Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-17 / 7. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 53 ISMERETEK TÁRA. A termények ára száz esztendővel ezelőtt. Száz esztendő, nagy idő ám egy nemzet életében. Nagy volt különösen a magyar nép életében, mert hiszen mi ezen idő alatt csaknem annyit haladtunk, mint más müveit nemzetek talán ezer év alatt. Nem lesz tehát érdektelen felvetni azt a kérdést, milyen volt itt mint mondani szokás a jó régi világban, (mikor a magyarról azt mondották, hogy megfulád saját zsírjában) — a terményár? Akkor is a némettel volt baja mindég a magyarnak. Általánosan panaszkodtak az osztrák politika ellen, mert nem nyújtott módot a magyar gazdának arra, hogy az ő felesleges terményeit külföldön eladhassa. Olyan volt ugyanis a vámrendszer, hogy teljesen ki voltunk szolgáltatva Ausztria kényének. Természetesen ez is egyik oka annak, ‘hogy a terményárak hallatlanul lent járók valónak. Ámde az is igaz, hogy más okok is hozzájárultak. A régi időben ugyanis az olcsó és gyors szállításról szó sem lehetett. Hinyoztak az eszközök erre. Sőt még járható szekérutak sem voltak. Hiszen jó Vas Gerebenünk irja le csak igazándiba, hogy még egy-két emberöltő idő előtt is milyen áldozat vala a vendégjárás. Hál még a teherszállítás. A mai korban azért mese számban megy, hogy hazánkban, a szerint a milyen termés volt: milyen vala a termény-ár. Mert bizony magában bent az országban sem fizette ki magát a terményeket egyik helyről a másikra igás erővel elfuvarozni. Úgy látszik mégis, hogy az árakat közelebbről mégis az határozta meg, mily módon lehet a terményt elfuvarozni. Egyes vidékeken — e viszonyok szerint persze más és más ára volt a terménynek. Igazolja ezt az Ofner und Pester Zeitung most száz éve megjelent száma, a mely felsorolja az 1799. évi decz. hónapi gabonaárakat, egy pozsonyi mérőre kiszámítva. Rövidség okáért csakis a legalacsonyabb és legmagasabb árakat iktatjuk ide. E szerint egy pozsoni mérő búza ára volt Temesváron 1 forint 03 kr. Sopronban 2 forint 30 kr. Elegyes búza Ó-Aradon 40 kr, Zágrábban l forint 36 kr. Rozs Debreczenben 34 kr, Sopronban 1 frt 51 kr. Árpa Debreczenben 24 kr, Sopronban 1 frt 30 kr. Zab Debreczenben 21 kr, Károlyvároson 1 frt 30 kr. Tengeri Miskolczon 30 kr, Zágrábban 2 frt. Maga Buda és Pest között is volt különbség az árakban. Budán a búza ára volt 1 frt 30 kr, Pesten 1 frt 44 kr. Az elegyes búza 1 frt 16 kr. és 1 frt 10 kr, a rozs 1 frt és 1 frt 06 kr, az árpa 51 és és 56 kr, a zab 50 és 52 kr, a tengeri 1 frt 10 kr. és 1 frt 06 kr. így száz évekkel ezelőtt. És most? Hogy Ausztriával van-e bajunk a termények árfolyamát illetőleg, arra feleljenek a jydilikai újságok Mi csak azt mondjuk: vannak már kitűnő utaink, szédületes gyors közlekedésünk, kivitelünk, raktáraink, egyszóval minden kigondolható eszközünk arra, hogy olcsó és gyors szállítást végezzünk. Hogy állunk a búza árával? Es ki oka vagy mi oka annak, hogy a gazda még sem tudja értékesíteni? Talán a tőzsde lovagjai legőszintébben felelhetnének reá. De ha őszinte feleletet várunk, úgy azt Ítéletnapig sem kapjuk meg! Nem úgy van kérem? xfx -ifx. »t* x*»j Igaza lehet. — Nagyszerű! Pista bácsi! — szól a városban tanuló gyerek, — olyan uj trágya-nemet találtak fel, a melyből egy hold földre valót az egy k mellényzscbóben elvihet az ember. — No, majd a termést is könnyen haza lehet hozni a másikban, — felelt az öreg, tapasztalt gazda. ÜG1TES-BAJOS DOLGOK. A mámoros állapotban aláirt váltó nem p őrölhető. A kúria most egy estben kimoudotta, hogy a mámoros állapotban aláirt váltó, a mely kávéházban