Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-10 / 6. szám
48 MAGYAR FÖLDMIVELŐ A NAGY VILÁGBÓL. Az osztrák aj képviseiőház (Reichsrath) régi hirnevéhe/. méltó botránynyal kezdette meg működését. Cseh lárma, német kontrázás, sértő közbekiáltások - ebből állott ki az első ülés. Egyszóval úgy látszik a német sógorok komolyan dolgozni nem akarnak. Az ilyen nép nem érdemli meg az alkotmányt Császári rendelettel kell őket kormányozni! Az osztrák trónbeszéd Az osztrák birodalmi tanács két házának tagjai a felség elé járultak, hogy meghallgassák a trónbeszédet. A trónbeszédben azon óhajtásnak ad kifejezést a király, hogy a birodalmi tanács tagjai létesítsék már egyszer azt a békét, melyre most már olyan nagy szükségük vagyon és dolgozzanak ! Ausztria a magyar szőlők ellen. Az alsóausztriai és a stájerországi szőlőművelők küldöttsége a minap fölkereste a földmivelésügyi miniszteri és arra kérte, intézkedjék a kormány nemesített magyar .szőlővesszőknek Ausztriába tervezett tömeges bevitele ügyében. A deputáczió kérése ez: az erre adott engedelmet a kormány vonja vissza és tiltsa meg a magyar szőlóvessző bevitelét. A miniszter egész határozottsággal megígérte, hogy már a jövő évtől kezdve teljesiti a szőlőművelők kérését. — Viktoria elhunyt királyné és a búr háború. Most már az angolok is beismerik, bogy Viktoria királynét a búr háború esélyei nagyon elkeserítették és nem lehetetlen, hogy halálát is siettették. Mikor Roberts tábornagy a búr háborúból hazatért a következő párbeszéd folyt a hadvezér fogadtatásakor : A király n ő : Vége van-e már a háborúnakRoberts: Nincs vége, felséges asszonyom. A k i r á 1 y n ó : Még meddig fog tartaniRoberts: Nem tudom, felséges asszonyom. A királynő: Azt hittem, hogy ön befejezte már a háborút. Roberts: Attól félek, felséges asszonyom, hogy még nagyon messze vagyunk a végétől. Ezek a rövid válaszok elégségesek voltak, hogy a királynőt felvilágosítsák: megértette belőlük, hogy a háború vége még nagyon messze van s kimenetele is nagyon kétséges. Ez annyira hatott a királynőre, hogy állapota attól fogva folyton rosszabbodott. — Országutat szegélyező gyümölcsfák jövedelme. Francziaországban még harmincz évvel ezelőtt a gyümölcsfák, melyek az országutakat szegélyezték, alig hozlak pár száz frankot. A múlt évben rossz termés volt és mégis ötvenezer frankot jövedelmeztek az utszéli gyümölcsfák. Az idén jobb lesz a gyümölcstermés, a jövedeimök tehát sokkal nagyobb lesz ez évben. — Kína. Az európai szövetségesek most tanácskoznak azon, hogy mikép állítsák össze a megbüntetendő kinézerek tisztáját. De már az ujságbk előre hirelik, hogy Amerika Japán és Oroszország ellene vannak a halálbüntetés alkalmazásának, mert megvannak győződve, hogy a kínai kormánynak nincs módjában azt alkalmazni. Az öreg császárné kijelentette, hogy addig nem megy vissza Pekincbe, inig az ilyen csapatok ott lesznek. NE VESSÜNK!!! Nem idevaló vagyok. Két egymást különben nem ismerő atyafi halad a szatmári piaczon úgy jó esteliden. Egyszerre csak kigyult a villany fény. Az atyafi csak nézi-nézi gondolkozik aztán igv szól a mellette haladó atyafihoz. Ugyan pógártársam nem mondaná meg