Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-01 / 35. szám
780 MAGYAR FÖLDMIVELŐ — Szegények ügyvédei. A «Bácskádban olvassuk a következő hirt: A zombori ügyvédegylet közhírré teszi, miszerint a zombori kir. járásbíróság területén lakó, szegénységet igazoló ügyfeleket úgy a peres és perenkivüli, valamint fényitő ügyekben díjtalanul képviselik 1901. augusztus és szeptember hónapokban : Czeisef Lajos József dr., Czvetko- vits Péter dr., Pataj Sándor dr., Szilágyi Károly dr. — Ajánljuk ezt a nemes példát az ügyvédek figyelmébe. Hej, annyi a szegény ember, hogy bizony nagyon elkelne a zombori példa követése. — Január elsejétől a munkásoknak, cselédeknek, földes gazdáknak országos törvénynyel segitőpénztárt állítottak. Ez a pénztár a szerencsétlenül járt, munkaképtelenné vált tagot, annak feleségét és családját segíti, gyámolitja. Be lehet lépni évi Ili korona 40 fillér és »1 korona. 72 fillér fizetéssel. Akik 5 korona 72 fillért fizetnek, azok a segitőpénztár fele kedvezését kapják. Ezt a tagsági dijat hetenként is lehet összespórolni akként, hogy az elöljáróságtól gyűjtő-lapokat kérünk és mikor éppen lü fillér heverő pénzünk van, azon lo- vélbélyegeí veszünk, aztán a gyűjtő-lapra felragasztjuk. Ha a fizetési-lap ezekkel a levélbélyegekkel megtelik: akkor készpénzben a tagsági díjra a posta átveszi. A segitő-pénztár minden oly tagnak, aki munkaképtelenné vált és tpár tiz évig tag volt, mindaddig mig újra dologkeresővé nem válik, ÍO korona havi segélyt ad. De a segélypénztárnak sok kedvezése, segítése a »Magyar Földművelő« múlt évfolyamában apróra el van mondva. Olvassuk el azt. Aki jövendő sorsát biztosítani kívánja, ne késlekedjék, hanem lépjen be a segitő-pénztárba. A ki tag akar lenni, jelentkezzék a községi elöljáróságnál. NEVESSÜNK!!! A gyerek. I Az apa beszéli, bogy a gépészség bár piszkos I mesterség, de bizony nagyon kövér, jó mesterség. A kis fiú hallgatja. Másnap odaszól az apa a kis fiúhoz: Kis fiam, nem igen mosdottál ma. — Minek ? úgy is gépész akarok lenni. — Krüger és a kivágott ruha. Az angol-bur háború megkezdése előtt nehány évvel a franczia kolónia bált rendezett Johannesburgban, melyre az öreg Krügert is meghívták. Akkor még vig, szabad élet honolt Transzvál földjén s az öreg Krügernek is volt kedve ahhoz, hogy bálba járjon. A tánczteremben már szólt a zene. Frakkos urak s mélyen kivágott ruháju hölgyek tolongtak odabenn. A rendezők sorfalat állva várták az öreg elnököt, a kitárt ajtók előtt. Az elnök olt állt az ajtó előtt s benézett a terembe. Hirtelen hátralépett s ijedten szólt: — Bocsánatot kérek uraim, egy kissé korán jöttem, Majd várok. A rendezők csodálkozva néztek rá. — Nem, elnök ur — mondta az egyik — már tán- czolnak. — Ön téved, — felelte az elnök s a kivágott ruháju asszonyokra czélozva, hozzátette : — Hisz a hölgyek még föl sincsenek öltözve, — Mi lesz hát vége az angol-bur háborúnak? Talán egy nagy, szégyenletes vérengzés! Az angol fővezérnek, Kitchernernek egy hirdetményéről beszélnek az újságok. E szerint az angolok már oly türelmetlenek, hogy hírül adják, melyszerint ha a burok szept. 