fogyasztott szeszes italok fejében adott, nem érvényesíthető. A kúria ezt a határozatát igy indokolja: Habár a kihallgatott tanuk vallomásai alapján meg nem állapítható az, hogy alperes a váltó aláírásakor a szabad akaratelhatározást kizáró öntudatlan állapotban lett volna, mégis helyben kellett hagyni a másodbiróság elutasító ítéletét azért, mert egyrészt a fölperes beismerte, hogy az alperes a váltót a fölperes kávéházában fogyasztott étel- és italnemüek ára fejében adta neki, ezen italek ára tehát váltó alapján nem érvényesíthető. A kúriának ez az üdvös határozata remélhetőleg korlátozni fogja az annyira káros korcsmaaeósságok keletkezését. Hova ássuk el az elhullott baromfiakat? Nemcsak elundoritó, hanem veszedelmes úgy az emberek, mint az állatok egészségére nézve az elhullott állatoknak az udvarban tartása, az utczára kidobása, a mezőn, vagy akármely helyen eltemet- lenül hagyása. Azért a Kihágási büntető törvény- könyv 121. ij-a következőleg rendelkezik: »Húsz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő azon háztulajdonos, a ki a házában, vagy azzal összefüggő helyiségeiben, vagy közvetlenül a ház, vagy helyiség előtt elhullott állatnak a fennálló szabályok szerinti elásatásáról nem intézkedik, illetőleg utóbbi esetben e végből a hatóságnak jelentést nem tesz. továbbá, a ki városban, vagy más községben elhullott állatot, az olt fennálló szabályok ellenére, házában, vagy lakásán, vagy az ezekkel összefüggő valamely helyiségben tart, az udvarra, az utczára, vagy térre kidob, annak elásatásáról ov 1 nem intézkedik, vagy elásatásánál a fennálló szabályokat meg nem tartja.« Ez ügyben a városban a rendőrkapitány, vidéken a szolgabiró itéí. Szükséges tehát nemcsak az állatt megbetegedéséről a községi elöljáróságnál jelentést tenni (1838 : YÍI. t.-cz. 23. §.) hanem az elhullott állat elásatásáról is gondoskodni. Melyik planéta alatt jó születni? Legmesszebb van főiünk a legnagyobb égi planéta a Nap, Í50 millió kilométer, négyszázszor o!y messzire, mint a hold. A föld nem planétája a Napnak, hanem megfordítva, mivel a nap körül eső nagyobb égi leslek a Merkur, Vénusz, Föld, Marsz, Jupiter, Szaturnusz, Uránus, Neptunusz a naprendszerhez tartoznak. Ezeket a nagyobb égi testeket nem is hívja senki planétának, hanem a millió meg millió bolygó csillagokat, melyeknek még a legszebb csillagos éjszaka nagyon kis részét látjuk, mert nagy részük tólünk igen messze van. Ósdi babona, mikor meghallod felebarátom, hogy most ez az uralkodó planéta meg emez. Nem kell arra adni semmit. Ez a babonás tudatlan hiedelem még a pogány kornak a maradéka, mikor még a természet hatalmas Alkotója felől nem volt tisztában a hit. Sokszor hallani: »Nem jó plánétában születtem, azért nem boldogulok.« Ha ezt ugv érti a felsóhajtó, hogy a kos bika, ikrek, rák, oroszlán, szűz. mérleg, bököly, nyilas, bak, vízöntő, halak planéta rá való nézve nem volt szerencsés, akkor ez értetten babona, melyet okos ember megmosolyog, mert az tudja, hogy van egy pár planéta, a mely alatt születni jó. Ezek: jó nevelés, házi békesség, munka, értelem, szorgalom, takarékosspg, becsület, mértékletesség és Isten félelme. Ezek a szerencsés planéták, Ezek alatt születni jó. Pedig ezen plánélák alá minden embernek módja van jutni, csak jó elhatározása legyen. De annyi is bizonyos, hogy a gyereke jövőjével tö"ödő ember már kicsi korától úgy neveli, (mert fiatal korában hajlik könnyen a vessző is), hogy a munkát szeresse, hogy abban kitartó legyen, a maga kicsijét megbecsülje. Istent és szüleit szeresse. Szóval, hogy igazán bölcsőjétől fogva felette lebegjenek a jó plánélák.
