Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-11 / 32. szám
254 MAGYAR FÖLDMIYELŐ M AGY Ail KISGAZDA. A szőlő legújabb veszedelme. A szatmári hegyen egy oly betegség mutatkozik a szőlőkben, a melyet külföldön már régebben ismernek, de nálunk csak az idén lépett fel először. E betegség fakó rothadás (Coniothyrium dipladiella) név alatt ismeretes, mely magát a szőlőfürtöt támadja meg. A betegség folytán a fúrt szemek fakószinüvé válnak s teljesen elfonnyadnak. A városi tanács a hegyről lehozott néhány ily fürtöt az országos szőlészeti és ampeologiai intézethez küldött megvizsgálás végett s utasítást kért a védekezés iránt. Magyar emberek találmányai. A makói gazdasági kiállításon érdekes találmányt állított ki két magyar ember. Szabó Imre nagy-majláti kovács iparos egy általa feltalált „gyom ekét“ állított ki, mely különösen a hagymatermelésnél rendkívül előnyösen alkalmazható, hasonláképen nagy-majláthi lakos, egyszerű zöldség kertész. Király István mutatja be uj találmányát az „irányitó gereblyét“. Az irányitó gereblye a hagyma és a zöldség kertészet terén kiváló fontosságot képez, ez irányítását eszközli annak, hogy a vetemények, illetve ültetvények kimérten egymástól kellő és szabatos távolságban essenek, hogy a bekövetkező gyomlálás a gyomekével gyorsan és biztosan eszközöltessék, — irányítva egyúttal a vetemények fajonkénti elvetését, avagy az ültetvények minőség szerinti ültetését; — ezen két találmány valóban érdemes a megfigyelésre, nem tudjuk eléggé ajánlani a zöidségkertészek figyelmébe. A selyemtermelés 1901-ben. A folyó évi selyemtermelés eredményéről alább következő statisztikai adatok szólanak: 1901-ben 2230 községben 95 ezer család 1 millió 484 ezer kiló gubót termelt, melyért 2 millió 760 ezer koronát fizettek ki. Egy család átlagos keresete tehát 29 korona. Az átlagos kereset évről-évre emelkedést mutat, mert mig 1899-ben 20.30 korona volt az átlagos kereset, 1900-ban is csak 28.70 koronát tett ki. A családok száma is emelkedett és pedig a múlt évihez képest 7000-rel, harmadévihez képest 16 ezerrel — igy az adatok örvendetesen szólnak a mezőgazdasági keresetágak intenzív fejlődéséről, ott, ahol annak hasznáról a lakosság meggyőződött. Darányi föld- mivelési miniszter azon intézkedése folytán, hogy a nyersanyag itthon dolgoztassék fel, úgy a beváltó állomásokon, mint a selyemgombolyitó és fonógyárakban már is sok munkáskéz talált foglalkozást éppen akkor, amidőn a mezei napszám szünetelt. így ez a gazdasági mellékág a mellett, hogy a tenyésztés során azokat foglalkoztatta, akik a nehezebb mezei munkára képtelenek, még abban is mind nagyobb jelentőséget nyer nálunk, hogy az ipari feldolgozás során is a munkaalkalmakat évről-évre szaporítja. Dinnye eltartása. A későn érő dinnyéket mig még teljes érésüket el nem érték szárastul gondosan levágjuk, tiszta ruhával megtöröljük és egy vagy két napra valamely száraz helyre tesszük. Ezután egy szitált hamuval telt ládába rakjuk, de úgy, hogy egyik a másikat ne érintse. A ládát lefedjük és fagymentes helyre állítjuk. így a dinnye sokáig el áll. A piros dinnyéből kitűnő lekvár készíthető. A fehérből azért nem lesz jó lekvár, mert kemény természetű lévén, sohasem fő szét. A dinnye lekvárt igy készítik: Vágjuk ketté a dinnyét, szedjük ki a magvát. A húsát pedig jó nagy tálban marczangoljuk szét és aztán öntsük fel az üstre. Addig kell aztán főzni, mig csak olyan kemény nem leszen, mint a jól kifőzött szilvalekvár Semmiféle fűszer nem kell hozzá. Szeretném, ha ga,zdasszonyaink megpróbálnák e lekvárfőzést, mert kitűnő és használható lekvárt nyernének. Az