Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-03 / 5. szám
xWAGYAR FÖLUMIVELŐ 38 MAGYAR KIS GAZDA. Időjóslás. Februariusban a kemény liideg tartós marad és annál keményebb szokott lenni mennél gyengébb volt a január hó. A déli és keleti szelek hideget okoznak ; az éjszaki szél fagyot és havat hoz. Február második napját (Gyertyaszentelőt) jövendőlő napnak tartják; úgy vélekednek, hogy ha ekkor tiszta napfény van. tehát a télnek még csak fele múlt el. ugyanazért azt szokták mondani, hogy a juhász örömestebb látná a farkast az istálóban. mint a napfényt; ha pedig ez a nap borongós: akkor azt tartják, hogy a tél végéhez közelit. Ha ezen hónapnak az elején gyenge vagy éppen meleg idő kezd lenni: azt bizonyosan kemény hideg fogja követni. Ha a februárhóban tartós, mérsékelt hideg van : jó esztendőt remélhetni. Kenyérpótlék. Egv magyar gazdasszonv rájött, hogy a sütőtök sokkal jobb, izletesebb és szaporább kenyérpótlék, mint a burgonya. A kezelési mód a következő: A tököt meg kell hámozni, magvától és belétől megtisztítani s darabokra aprítva fazékba téve addig főzni, inig lágy lesz. A lisztbe felényi tököt kell keverni, vizet a tésztához mérten, sót kevéssel többet, mint tök nélkül kelleti volna. Hz igen hasznos szegény emberekre nézve, mert egy darab kukori cza föld közt annyi tököt termeszthet, hogy egész évre elég kenyér szaporitóul. A gazda pinczéje — Ugyan mit kellene tenni, hogy már erősebb és jó minőségű borom meg ne feketedjék és pedig igen rövid idő alatt, ha a pinczéből felhozom. Erre nézve az »E. G.«-ben a következő tanácsot olvassuk: — Ez ellen egy igen egyszerű gyakorlati eljárás van, mely legtöbb esetben a bajt megszünteti. Most még mindenkinek van borseprője, melyről az uj bort lefejtette. A feketedő borhoz ö l()°/0 tiszta és romlatlan sűrű borseprőt teszünk, melylyel jól összekeverjük, 4—8 heti pihenés után a bor lefejtendő, mikor is már újra szép tükrös színe lesz és a világosságot is feketedés nélkül állja. Koozák meddőnmaradásának okai többfélék lehetnek. Ha nagyon kövérek, takarmányadagjukból vonunk el és sok mozgást adunk nekik. Akkor bocsássuk a koczát a kan alá, mikor az üzekedési kedv a legerősebb, a mi annak kezdete után 12—15 óra múlva áll be. Nagyon gyakran a rossz kannak tartása oka a meddőségnek, a mennviben kevés a tenyészkanok száma. Elégséges takarmányozása a kannak, gyakori mozgást adni neki, elég és tenvészképes kanokat tartani, ezekkel az intézkedésekkel — hacsak szervi hiba nincs - eleje vehető a koczák meddőn maradásának. Annak kieszközlése, hogy a tehenek nappal borjúzzanak. Minden gazda tudja, mennyi alkalmatlansággal van összekötve, ha a tehenek éjjel borjúznak. Kivált télben nemcsak előleges gondosságot kiván, hanem az is megesik, hogy a tehén a borjuzásban elvész. Egy gazda azt tapasztalta, hogy ha a borjúzandó tehenet az utolsó napokban a reggeli fejés helyett éjszaka fejik, mindig nappal ellik. XÍ>1 <T> <t> xt> xtx_ Méhcsipés mint orvosság. Egy kassai bíró évekig köszvényes volt, a köszvény térdét bántotta. Egy nap a szabadban pihenve, térdéről felhúzta a ruhát és akkor két méh erősen megcsípte. Azóta nem köszvényes. Háromlábú nyúl. A »Vadászlap«-nak Írja egyik olvasója a következő érdekes tapasztalatot: Vadászat közben kutyám egy nyu- lat vert fel, mely jó gyorsan jött felém. A mint közelebb jött, észrevettem, bogy három lábon szalad, de azért épp oly