csak nagy ritkán teheti meg. fii Hogy gazdagodik az uzsorás? Uzsora ur őszszel rendesen össze veszi a ten­gerit csövön. Vékáját 30 krajczáron. Vészén pél­dául 200 vékát fit) forinton. Ebből lesz 100 véka szemes-tengerije. Jön a tavasz kiadja a 100 vékát hitelbe, hogy majd őszszel fizessenek neki 2 forintot vékájáért. Az ám, de a szegény ember nem bírja a kitűzött időre kifizetni tartozását, a miről pedig Írott kötvényt adott. Pedig 10 vékát vett és 20 forintról áliiott ki kötvényt vagy váltót. Uzsorás ur ekkor mosolyogva megy ügyvédjé­hez és beperelteti adósait. Most aztán jön a per, a perköltség úgy, hogy a 10 forintot alig érő , dologért fizet a szegény em­ber 30—40 forintot. Es mig igy a szegény ember teljesen pusztulásnak indul: addig Uzsorás urnák 60 forintból alig egy fél év alatt májustól októberig 200 forintja leszen. Most aztán még merészebben kezdi manipula- czióit, vagy hogy néhány év alatt meggazdagodik. Aztán kezd Uzsorás ur jobbra is balra is ka­csingatni. Összevásárolja a birtokosság birtokait. Azok aztán járhatnak hozzá napszámba. Tíz év alatt olyan ur lesz Uzsorás ur a me­gyében, hogy süvegelhet neki akár az egész vár­megye. Hát tudjátok már most, hogy gazdagodnak — Uzsorás uramék ? JÓ EGÉSZSÉG. Csak spórolni kell! Beteg van az ipséi gazda házában. A házi­gazda jól befütött a szobában, badd izzadjon a beteg. Ne legyen a doktornak kifogása a szoba ellen. Hogy van a beteg? — kérdi az orvos a gazdától. Instálom, jó melegben sokat izzad; ez ha­sználni fog talán. — Bizony hidegtéli idő van künn. Ugv-e sok fa kell most? — Dehogy kell! Csak spórolni kell vele! — Hogy hogy, gazduram. — Hát kérem alázattal, az ablakot jól elzárom az ajtón nem mászkálunk sokat, hogy a meleget ki ne szalaszszuk. — Ez veszedelmes spórolás! — Már miért lenne az? — Mert lássa, Vig uram, a friss levegő nélkül az ember nem lehet friss vagyis egészséges. A rossz fulladt levegő több kárt tesz az emberben, mint a menyi hasznot hajt a fűtés. Az amúgy is beteg embert pedig elsorvasztja. — Való az, hogy bizony jó levegőt kell be­lehelni. De orvos ur, most már fúrja az oldalamat egy dolog. Tanácsot kérnék arranézve. Szívesen, halljam csak! — A szobában kulcsos kályha van. A csövet elzárom s igy a meleg mind a szobába szorul, nem tud elszállani. Nincs e mögött valami ? — Van, pedig nagyon gonosz. Az égésnél szén­gőz fejlődik, egy mérges fojtó gáz. Ez nem tud ak­kor elszállani a csövön át és a szobába hatol, ott megrontja a levegőt. Erezheti mennyivel nehezebb itt lélegzetet venni, mint a szabadban. — Igaza lehet orvos urnák. — Talán főznek is itt bent? — Igen. — No lám. a por és ételhulladékok elégnek a kályhában s ez mily romlottá teszi a levegőt! — Mi lesz hát mindezeknek orvossága ? — Naponta szellőztetni kell. Szorítsuk a garast, de ne legyünk fukarok; nem szabad túlságosan spórolni a fát. Az egészség mindennél a fő. — A régi búbos kemenczénél nem fordult elő ilyen; kár megvetni azért, hogy régi.

Next

/
Thumbnails
Contents