kigyelmed, mi sitt most az égen a n a p vagy a hold ? Megmondanám biz én, de hát én is éppeg ezen gondolkozom mert hogy hát — nem ide való vagyok. Kifizetett gorombaság. — Hova mennek kentek hárman ? — kérdi egy falusitól, ki két szamarai vezetett, egy hen- czegó' fiatal uracs. Csak a negyedik mellett ballagunk el — viszonzá süvegelve a paraszt. Orvos és paraszt. Paraszt: Kérem, nemzetes tilógus uram, Írjon nekem valami orvosságot. Orvos: Hát mibaja kendnek? Paraszt: Nem jól vagyok biz ér ! Orvos: Hát mije fáj? Paraszt: (kezét szivére teszi) Itt fáj, mikor ide nyúlok. Orvos: Hát ne nyúljon kend oda. Paraszt: (bámulva) igaz bizony! Köszönöm szépen jó tanácsát! A világ legelné kanxngyára, mely minden kiállításon kitüntetve lett A SZENT ANDRA3 EZÜST ACZÉL KASZAGYÁR. SPF- melynek egyedüli szétküldője BÉRÜL SIMON iir. SOMOttY-SZILL. A ki valódi megbízható, jő kaszát akar az idén is használni, az senkitől ne vásároljon még a közkedvelt világhírű Szent András jegyű ezüst aczél kaszáról képes föárjegyzéket nem kér ! 5— A Szent András kaszagyár, mely minden kiállításon kitüntetve lett, 100 koronát tizet annak, a ki egy más Szent András gyárból egy f - S. jegy ü ezüst aczél kamutat ni. 200 annak, a ki 100 rosszat tud elő- tás már most állás mellett! nél a postaszagvár űzeti! 10 drb rendelésnél egy drb ingyen adatik ráadásul! A sok ezerre menő elismerő, dicsérő levelek és utánrendelések nálam mindenkor megtekinthetők. Kérjen mindenki képes főárjegyzéket egy levelező-lapon, melyet ingyen és bérmentve küldők!! Árjegyzéket csak úgy küldhetők, ha ezimüket, megyét és utolsó postát is jelzik. Fizotésnél kedvezményes feltételek ! szát tud elő- koronát fizet darab közül 5 mutatni Szálli- is teljes jót- 5 drb rendelésköltséget a ka- v drb ingyen Terményárak e liét folyamán. TERMÉMXEME öl) kilogramm ára TERMEM XKJIE öl) kilogramm ára k. | f. k. [ f. k. f. k. | f. Árpa 5 40 6 10 Muhar 7 ; 05 7 10 Búza 7 — 7 no Bab tarka G , — 6 50 Rozs G ; 15 G ' 50 Bab n. fehér 7 1 40 7 50 Zab 5 i 70 G j — Borsó 10 I 11 — Tengeri 4 i 45 4 ! 60 Lencse min. szer. 12 — 13 — Luczerna m. 45 í 47 i — Köles 5 20 5 40 Vörös lóhere 58; . ii—y " Köles kása 11 — 11 20 Baltaczim 11|/ is íjff 1 . Saatmáron, nyomatott Morvái Jánosnál. 1901./ Ketten is szövetkezhetnek! Ugyan már hogyan'? Krre választ ad a következő kis történetecske: «Lajos kis biró, ki a falu leveleit hordozza, kellemetlen helyzetben volt hétfőn. Kilyukadt a czipője. Elment tehát Péterhez, a czipészhez és igv szólt hozzá : — Csináld meg a czipőmet, mert különben, holnap nem álhatok szolgálatba. Péter ezt válaszolta : — Szivesen megcsinálnám a czipődet, de fát kell hoznom az erdőből. Ha esőnk lesz az éjjel, hosszú ideig nem lesz fűteni valóm. Okvetlenül haza kell hoznom a fát az erdőből. Ebben a kellemetlen helyzetben Lajosnak jó gondolata támadt; igv szólt Péterhez: Ide hallgass csináld meg a czipőmet, én meg haza hozom a fádat az erdőből. Úgy történt, ahogy megbeszélték és mind a ketten nagyon meg voltak elégedve. íme. ketten már többre mennek az emberek, mint egy ember magában. A kölcsönös szolgálat- által ember az embertársának türhetővé, elviselhetővé teszi dolgait.
