Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-24 / 8. szám
62 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGIT AH KISGAZDA. „Búbos tyúknak búbos lesz a fia is“... Sok bosszúsága van ilyenkor a gazdasszony- nak. Bosszankodik, hogy busz tyúkja közül csak öt tojik. Az öt közül is csak három tojik rendesen, a másik kettő meg csak amúgy minden második napon. Melegedni kezd az idő a tyúkok is mind jobban kezdenek tojni: gyűjti a gazdasszony a szakajtóba a tojásokat, szeretné, ha már márcziusban csipogna körülötte az apróság. Most következik még csak a bosszúság, ha a tyúkok nem akarnak kotlani; szomszédba kell menni, kotlót kölcsön kérni. Lám csak, pedig elkerülhetjük a bosszúságot, ha előrelátók vagyunk. Mit is mond a nóta : »Búbos tv u k n a k b li bos 1 e s z a fi a i s«... Nem mond bolondot a nóta. Nézzük meg csak. ha öt tyuk tojásait ültetjük egy kotló alá a csibéket már 6 — 7 hetes korukban majdnem biztosan külön lehetne választani anyuk szerint, úgy hasonlítanak az anyjukra. Már pedig, ha külső alakjukra hasonlítanak, miért ne hasonlítanának szokásaikra nézve is? Pedig úgy is van. A tapasztalás bizonyítja, hogy a j ó tojó t y u k n a k m a j d n e m mindig jó tojó lesz a fia i s. j ó kotló u t á n j ó kotlót, nagy testű t y u k u t á n nagy testű esi r- kéket nevelhetünk. Mit tegyen hát a gazdasszony ? Minden gazdasszony jól ismeri a maga tyúkjait : válassza ki a jó tojó tyúkok tojásait s csak ezeket költéssé ki. a többit meg akár használja fel, akár meg adja el. Az olyan tyúkokat pedig, melyek után költetni nem érdemes, el kell adni vagy pedig feljavítani — és kést neki-! Ha évről-évre igy tesz a gazdasszony, szép és jó aprómarhája lesz, maga sem fogja elhinni, hogy ő állította elő. Szaniszló. Polyánsxky István. A jégbiztositási dijak leszállítása. A gasdára és termelőre nézve évek óta rendkívül terhes dolog volt a jégbiztosítás megkötése, mert a jégbiztosiló intézetek kénytelenek voltak a dijakat felemelni, amelynek folytán a biztosító gazdák száma is megcsappant. Miután a két utolsó esztendőben ritkább volt a jégverés, a biztosító intézetek is abba a helyzetbe jutottak, hogy most már alacsonyabb dijakat állapíthatnak meg. Félig; kifejlett káposzta átültetése. Burgonyája közé káposztát ültetett egy német kisgazda. A terület bekerittetlen külsőség és midőn burgonyáját betakarította, alapos aggodalma volt, hogy a künn maradó káposztáját más fogja besavanyítani, nem ő. • Mintegy 8 héttel ezelőtt kiemelte tehát a már kifejlett káposztát gyököstül és gyökföldestül bevitte kertjébe, olt beültette és minden este meglocsolta, A káposzta megeredt és igen szép fejeket adott. Magastörzsü gyümölcsfákat csak minden barom-négy év múltán kell tisztogatni és nvesni, mert csak száraz galyakat vagy tulsürün álló ágakat szabad eltávolítani. Ellenben évente kell ismételni a fő- és a vezérágak, valamint a törzs le vakarását, valamint bemeszelésöket. Fiatal, magastörzsü fákat évente csak addig nyessiik, mig szabályos koronájuk képződött, ez pedig az ültetés után a negyedik vagy ötödik évben már bekövetkezett. X?X. xV.