Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-17 / 7. szám
50 MAGVAK FÖLDMIVELÓ gok teljesen vámmentesek legyenek. Szabadra jöhessenek be gyapjú, kender, lenn: és a bor vámot se szigoríthassuk, hogy az olasz, meg bármiféle borok a nyakunkra jöjjenek, mi meg igyuk meg magunk a saját termésünket és örüljünk, hogy élünk. No lám, ezt akarja a kedves osztrák sógor. Az az, nem mást. minthogy a magyar földmivelő nép menjen teljesen tönkre vagy vándoroljon oda, a hova tud! Hát azért mondjuk: itl az idő, hogy a magyar képviselőház és vele az egész ország talpra álljon! t,s úgy látszik atyámíiai, hogy kezdenek ám talpukra állani! Pártkülönbség nélkül — látjuk, emelkedett lélekkel halljuk, hogy az ország honatyái emberek lesznek — a gáton! Mert e nagy, nemzeti kérdésben esak egy párt lehet: Szembe szállani a telhetetlen szomszéddal és megmutatni, hogy a magyar élni és nem pusztulni akar! A Gazdasági Munkások Segélypénztára. Mily módon jő a segítség balesetkor és kik adják azt a segítséget ? A balesetekről már szólottám egyet-mást — vette fel a beszédfonalál újra bíró uram. De még jobbban kiporcziózom ám a tudni valókat. — Nagyon helyesen, — szokottak a hallgatók. — Ha a munkást dolog közben éri például a i baleset vagy nevezzük szerencsétlenségnek — orvost hivatni a munkaadó (gazda) kötelessége. És pedig nem tétovázva, hallogatva, hanem — felelősség terhe alatt, oly gyorsan, a mint csak lehetséges. — Hát oszlég az orvost meg az orvosságot ki fizeti? — Orvosi segítséget, orvosságot a tag ingyen kap. De ha nem engedi magát az orvossal megvizsgáltatni — orvosságot sem kap — És az orvoson és orvosságon kívül kapjuk majd a már említett pénzbeli segedelmet is? Igen bizony. És pedig, értsük meg jól: ha a munkást nem munka közben éri a szerencsétlenség: akkor a pénztár fizeti. Kokas Péter gazda emlékszik e rá még mennyit és meddig? — De még hogy! Ha például egy hétnél tovább kell az ágyat nyomnom egész (>() napig belül naponkint egy koronát. — Úgy van! Ha azonban a külső cselédet vagy munkást dolog közben éri a szererencséllen- ség," akkor a felsorolt segítséget a gazda (munkaadó) fizeti. — Igen- de hátha a munkátadó gazda vonakodik, szól Hegyes Pista. — Azonnal jelenteni kell vagy az elöljáróságnál vagv ha már működik, a segitőpénztár helyi bizottságánál. A pénztár azonnal fizet a munkásnak, de a gazdán aztán, ha éppen szükséges, törvény utján vasalják be. — Rendben van a dolog! csak még affelől akarnánk megbizonyosodni, bőgj' hát mi leszen akkor, ha a szegény munkás örökké nyomorék leszen? — Érről már beszéltünk! — Bizony beszéltünk, vágott közbe Kokas meg- vest. Tudjuk, hogy ha a hatvan nap elmúlik, a rokkant kapja a havi“ 10 korona segítséget, mig csak munkába nem állhat. A gyermekmentés törvénye. Tudjátok atyámfiai. hogy mi magyarok volnánk ám gyermekekben Európa leggazdagabb népe! Hát hogy-hogy? Mert Magyarorszagra minden ezer lakosra esz- tendőnkint több, mint 37, mondd harminczhét élve született gyermek esik. Ennyi gyermek nem születik sehol — Európa- szerle. Azt fogod erre mondani atyámfia, hogy jóvérű, derék, erős faj ez a miénk. Csakhogy nagy a bökkenő! Való, hogy nálunk történik a legtöbb születés, de az is szomorú valóság ám, hogy nálunk hal meg a legtöbb gyermek. Nem tudjuk, vagy legalább mindez ideig nem tudtuk megbecsülni a gyermekeket. Pusztultak ők szegénykék, népesitik a temetőkertet! Hát ezt törni tovább nem lehetett. Hiszen a törvény védi még az állatot, a madarat, a fa csemetét is, ha valami baj szaporasságát támadja meg, hát csak a gyermekek maradjanak védtelenül? Nem hagyhatjuk! Végre egy üdvös törvény — alalált gyér mekek érdekében. Ez a nemes intézkedés, menedékhelyet ál- állit az olyan szerencsétlen gyermekek számára, kiket a biin. szívtelenség szakított le a lelketlen anya kebeléről és kik elhagyatva, ide-oda dobatva a biztos végpusztulásnak vannak kitéve. A menedék házakat Budapesten és az ország nagyobb városaiban állítják fel! Nagy. nevezetes dolog leszen ez jó magyar népem! Ezer és ezer gyermek fog majd megmenekülni az elmúlástól, elpusztulástól ezeken a me- medékházakon belül. — Es ha meghal? Azt is tudjuk. De jó azt még jobban tudni Hát a hátramaradt család egyszer és mindenkorra 400 koronát kap, ha család nincs, 100 koronája marad a tisztességes temetésre. No már mostan egészen tisztában vagyunk, csak még továbbra is szeretnénk egyet-mást, hallani hi ró uram. Holnapra hagyom, mondotta biró ur. A munkássegélypénztár népszerűsége. Gyöngyösről és Zentárói jelentik, hogy a munkássegitő pénztárak ügyében nagy részvéttel népgvülések voltak s az egybegyült kisgazdák, cselédek és munkások egyakaratulag elhatározták, hogy belépnek a segélypénztárba. Mind a két helyütt elhatározták, hogy Darányi földmivelésügyi minisztert, a segélypénztári intézmény megvalósítóját folyó- iralilag üdvözlik. Örömmel adunk hirt erró'l, de másrészt egész felháborodással szólunk azon egyes elöljáróságokról, kik a munkás nép ügyeivel mit sem törődnek. Ok nem tartanak bezzeg népgyülést, nem doboltatják ki, hogy hol és mikor történik a beiratkozás. Sőt úgy látszik azon igyekeznek, hogy ne történjék semmi, hiszen úgyis az ő bajuk gyűlne meg velük. Most csak ennyit. De ha a helyzet nem fog változni, egyenesen rá fogunk mutatni az oly helyekre, hol még minden és mindenki aluszik. Kérjük olvasóinkat legyenek ez ügyben irántunk továbbra is bizalommal.
