Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-17 / 7. szám
54 MAGYAR FÖLDMIVEEŐ MAGYAR KIS GAZDA. Hogyan kell a szőlőt trágyázni? Köztudomású, hogy a szőlő ép úgy megkívánja a tápanyagok, visszapótlását, mint bármely szántóföldi növény s az is köztudomású, hogy jó termést a szőlőből is csak akkor nyerhetünk, ha van a szőlőnek miből táplálkozni. Ennek daczára sajnosán tapasztalhatjuk, hogy a szőlő trágyázásával szőlősgazdáink nem sokat törődnek, vagy ha törődnek is, azt nem úgy eszközük, minta hogy kellene. Nem vélünk tehát felesleges munkát teljesíteni akkor, midőn alábbiakban a szőlő trágyázását lapunk szűk keretéhez mérten ismertetjük. A szőlőnek legjobb trágyája az istállótrágya, mert ez azon anyag, amelylyel nemcsak mindazon táplálékot adjuk meg a mit a szőlő igényel, hanem egyúttal azt is, a melylyel a talaj tulajdonságait, nevezetes szerkezetét, légátjárhatóságát, vizfogható- ságát stb. javítjuk. De nem minden istállótrágya egyaránt alkalmas a most jelzett kívánalmak betöltésére. Függ az istállótrágya értéke attól, hogy minő takarmányozásban részesítjük állatjainkat, minő az az alom. a melyet az istállóban felhasználunk s minő kezelésben részesül a trágya a telepen. E kérdések fejtegetésébe ez úttal nem bocsátkozunk bele, hanem csakis a trágyázás keresztülvitelének mikéntjét közöljük. Ha uj szőlő létesítéséről van szó s a beültetendő talaj szegény, tanácsos leend már forgatáskor trágyázni, hogy ezáltal a föld a trágyával lehetőleg gondosan összekevertessék. Két holdanként ilyen esetben 200—400q. vagyis 20—40 szekér trágyát használunk fel és pedig humoszszegény. kölöttebb talajon friss állapotban, házi állatjaink trágyájának keverékét, humuszdus talajra pedig érettebb állapotban. A mennyiben a szarvasmarha- trágya rendelkezésünkre nem állana, hanem csakis a kevesebb természetű ló és juhtrágya ugv ezeket mivel tulbuja növekedést idéznek elő, czélszeriibb csekélyebb mennyiségben s lehetőleg foszfortar- talmu műtrágyák hozzáadásával használni Már meglévő, de fiatal s még nem termő ültetvények trágyázása a kiültetést követő harmadik év tavaszán kezdődik és pedig akként, hogy a tőke körül, attól 25 30 cm. távolságban. ugyanilyen széles, gyüriialaku s mintegy egv láb mélységű árkot ásunk s abba tőkénként 2 3 kg. trágyát szórván bele, azt beföldeljük Az alkalmazandó trágya mennyiségét ahhoz szabjuk, hogy hány esztendőnként akarjuk a trágyázást ismételni ; pl. ha minden negyedik évben, akkor számítunk 140 200 métermázsát; de befolyást gyakorol az alkalmazandó trágya mennyiségére is, hogy mennyiségre, vagy minőségre dolgozunk-é ? utóbbi esetben kevesebbet használni. Idősebb s már teljes termőerőben levő ültetvényeknél a trágyát a föld területén teregetjük el egyenletesen, úgy azonban, hogy a tőkények körül, mintegy 20 cm. átmérőben, trágya ne kerüljön. Időpontul legalkalmasabb erre a nyitás megkezdése előtti idő, a midőn is az el- terengeteít trágyára reányitunk s igy a trágyát jól elföldelhetjük Miért adjunk sót az állatoknak ? Uj ispánt, gazdatisztet, kapott a mező-teremi grófi uradalom. Egy szeretetreméltó’fiatalember volt a gazdatiszt. Alig hogy megérkezett hivatta az öreg béres-gazdát, hogy mutassa meg neki szegről-végről a gazdaságot. Az öreg aki már 40 év óta hűségesen szolgálja a grófot, megmutatta a gazdaság minden zegét-zugát. Eközben a tiszt nagyon barátságosan kérdezőskökötl minden felől, ami a gazdasághoz tartozik. Sőt, megakarván tudni, vájjon érti-e az öreg a maga dolgát, úgyszólván megegzaminálta az öreget. így midőn a gulyánál észre vett egy nagy sódarabot igy szólt