15-ig a fegyvert le nem rakják, nem mint ellenséget, h a n e m m i n t közönséges gonosztevőket fogja elitélni. Ez ellen Krüger elnök az összes hatalmakhoz tiltakozását küldötte, hanem ettől nem sokat remélnek. Sokkal inkább félnek az angolok Bothának, a burok fővezérének azon kijelentésétől, hogy ha az angolok azt agyalázatos bán á smódot meg merészelik ten n i, ő a b u r fővezér szintén főbe lövet minden angol foglyot. Erre csakugyan gondolkozóba estek az angolok, mert, ha Botba megígérte, meg is teszi és ez valami ször- nyüségflesz az angolokra, de igazságos. A harcztér most az angol területen, Fokföldön van és a burok remélik, hogy még egy évig is kitartják a liarczot, főleg most, az ott kezdődő tavasz és nyáriidénytől a legszebb sikereket várják. A „Magyar Földmi velő“ nyomtatója, Morvái János nyonidatulajdonos még egy uj gyorssajtót szerzett be. mely szintén villamos erőre van berendezve. A csinos kiállítású Wörner féle uj gyorssajtó már föl van állítva s működésben van. így most a már is nagy számra emelkedett »Magyar Földművelő« előfizetői még inkább késedelem nélkül veszik kedvelt lapjokat. Közös beszélgetések. Cs. L. Bucs. Az országos központi hitelszövetkezet igazgatósága IV. Kaplony-utcza 9. Előfizető. Igen beveszik a Segitő-pénztárba. Csakhogy a félévi dijat egészen le kell ám fizetni előre. | jan.—jun. |— jul.—decz. ) A beiratási dij 4 korona. A félévi dij 5 korona 20 fillér. Kiváncsi. Igenis, hozni fogunk találós kérdéseket stb. De hogy annál kapósabbak legyenek a nyári nagy munka idején rendesen szünetelünk. Mikor aztán bólint- galnak az őszi esték felénk: megvest közlünk fejtörőket. A kis gyermekeket a száján csókolni a legrettenetesebb dolog, sőt egyenértékű a gyilkossággal, mondja egy kitűnő orvos. A felnőtt emberek rendesen oly kismértékben kapják meg a difteritist, hogy csak kismérvű torokgyula- dásnak tekintik. De szájon való csókolással a gyermekre át- vive gyilkoló beteggé fejlődik. Hány ártatlan éietet oltott már ki a gondatlan rossz szokása a szájon való csókolásnak. Ne engedjék azért a szülők idegennek egyáltalán meg a gyermekek csókolását, legfőlebb a homlokán. Ok maguk pedig jól teszik, ha torokfájásnál kerülik a csókolódzást a kis gyermekekkel. Megkeményedett, régi ablakgittet a következő módon lehet könnyen eltávolítani. Terpertint lágy szappannal olajfesték sűrűségű folyadékká keverünk el s a leszedendő gittre kenjük rá. Egy óra múlva a gitt eltávolítható. Lé- genysav és sósav ugyanezen hatást hozzák létre. Terményárak e hét folyamán. TERMÉNY-NEME 50 kilogramm ára TERMÉNY-NEME 50 kilogramm ára k. f- í k. f. 1 k. f. || k. f. Árpa 5 90 6 30' Muhar 9 10 9 20 Búza 7 50 7 85 Bab tarka 7 50 7 80 Rozs 6 50 6 80 Bab n. fehér 8 50 8 80 Zab 6 25 6 601 Borsó 11 50 111 80 Tengeri 5 20 5 30 Lencse min. szer. 11 50 12 — Luczerna m. 39 — 40 — j Köles 13 — 13 20 Vörös lóhere 38 — 44-- ! Kö les kása 14 20;! 14 50 Baltaczim 13 80 14 — I Szatmáron, nyomatott Morvái Jánosnál. 1901.