asztali gyümölcs szedésének, osztályozásának és csomagolásnak regulái. A szedés. Az asztalra adandó vauy eltartásra szánt gyümölcsöt ne rázás által szedd. Mert a rázott gyümölcs megütődik, vészit szépségéből, azonfelül a gyümölcsöt eltarthatlanná teszi. Óvatosan, egyenként kell az ilyen czélra szánt gyümölcsöt leszedni, kézzel vagy alkalmas szedővel. Az őszi gyümölcsöt továbbá akkor szedd, mikor az könnyen válik el kocsányitól. A téli gyümölcs tovább maradhat a fán. Hogy osztályozzuk? Az asztali gyümölcs eladásánál rendkívüli fontosságú, hogy az egyes fajták nem egymással összekeverve, de külön-külön kerüljenek eladásra, és hogy az egyes fajták is szin és nagyság szerint szétválogatva legyenek. Első sorban elkülöni- tendők a férges, ütődött vagy csenevész gyümölcsök, melyeket külön péld. almabor, körtebor stb. készítésére használhatunk, mert az ilyen a többinek az értékét is aránytalanul alászállitja, s igy a gyümölcs- termelés jövedelmezőségét csökkenti. Legkeresettebbek a legszebb gyümölcsök, de még az egészséges apróbb gyümölcsöt is igen jól fizetik. Csomagolás. A finom asztali gyümölcsöt, különösen a vékonyhéju és majdnem érett körtét csak 10 kilogrammos ládikákba szabad csomagolni és nem durván font vesszőkosarakba. A gyümölcsöt egyenkint finom se- lyempapirba burkoljuk és finom fagyapot vagy papírhulladék közzétömésével oly szorosan rakjuk a ládi- kábn, hogy az egyáltalán ne mozoghasson, mert ha lazán csomagoljuk, szállítás közben egymáshoz ütődnek, foltokat kapnak, miáltal jó kinézésükben és értékükben veszítenek. A ládika aljára finom fagyapotot teszünk s ügyelünk arra. hogy a ládika egészen szorosan tele legyen. A keményebb héjú egyéb asztali gyümölcs legföljebb 50 kiiogramos rekeszekbe vagy a hordó fenekét és oldalait puha papirossal kibéleljük, s a gyümölcsöt egyenkint szorosan egymás mellé és egymásra rakják, ügyelvén arra, hogy az egyiknek a szára az alatta levőt meg ne sértse. A gyümölcsöket nem szabad beletöheni a hordóba, de kézzel egyenkint elhelyezni egyik sort a másikra, mig a hordó vagy rekesz egészen tele lesz, sőt egy kissé a felső sor magasabban áll a rekesz tetejénél ; most azután óvatosan megmozgatjuk, hogy a gyümölcs szorosabban helyezkedjék, mire papírral betakarjuk s a födelet reá szegezzük. Ily módon elrakva, az alsó és felső sor szenved néha, azonban a többi szilárdan állván, teljesen sértetlen marad. Háztartás. A tejet nyárban hosszasabb ideig csak úgy tarthatjuk el, ha a felfővés után közvetlenül gyorsan, lehűtjük, pl. hideg kutvizbe állítva a tejes edényt s a vizet többször megváltoztatva, vagy jégre téve. Mert a rendes szokás szerinti lassú lehűléssel a tej hosz- szabb ideig marad 20—40° közötti hőmérséken, mely a legalkalmasabb a levegőből újólag belekerült gerjesztő gombacsirák kifejlődésére. Ezért romlik meg nyárban oly gyakran a feifőzött s lassú kihűlésre félre tett tej. A palaczk- és poharakat az elpattanástól megóvni. Főzd ki a poharak- és palaczkokat, midőn még újak. forró vízben, úgy mintha porczellánt főznél ki, azután hagyd meghűlni. Az ilyen palaczkokba egészen forró nedvességeket lehet önteni, a nélkül, hogy el- pattanásoktól tartani lehetne. Festett padló kezelése. Ha a festék a sok ide- oda járkálástól már lekopott a következő anyaggal kenjük be: Végy fél liter terpentin-olajat és 50 gr. sárga, megtört viaszkot és lassú tűz mellett keverd össze. Még langyosan kend föl egy puha rongygyal, lehetőleg egyformán a padlóra. Azután egy száraz kefével addig dörzsöld, mig fényes lesz. Ezt az eljárást kétszer háromszor használjuk egy évben és a padló mindég tiszta, szép lesz.