az öreghez: Hát bátyám tudja-e mire való az a só ott a marhák között? Hát instálom aláson, hogy miért kell az a só a marhának, azt megmondani nem tudom, de hogy a marha azt nagyon szereti, és hogy a só jót tesz a tehénnek, azt tudom. Hát én megmondom kendnek, hogy miért kívánja a sót az állat, de ide figyeljen! Hallgatom Uram ! Az állatnak a testében igen sok só van. csakhogy nem ily alakban, hanem feloldva ez az izzadás által és más képen is folyton kevesebbedbe Ezt a hiányt kell nekünk sóbeadással pótolnunk. Főleg ezért adunk sót az állatainknak, de meg oly takarmányt, melyet a marha másképen meg nem ennék; mint például az esőverte, kilúgozott szénát, a besózás által megetethetjük állatainkkal. ■Hát azt én is tudom, hogy a sós szénát sokkal jobban szeretik a barmok, mint a rendeset Itt mikor kapnak az állatok sót .’ Minden héten. Ez igy nem jól van, hanem mindennap ki kell adni a részt. Ha egyszerre kapja ki az egész hétre járó porcziót. úgy mindet nem képes felemészteni. hanem a só egvrésze kitakarodik belőle, még mielőtt felhasználódnék. Naponkint kell tehát a sót beadni, még pedig a lónak 10 — 15 grammot a szarvasmarhának 15—30 grammot.- Úgy leszen instállom alásan. Közös beszélgetések. Sarud Köszönjük. Egyszerit levelező lap is megteszi a szolgálatot. Gazdasszony. Matolcs. Gondoljuk, már egyszer üzentük valakinek e helyen, hogy a tyuk átlag 600 ilrb tojást tojik egész életében. Legtöbbet a második és harmadik esztendőben. A burgonya felújítása Nem tudom ha újat uiondok-e, de mivel niegporóbáltam s gyönyörűen sikerült közlöm. A múlt évben vidékünkön annyira rothadt a burgonya, hogy magnak valót alig voltunk képesek kiválogatni, feltettem próbát teszek, a burgonyát dugványozás által felújítani. Márczius első felében elrakattam a burgonyát s midőn kapáltatás után, jó kövér hajtásokat hozott a hibátlan és legszebb hajtásokból május második felében dugványokat metszettem, ezeket jól megmunkált porhanyós földbe ültettem, néhányszor beöntőztem; s kellő gondviselés után szeptember végére beérett, szép egészséges fajtiszta burgonyáim voltak. Ne öntsük ki haszontalanul a szappanos vizet. Legtöbb helyen mosás után a szappanos vizet egyszerűen az udvarra öntik ki, nem tudva, hogy ennek is jó hasznát lehet venni a gyümölcsfák táplálása nál. A ruhamosás után megmaradt szappanos viz ugyanis a szappanból sok sós és zsíros alkotó részeket vesz magába melyek a gyümölcsfáknak igen alkalmas tápanyagul szolgálnak, azonkívül pedig még elpusztítják a Iák gyökerein élődé férgeket is. Használjuk fel tehát a gyömölcs- tenyésztés előmozdítására ezt a tápanyagot, mely úgy sem kerül semmibe. Kapuik A kopár területek befásitását a földin miniszter nagyon szorgalmazza. Elhatározta, hogy húsz törvényhatóságban állami fanevelő kerteket létesít — és pedig 455 kát. hold terjedelemben. Már a reánk következő tavaszszal megkezdik az ültetést. Nem csak segélyt lehet kapni a kopár helyek betasitására, de esetleg még jutalmat is. Fővárosba ránduló kis gazda- A m. kir. Mezőgazdasági Muzeum a Kerepesi-ut 72. sz. alatt van. Igen jól teszi, (ha a fővárosba kell mennie) hogy meg akarja látogatni Sok szép és hasznos dolgokat láthat, tapasztalatokat szerezhet itt minden gazda. Sokan felkeresik ám ez! a »Múzeumot. Éppen a napokban olvastuk, hogy a múlt évben e Muzeum 305 napon át volt nyitva, mely idő alatt 221.835-en látogatták, tehát 181.507 szetnélylyel több, mint a múlt évben. A muzeura látogatói többnyire iskolai tanulókból és vidéki kisgazdákból kerültek ki,'kik mindig tömegesebben keresik a tanulságos gyűjteményeket.