jól és biztosan, mintha négy lába volna. Bár nem volt szándékom nyalat lőni, mégis meglőttem és mikor felvettem. láttam, hogy jobb elsó lába egyáltalán hiányzik. A lapoczkacsont megvolt, azonkívül még egy kis Ízület, de ez kívülről teljesen bőrrel és szőrrel volt borítva és a melyhez úgy oda nőve, hogy csak hosszas tapogatódzás átán tudtam felfedezni. A nyúl fiatal süldő volt és nem hiszem, hogy a lábát külső sérülés folytán vesztette volna el. hanem azt vélem, hogy születéstől fogva ilyen csoda volt. xfx. xfx .xfx xf X x+x xtx xtx.xtx _ X+X x+x x+x xtx xt£..xtx.xtx x+x, ,x+x. .x+x .x+x. X+X. A sas és a potyka harcza. Különös viaskodást láttak nemrég Mitrovicz falu mellett a pásztorok. Egy óriási potykára, épen mikor az felbukott a Száva hullámaiból, rácsapott egy hatalmas sas. A sas magával akarta ragadni a potj'kát a levegőbe, a potyka azonban minden erejével belekapaszkodott s lehúzta magával a vízre. Vagy két kilométernyire vonszolta igy magával, annyi ereje azonban nem volt. hogy a mélységbe tudta volna rántani. Viaskodásuk közben valahogy a part szélére jutottak, a hol aztán valamelyik pásztor egy jól irányzott pisztolylövéssel megötte a sast. A potyka elmenekült, a sast pedig a pásztor négy koronáért eladta egy mitroviczi földbirtokosnak. _____JÓ EGÉSZSÉG. Ke resztcsontfáj ás. Ez a fájdalom néha oly metsző szokott lenni, hogy a heteg nemcsak jajgat belé, hanem ordítani is képes. Hallottam egyszer egy öreg asszonyt két napig úgy kiabálni, hogy azt borzasztó volt hallgatni. Hirtelen jött rá e baj reggel felé, meghfítötte-e a hátát, vagy megerőltette, nem tudta megmondani. Segíteni sem tudtak a baján, pedig sok kenőcsöt javasoltak itt is. ott is, de hát a világért sem engedett magához senkit, azt hitte, ha hozzányúlnak, ha megfordítják, meg kell halnia. Az orvos azt mondta, hogy majd elmúlik. Igaz elmúlt — két nap múlva, a mikor az ijedtségtől és álmatlanságtól, mert senki sem tudott a jajgatástól aludni. — a házbeliek lettek betegek. Pedig hát Kneipp vizkurája rövidesen elbánik ezzel a bajjal. Ha a v á 11-1 a p o ez k á k tájékán ül a fájdalom, akkor meleg v i z z e 1 és e c z e 11 e 1 kell megmosni a betegnek egész hátát minden órában: ezután jól be kell őt takarni. Ha a heteg az ágv- ból nem tud kijönni, vagy kihajolni, hogy igv megmossák. lehet meleg borogatást rakni a hátára s szintén órán kínt felfrissíteni. A borogatás többszörösen összehajtott vászonlepedővel történik, melyet, ha az eczetes melegvízben megivakodott, jól ki kell facsarni, s úgy tenni fel a beteg testrészre. A borogatás fölé mindig egy másik száraz vásznat kell tenni, egyrészt, hogy jobban elzárja a borogatást a levgőtőí, másrészt, hogy az ágy vizes ne legyen. Ha maga a keresztcsont fáj, s a beteg a »czeremóniát< nem tűri, hát lehet őt meleg lepedőre fektetni, mely a fentebbi módon eczetes meleg vízbe van mártva. Hogy az ágy ismét vizes ne legyen, az ágy-lepedő fölé valami vastagabb vásznat, e fölé gyapjutakarót vagy pokróczot tegyünk; erre kell aztán teríteni az összehajtott meleg lepedőt s a beteget ráfektetni ugv, hogy egész háta hosszában a meleg lepedőn feküdjék. Itt is jól kell a betakarózással elzárni a levegőt, azért az alulra tett pokrócz két szélét a betegre kell hajtani s ennek a hegyébe a dunyhával jól betakarni. Oránkint váltott 2—3 ilyen lepedő, vagy borogatás vagy mosás elűzi a kínos fájdalmat. t .1. ______ T 7
