Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-10 / 6. szám
Ili MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGYAR KIS GAZDA. A vetőmag megválasztása. A földmivelőnek egyik legnagyobb érdeke, hogy növényeit javítsa és azokat jövedelmezőbbé tegye. ^ És mikép érheti ezt el ? Igen könnyen, csak a vetőmagot kell jól megválasztania. Sokan, különösen a kisebb gazdák közöl nem választják ki a vetőmagot, s ellenkezőleg úgy tesznek, hogy szóráskor a szép magvakat külön választják és piaczra szállítják. Ezek bizony nem gondolják meg, hogy mit tesznek. r»s miért? Hiszen a szebb búzáért több pénzt kapnak. Az igaz! De ha a földmivelő ellenkezőleg cselekszik, vagyis, ha a szép magvakat vetőmagnak tartja, akkor még több nyeresége lesz. Hát hogy lesz nagyobb nyeresége? ügy, hogy az erőteljes magvak sokkal jobban és erőteljesebben fejlődnek és így több és szebb termése lesz, több pénzt is fog érte kapni. Hát hogy fejlődnek a nagyobb és szebb magvak jobban ki, mint a silányabbak ? Ezt könnyű megérteni. Azért fejlődnek ki jobban, mert több bennük a liszttartalom. Hál van a lisztnek befolyása a magfejlődésére ? Igenis van. Es pedig annyiban, hogy az a mag, ha a földbe kerül, abból a liszttartalomból táplálkozik, ami a magban van, mindaddig, mig gyökeret és szárat bajt. hogy a földből és levegőből táplálkozhassék. Szükséges tehát megválasztani a vetőmagot? Bizony, hogy igen, mert a nagyobb és szebb magnak több a liszttartalma, jobban fog meggyökerezni és nem fog neki ártani a legkisebb hideg vagy szél is. íme egy élőpélda: Bogárhát községében a mull évben tavaszszal nagy esőzések voltak s ekkor történt, hogy egy némelyik gazdának teljesen kiveszett a búzája a másiknak csak részben, a harmadiknak meg igazán szép búzája volt. És miért volt ez ? Azért, mert a két előbbi nem választotta meg a vetőmagot. Tegyünk csak úgy és valaszszuk meg a vetőmagot, ha nem akarjuk magunkat ezen veszélynek kitenni. (Hlvácsi gazda. Hát mindig egy helyen termeszti a búzát ? A minap beszéltem egy helybeli földmivessel és azt kérdeztem tőle, hogy mit szokott ő legnagyobb mennyiségben termeszteni ? Hát,azt mondta, hogy ő legtöbb búzát termeszt.- És hol termeszti azt? Ott az erdő melletti dűlőben. Hát mindig ott termeszti a búzáját? Azt mondta, hogy ő ott termeszti mindig. — És jó búzája terem? Az elmúlt két évben meglehetős szép búzám volt, de ez idén már bizony silányabb. — Hát mi ennek az oka ? — Megmondom én ! Az, hogy minden évben búzát termeszt. — Hát miért volna ez hiba? — Azért, mert a búza a foszfort mind felszívta a földből, a káliumból keveset vesz és az ott marad. ha a foszfor kifogy a földből, a búza is kipusztul.- Hát hogy tegyek ? — Oszd fel a földterületed két részre és ahol az idén búza vagy rozs volt oda vess most kapást, a búzát pedig a másik földterületbe. — Es miért vessek oda kapást ? Tudod, hogy a kálium ott maradt a földben, a kapások pedig azt szeretik s igy a földet, nem kell megtrágyázni és trágya nélkül is jó termésed lesz. Azt monta, hogy ő bizony úgy tesz ezután. De ő pótolhatta volna azt a tápanyagot. Igen, de. az pénzbe kerül, s miért költené a földmivelő, ha ugyanazt költség nélkül is elérheti. Méhészeknek. Ritka fölfödözés. Trauenben (Baden) egy júliusi zivatar alkalmával egyik ház úrnője jónak vélte a ház ablakait betenni, miközben egy félreeső szobába jutván, megrettenve