Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-10 / 6. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 45 ISMERETEK TÁRA. A múlt század találmányai. Most, hogy lezáródott a XIX. század története, nem lesz érdektelen ennek a századnak, melyet a találmányok, felfedezések századának neveznek, legfontosabb találmányait betűrendben közzétennünk. Aneroid barométert Yidi franczia tudós 1844. Anilin színek festését Nicholson és mások 1861—63. Agyagsajtót 1820. Alagutat feltalálta Brunei 1804. Aczéltollat (Weise) 1802. Bessemer aczélt Bessemer angol mérnök 1855. Bevezetett villanyosságot Faraday 1832. Brómot feltalálta Balard l’82(i. Carmin festéket Pisában 1850. Chassepot a nevéről nevezett hátultöltő fegyvert 1858. Cyant Gay-Lussae 1815. Dreyse porosz hátultöltő puskát 1864 Drumond fényt 1825. Durranó gázt 1858. Fapapirt F. Keller 1845. üinamilot Nobel Alfréd svéd gj'áros 1867. Fény képírást (fotografálást) 1803. Wegdewod és Davy, 1814. Nieyke, 1839. Daguerre (daguerroptipia). Földalatti légnyomatu vasutat Londonban 1863. Gázvilágitást Watt 1802. Gabelsberger a róla nevezett gyorsirási rendszert 1817. Gőzgépet Fulton Róbert 1803. Gőzhajót Fulton 1807. Gőzviilanygépet Armstrong 1840. Gőzekét Angliában 1850. Gyorssajtót König és Bauer 1803. Gyújtót Irinyi János 1836. Harmoniumot Eschenbah 1820. Hengermalmot 1820. Himzőgépet Hnilman 1829. Jódot Courtois 1811. Kabelt, (tengeralatti vezetéket) Colt 1846. Lefaucheaux hátultöltő fegyvert 1832. Lőgyapotot Schönbein és Böttger. Műmalmot 1812. Olajnvomatot 1832. Palatáblát Scherer 1812. Paraffin gyertyákat 1859. Petroleum lámpák használatát 1859. Revolvert Worcester 1861. Shrapnel ágyulövedéket Shrapnel angol tábornok 1825. Szedőgépet Sorensen 1850. Színképelemzést (Spektrál analyzist a Frauen- hoffer-féle vonolak nvomán) Kirchhoff és Bunzen 1860. Távírót Weatston és Davy 1833. Morse 1844-ben. Távirat drót nélkül Marconi 1898. Gyors fotográfot Polkák és társa 1899. Telefont Bell és Gray 1676. Telefon-Hírmondót Puskás Tivadar 1893. Telefotografiát Steinheid, Miethe és Dalemever Í891. Uchatius aczél (aczélbronz) 1855. Vakok írását Barbie 1830. Varrógépet Duncan angol 1804-ben. Stone és Henderson 1804. Madersberger bécsi 1814. Howe amerikai 1841. Vasúti mozdonyt Stephonson* 1814. Első vasút megnyitás 1821-ben Londonban. Veszettség baczillusait Pasteur 1880. Yillanydelejességet Oerslädt 1819. Volta oszlopot Volta Sándor 1800. Wolfram aczélt 1855. (Wolfram). X-sugarakat Lénárd és Röntgen 1897. Zinkografiát Eherhardt 1815. M. S. íme, ezek a rengeteg találmányok, gépek, mozdonyok stb. tették nevezetessé ezt a századot — az elemek századát. Sokan jövendölik atyámfia, hogy a XX-ik század pedig, melyben benne vagyunk már »a szövetkezetek« százada leszen. Az emberek önzés nélkül való egyesülése, a minden téren való összetartás szintén óriási erőt fog kifejteni és bámulatos haladást előidézni. Adja az Isten, hogy úgy legyen! 729.383. Megírtuk a múltkor, hogy ennyi t. i. 729 ezer 383 lakosa van a mi szép. büszke szék- és fővárosunknak. Tehát 222 ezer 99 lélekkel több, mint 10 évvel ezelőtt! Hát bizony rengeteg fejlődés ez! Csakhogy nem igen természetes és nem is örvendetes. A külföldről ugyanis nagyon kevés bevándorlás történt. Tehát honnan ez óriási létszám? Ismerjük a születési adatokat is. azért egész biztonsággal mondhatjuk — hogy a szaporodás legnagyobb része a vidékről került ki. A vidék igv évről évre hanyatlik. Főleg a kis iparosok azok. a kik elhagyják a vidéket és mennek a fővárosba — szerencsét próbálni. Ott aztán veszedelmes emberekké, mun- kátlan népséggé lesznek, nagy kárára és szerencsétlenségére — a társadalomnak. De mi az oka, hogy a kis iparosok nem tudnak boldogulni a vidéken? Az urhatnámságon, a nagy igényeken kívül természetesen oka a gazdasági nyomorúság ! Hja a kis iparos érdeke szorosan össze van nőve a gazdák érdekeivel. Ha a gazdálkodás nem megy, ha a gazdálkodó embereknek nincs pénzük: akkor a kis iparos sem boldogul. Nincs vásár, nincs a ki vegyen. A mai búza árak mellett bizony kurtán-furcsán kell élnie a vidéki, falusi gazdáknak is. Meglátszik ez például egv-egy válságos esztendei vásárokon. A mesterember szomorúan, csüggesztett fővel rakja vissza kis portékáját, mert a nép szegény, a gazdálkodás sehogy sem fizeti ki magát. Nos? Mi ebből a tanulság? Hogy mikor a gazdavilág a falusi, a vidéki jólét megteremtésére szolgáló mozgalmakat megindítja: nem önzésből, nem egy társadalmi osztály privát érdekéből teszi, hanem az egész ország javáért. Mert természetes fundusa, alapja a mi társadalmi létünknek a nemzet- gazdaság virágzása. Ha a nemzetgazdasággal nem törődünk, nem segítjük, nem ápoljuk, előbb utóbb bekövetkezik az a szomorú állapot, — szomorú mert természet- ellenes, hogy lesz egy nagyon nagy, fényes, de nyomorúsággal teljes fővárosunk és a vidék pedig elpusztul, elnéptelenül ez alatt. Tessék csak gondolkozni! mm Egy kis földrajz. A legnagyobb német városok. Azoknak a városoknak a száma, melyeknek lakossága a százezret meghaladja, a német birodalomban most lefolyt népszámláláskor öttel szaporodott. A legnagyobb német városok lakossága a legutolsó népszámlálás adatai alapján következő: Berlin 1.888.345, Hamburg 704.099, München 498.500. Lipcse 455.089, Boroszló 422.515, Drezda 395.349, Köln 370.685, Frankfurt 287.312, Nürnberg 260.713, Hannover 234.986, Magdeburg 229,732, Düsseldorf 213.230, Sletlin 209.525, Chemnitz 206.284. Ezulán következnek azok a városok, melyeknek a lakossága 200.000-nél kissebb. de a 100.000-et meghaladja. Ezeknek a városoknak a sorrendje a következő: Charlottenburg, Königsberg, Bréma, Allona, Elberfeld, Halle, Stuttgart, Strassburg, Dortmund, Barmen. Mannheim, Danzig, Aschen, Braunschweig, Essen, Posen, Kiel, Krefeld és Kassel.
