Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-03 / 5. szám
MAGYAR FÖLDMŰVELŐ 37 N épköny vtár ak-ügfy e. Jó könyvek. Megígértük a múlt alkalommal, hogy e helyen felsoroljuk rendre azon könyveket, melyek kivá- lólag a népnek valók, olcsók és teljesen megbízhatók. Kezdjük mindjárt azokkal, melyek itt melegében szerkesztőségünkben a legkönnyebb u ton kaphatók és melyeket legnagyobb részben ami újságírónk irt, ki éppen mostanában húsz esztendeje, hogy a magyar népnek irogat. Húsz év alatt 20 ezer példánynál több könyv került ki keze alól és az ország minden részében tanúbizonyságot tehet a nép arról, hogy a mit irt. azt magyarán, érthetően és úgy irta meg, hogy azt ugyan nem bánta meg senki, hogy elolvasta. Könyveiből már egy kis könyvtárt lehet szerezni, azért úgy csoportosítjuk ám ezeket a könyveket, hogy esetleg egyszerre való megrendelésnél a megrendelőt kedvezménybe is részesíthessük. íme sorra veszszük : A Magyar Földmivelö népkönyvtára. Ebből a kis könyvekből már I füzet jelent meg. Es pedig: 1. A gazdasági Munkás törvény kis katekizmusa. Csattanós kérdésekben és feleletekben van leírva, mit kelljen tudnia egy gazdasági munkásnak; munkát adó gazdájával szemben mi a kötelessége. Ara 4 fillér. 2. Szövetkezzünk, vagy Segíts magadon az Isten is megsegít. E vaskos füzet leírja, még pedig igen szép elbeszélésben, hogy alakul meg egy faluban a hitelszövetkezet és mily áldásos a működése. Telve szebbnél-szebb ötletekkel, történetekkel. Ára 20 fillér. 3. A réthátiak fogyasztási szövetkezete vagy hogyan boldogul a magyar? Csattanós elbeszélésekben irja le, milyen küzdelmek közt él a falusi magyar nép, hogy nyúzzák, csalják az élelmi czikkek és más árukban. Hogy és mily áldása leszen a magyar népnek a magyar bolt? Ára 20 fillér. 4. Itt élned, halnodd kell! (képekkel.) Egy szegény. jóravaló falusi család kivándorlásának kényekig megható története. Ara 0 fillér. A mi népünk. Rövid, de csattanós elbeszélések szép kötete. 24 elbeszélésben mondja el a nép örömét, sírását, reményét. Gyönyörű szép képekkel van tarkítva az elbeszélés. Ára 1 korona. Falusi Tűzhelyek. Hasonló az előbbi könyvhöz, de itt kiválóan a családi élet tarka eseményei vannak leírva, sokszor a sírásig, máskor a jóizü nevetésig viszi olvasóját. Ára 1 korona. A magyar nemzet története. 2 kötet. A nemzet bölcsőjétől egész az ezeres ünnepig a legnépszerűbb módon és érdekfeszítően beszéli el hazánk történetét. A legnépszerűbb története ez a mi népünk részére. Ára a csinosan bekötött két kötetnek: 1 korona 20 fillér. A Magyar Földmivelö. Három kötet. Vastag, nagy- kötetek. A magyar földmivelö nép legkedveltebb újságának I., II. és III. kötete, erősen befűzve. Ára az első kötetnek 2 korona, a másodiknak 3 korona, a harmadiknak is 3 korona. Egész tárháza a maradandó becsű olvasmányoknak. A családok állandó olvasmányai lehetnek. Költö királyunk, Vörösmarty Mihály élettörténete. A költő szép arczképével. Most ülte a magyar nép a nagy költő születésének századik évfordulóját. Ez alkalomra és a nép számára készült ez a csinos könyv, melyeket ma már országszerte olvasnak. Ara 75 fillér. Van még ezen kívül a sok naás és szép könyv a mi újságírónktól. De most elegendő ennyit felemlíteni. Olvasó-gazda körök, vagy egyesek is kik az itt jegyzett könyveket egy szerre megrendelik és a p énzí beküldik: azoknak a könyv összes áraiból negyedrész összeget elengedünk. Tehát minden forint után 25 krt, régi számítási mód szerint. A könyvek bérmentesen küldetnek. Azt hiszszük, hogy ilyen előnyös ár mellett könnyen lehet egy kis könyvtár magvát megvetni. Tehát rajta! Az öreg Nótárius uram szentencziái. Gsés jónapot kívánok újságíró ecsém. Bizony hogy nem hittem vóna, hogy olyan reguláris embör légyen. Hát nem Írásos leveleket lódított a portámra, hogy talán bizony megné- multam ! Én bizony nem némultam meg, hála légyen a jó Istennek, csak ugv gondoltam, ta- . Ián bizony majd vénasszony számba vesznek, ha unos-untalanságig pötyögök. Hát itt van la, nem kikaptam! * * * Mondottam én Náncsinak, a feleségnek, hogy bizony ideje érkezett annak, hogy az ujságcsináló uram-ecsémet megvest felkeressem. De liát az asz- szony! Csitt! Vén nótárius, ne többet, mert még a falunak is fülei vágynak ! Még csak a kén, hogy az asszony is elkezdje az létániát! * * ★ Nálunk is meg volt a népszámlálás. Sajna, a mi falunkban fogytak. En jó uram, én jó Istenem, hol vágynak azok a tekintélyes,jóizü gazdaemberek, mikor csak én la voltam igénytelen pennája az községnek '? Bizony megcsillan az öregnek szemében az könyü. ha körülnéz. Hát csak magad maradtál te öreg, vén nótárius ? Vágynak még nehányan! De a régi fészkekben mások ülnek. Nem az az élet él ott, nem az a dal hallszik. Az anyamadarak elrepültek. * * * No hiszen volt is kínban szegény jó népszámláló ecsém, meg a segédje. De most mégcsak hagyjál!. Ámde mikor én számláltam. A fmánczra nem néztek olyan gyilkos kényszerűséggel, mint én rám la. Pedig én úgy jártam köztük, mint egy szelíd bárány. * * * Hát azt is elértük, hogy a gazdasági munkás embernek, cselédnek is leszen segítsége, szerencsétlenségre, balesetre, vénségre. Bizony, hogy derék intézmény. Csak aztán a magyar ember esze is legyen helyén. Kapja meg a szerencsét mihamarább, mert minden nap egy nap. Az én falumban is jobban mozoghatnának. De hát ősi virtusa az magyarnak, hogy nehezen mozdul! Csak a tánczban fordul könyen. Ott forog, mint a pergő orsó. Asz’mond- ják, hogy a nímet meg a tánczban fordul nehezen. De annál jobban kerül fordul a maga ügyében, sorsában. Ászt hallom, hogy a svábgazdák deriire- borura iratkoznak a segélyzőbe. Hej pedig azoknak van ám, mit aprítani a tejbe. Látom, olvasom, hogy ecsém-uram ugyancsak ébresztgeti a magyart. Csak osztég sikere lenne ! x+x x+x, x+x xV x+x xV .xtx. x+x. x+x x+x .x+x. .X+X. X+X ,X+X, ,^+X. .x+x. .x+x. x+x. x+x. x+x. Találós kérdés. Milyen és-re kell felelet 7 j Milyen ár-ban van a gabona ? Milyen és evőeszköz? j Milyen ár nein tiszta? Milyen és nem sok? i Milyen ár négy lábú?