-xtx..xix. xV. xtx ,XfX, ,xf X. .xfx. .XfX .xfxxfx ,xfX. ,xfx ,XfX..xfx. ,xfx. A háládatos szőlőtő. Nem mindenkinek terem egy szölótőn annyi bora, mint a zalamegyei Szent-Békállán Fatér Béla kovácsmesternek. Az udvarán van egy szólótő, amelyen a múlt esztendőben a szüretig megtermett — nem számítva az időközben leszakított fürtöket — 2222 fürt, amiből 196 liter mustot sajtoltak. A szőlőtő már 14 éves. Méhészeknek. A méhszurás gyógyító hatása. Hogy a méhszu- rás a leggonoszabb reumatikus, köszvényes fájdalmakat is, melyekkel az orvosok nem boldogulnak, enyhíti, sőt meg is szünteti, gyakran bebizonyult. Ilyen esetről emlékezik meg a Bienenvater aus Böhmen a következőkben: Egy ötvenes éveit élő ember a kezeiben és lábaiban elviselhetetlen fájdalmakat érzett, mi miatt orvosi kezelés alatt állott. A kiűző fájdalmak hol enyhébb, hol erősebb rohamai gyötörték. Ehhez járult még, hogy étvágya, megszűnt s aludni sem tudott. Szenvedéseinek látásán szánalomra gerjedt egy méhész, a ki elhatározta, hogy megkísérli, hogy vájjon a méhszurás ez esetben is nem szüntetné meg a fájdalmakat. Az első napon 8 méhvel szuratta meg a beteg kezeit és lábait ott. hol legkinzóbbak voltak a fájdalmak. Másnap (> szúrást alkalmazott, még pedig kettőt- kettőt a tegnepi szúrástól kelt daganatok közepébe. Alig telt el félóra, a szakgatások enyhülni kezdtek, majd erős láz következett, végre mintegy óra múlva jótékony álomba szenderült a beteg. Harmadnapra megjött a beteg étvágya, a fájdalmak teljesen megszűntek, a daganat a szúrás helyén is alig volt már látható és kezét lábát, úgy használhatta a beteg, mintha fájdalmat soha nem érzeti volna. (Méh. Közi.) 'rí’ -k rírí: •*’ -rí: Gazdasági közmondások. Állattenyésztés. Hágó állataidat (kan. bika. csődör, kos) za- bozd. — Beteg marhádat különítsd el az egészségestől. — A barázdában fekvő ökörtől Isten őrizz. — Állataid gondozását türelmes emberekre bizd. — Egészséges állatot használj csak tenyésztésre. — Beteg állat nem tenyész-állat. — Az elválasztás, fokozatosan történjék. — Tulkövér növendék-állat nem tenyészetbe való. — Előhasu marha borját ne hagyd meg tenyészállatnak. — A mit a tenyészállatok helyes kiválasztásával létesítünk, azt a helyes irányú takarmányozás, és gondozással tudjuk csak fönntartani, illetve fejleszteni. — Nem szabad a rokonállatokat egymással párosítani. — Hamisan sárló állatot ne tarts. Fogatlan marha nem jól eszik. — Sánta ló mit sem ér, inig a sánta ökröt felhizlalhatod. Jóltartott marhának sima, fényes a szőre. Rejtett szó. Ot betűm van, skétszőtagom, A tenger mélyét kutatom: Sia mi becsest csak rejteget: Igaz körútit ésgyöngyöket, Mindazt én napfényre hozom. Nem jót jelent első tagom, Mely, ha veszteség ér minké t Fájón dúlja keblünket. Végső tagom oltalmat ad. Ha ostromol az ellen had. (uhaiih) Pálinka az iskolában. Nagyon szomorú tényeket derítettek ki azok a vizsgálatok, a miket németországi iskolákban tettek abban az irányban, hogy a szeszes italok élvezete mennyire terjed az iskolás gyermekek között. A gyermekek tizenhat százaléka tejet egyáltalán nem iszik, 247 hét nyolcz éves fin és leány között egy sem akadt, ki soha semmiféle szeszes italt nem ivott volna és csak hatvanhét olyan volt, a ki pálinkát még nem ivott. Száztíz gyermek naponkint egyszer vagy többször sört vagy bort kapott, húsz pedig otthon konyakot vagy pálinkát erősítés czéljából. Kiderült, hogy az ily gyermekek figyelmetlenek és hanyagok; azok, kik reggel tej helyett pálinkát szoktak kapni, a többiek oktatását csak akadályozzák. Érdekes lény még az, hogy a lányok közt több szeszivót találtak, mint a fiuk között. Bizony nem ártana, ha nálunk is utána járnának, hogy mennyire terjed Magyarországon is a gyermekek közt — a szeszes italok élvezése.