látta, hogy zümmögő méhekkel van az telve. Azonnal a legközelebbi méhészért küldött, a ki fölfödözte, hogy a szobában levő ágy vánkosai közt raj fészkel, melynek rendes épitvénve van ott. A íépeket kiszedte s mintegy 10 forintnyi mézet talált bennük. (Méh. Közi.) Közös beszélgetések. Olvasó kör. 1. Viktória angol királynéra mi magyarok kegyelettel gondolhatunk. Ötven évvel ezelőtt, midőn már-már a halál-csengő szólott a mi nemzeti létünk felett : F. szomorú időszakban az angol nemzet rokonszenvezett velünk. És ez akkor nekünk sokat ért. A magyar pedig' az ilyet sohasem feledi el. 2. Angliának van egy újsága, mely közjegyzői hi'elességgel bizonyítja, hogy naponkint egy millió példányban jelenik meg. Így az újságoknál fel is fér a »közjegyzői hitelesítés.« mert nagy számokban szoktak bészélni és hirdetni! Magyar újság van talán egy-két olyan, mely eléri a 20- 20 ezret. Ezt bizonyosan nem tudjuk, csak hallomásból hallottuk. Választó-polgár Hogy mi az agrárok gazdasági politikájának eszencziája : árra e helyen csak rövidesen felelhetünk. Hazánk életkérdése, nemzeti érdeke, hogy a gazdasági politikában a nemzet többségének, tehát a földmives és földbirtokos osztálynak jóléte legyen első sorban irányadó és döntő. Tehát, hogy a börze spe- kuláczio helyett nyomuljon előtérbe a termelő és becsületes munka. A borpancsolások, uzsorások és társaik elvegyék büntetésüket és tehetetlenné tegyük őket. Továbbá, hogy a szövetkezésekkel erőre, életképességre, erkölcsi és anyagi izmosodásra kapjon a nép, a nemzet legnagyobb testtagja. llát sok ez 2 Bizony nem sok. csak maga a nemzeti egészséges élet, mely mű bizony hiányzik itl Magyar- országon. — Kath. hivő. S K. Ajtatos havi olvasmányul az irt czélra igen ajánlhatjuk önnek a Varga Mihály által szerkesztett »Reménységünk« czimü képes havi folyóiratot. Szerkesztő Varga Mihály Csongrád-Csányon. Itt rendelhető is meg. Egész évre csak 2 korona till fdlér. Félévre 1 kor. 10 fillér. Kérjen egy levelező lapon mutatványszámot, rögvest küldenek. Boros gazda. Beregit. A borhuzásról. a múlt évben — éppen ilyen tájon elmondottunk sok mindent. Úgy látszik, nem árt az ismétlés. Tévednek azok, kik azt hiszik okosan cselekszenek, ha az uj bori rajta hagyják a seprőn egész kitavaszodásig. A bort meg kell szabadítani mielőbb a seprőtől, mert a seprő meleg ágya a szenynek, piszoknak, élesztő sejteknek stb. Tehát bizony itt az ideje a lehúzásnak, csak erre a munkára derült időt kell választani. A lehúzás módjáról lapunkban már bőven szólottánk. J. K. Kecskemét- A honatyák mint irtuk a mi segilőpénztárunk javára felajánlották egy napra es ó n a p d i j u k a t, alapítványul. Ez pedig szép summa, több mint ötezer korona.. Tehál a nép javáért megmozdul mindenki, csak aztán a nép is mozduljon. K áj - dalom a városok és községek elöljáróságnál a legnagyobb közönyt látják. Megszokták ők a papírral való rendeleteket, de hogy a né)) közé menve, azokat kioktassák, arról szó sincs! Majd legközelebb adatokkal szolgálunk. F.-Zeliz. J. J. béres gazda. Mutatványszámot bőségesen küldöttünk. Panaszára, hogy a káptalan cselédei olyan lapot olvasnak, melyre elpirul és borzad a tisztességes ember csak azt feleljük, hogy nagyon sok káptalani uradalom gondolkodóit már, hogy jó lapot olvassanak cselédei és kis gazdái. Hogy még sokan nem gondolkoztak . . . azt panaszából is látjuk.
