Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-11 / 32. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 255 MI ÚJSÁG-? — Szilágyi Dezső váratlan elhunyta nem csak az egész országban, de még a külföldön is mély megdletődést és részvétet keltett. Királyunk őfelsége az elsők közt fejezte ki magas részvétét, valamint a német császár is meleghangú levélben emlékezett meg a nagy államférfiuról. — Gr. Károlyi Sándor, a magyar gazdavi­lág ősz, de ifjú lelkit vezére a gönczi választó- polgároktól néki felajánlott jelöltséget elfogadta és egy hatalmas, nyílt levélben fejtette ki gazdaság- politikai elveit. E levéllel bővebben fogunk fog­lalkozni 1 — Meghalt Vilmos német császár anyja. A kínai sereg visszatérésének nagy fogadtatására készült éppen Vilmos császár. Már ott állottak a zászlós fitzéres árboczok a kínai hadsereg fogadására. De a zászlókat most felcserélték gyászlobogókkal. Viktoria. Vilmos császár anyja meghalt. A császár ravatalához sietett. — Követésre méltó. A mit igen kevés megyé­ben láthatni, már látható Somogvmegye sok községé­ben, nevezetesen Városhidvégén, hogy az egyes utak, nevezett helyen a Felső-Nyékre vezető kocsiút mind­két oldalon szép, egészséges gyümölcsfákkal vannak beültetve. Alig hiányzik a fák közül egy-kettő s az újra hajtó csonka törzsek bizonyítják, hogy azokat sem ugv lopták el, hanem vigyázatlanság áldozatai. S hogy e fákat nemcsak odaültették, hanem a község gondozza is őket, bizonyítja, hogy mind­annyinak a helye tiszta, gaztalan. Itt a példa köves­sétek ! — Első lépés a pálinka ellen. Dicséretes lépésre határozták el magukat Viska felvidéki község kisbirtokosai. Belátván azon nagy, úgy anyagi, mint erkölcsi romlást, melyet a pálinka élvezete soraik­ban előidéz, azon eléggé nem méltányolható lépésre határozták magukat, hogy lehetőség szerint tartóz­kodni fognak az ölő szesz élvezetétől. Hogy pedig szavuknak annál hatalmasabban mellette tudjanak állani, esküt tettek reá. Vajha e kezdő lépés minél többeket buzdítana hasonló bátorságra. — Falb a hires időjós az augusztusi idő­járásról. Falb jóslása szerint a hónap első felében nagy szárazság uralkodik, csak 10—15-ikére vár­ható eső és zivatar. A hőmérséklet eleinte nagyon magas, később azonban az évszaknak megfelelő. A hó második felében az esőzések erősebbek lesznek, a hőmérséklet pedig eleinte alábbszáll, később megint emelkedik. (Vájjon úgy volt eddig?) — Hazatolonczolt székelyek. Kézdivásár- helyről Írják: A Romániába kivándorolt székelyek százával jönnek haza Lemhénybe, Martonosba, Bereczkbe és a többi kézdijárási községbe Három­székbe. Romániában nem bírtak munkát kapni, mert a romániai hatóságok az ottani gazdáknak katona­ságot bocsátottak rendelkezésére az arató és más munkák elvégzésére. A munka nélkül lézengő idegene­ket és igy a székelyeket is hazatolonczolták. — A váltó áldozata. Kovács Elek nagy lengyeli föld­művesnek először vagyonába, azután életébe került, hogy a katonáskodása alatt megtanulta a nevét leirni. Jómódú ember volt, s mikor hazament gazdálkodni, hol egyik, hol másik ismerőse kérte, hogy nevét Írja egy hoszszukás pa­pirosra. Persze a papirosok váltók voltak, s ezeken lass'an- kint elúszott a szántó föld, erdő, telek, ház. Mikor szegény Kovács Elek látta tönkrejutását megzavarodott és az elbo­rult ember — elemésztette magát. — Száztlzenhét éves ember. A hunvadmegyei Szur­doktól nem messze egy kis magányos vittyilóban él egy 117 éves ember egészségben. Egy kis krumpliföldje van és kevés kukoriczája, ebből tartja fönn magát. Negyvennyolcz- ban Bem alatt szolgált s Nagy-Szebennél egy golyói is ka­pott bal lábába, amely még most is benne van, de nem okoz fájdalmat. A szép időt elért öreg kitűnő egészségben van, csupán emlékező tehetségét vesztette el annyira, hogy már megnevezni nem tudja magát. Arra a kérdésre, hogy mivel táplálkozik, elmondja, hogy amennyire csak vissza­] emlékezni tud. túrónál és puliszkánál egyebet nem evett. Télen pedig fütetlen vityillójában hallgatja a szél visitását s mialatt háza tetején behull a hó, nyugodtan aluszsza ál­mát a 117 tavaszt látott ember. — Ékszerek a földben. Hajdú-Böszörményben Nagy Mihály böszörményi téglamunkás, Erdős Gábor gazda föld­jén ásás közben három kis agyagedényt talált, amelyekben réz és arany kartekercsek, továbbá 90 szem igazgyöngy volt. A leletet felküldik a Nemzeti Múzeumba. — Jégeső. Egerben és környékén nagy vihar és jég­eső volt, mely csak nem teljesen tönkre tette — a szőlő­termést. — Szerencsétlenség a viharágyuval. Szegzárdon veszedelmes felhők közeledtek; megindult a viharágyuzás. Frey Lőrincz hegyőr is lövöldözött. Egy töltény azonban nem akart elsülni. 0 könnyelműen kivette azt: de abban a pillanatban fölrobbant és mindkét kezét súlyosan megse­besítette. — Iflegmérgezett család. Füzér községben Petrás András erdőcsősz felesége só helyett arzénnal főzte meg a vacsoráját. Egyik leányától sót kért és az tévedésből az ablakban lévő arzént adta oda anyjának. Az arzént Petrás András hozta előző nap patkányirtásra. Késő este, mikor Petrás haza jött, feleségét és leányát halva találta. — Villámsujtott börtönőr. Szegeden nagy vihar dühöngött a városban. A csillagbörtön egyik őre Kovács László gyanús zajt hallván, kiment körülnézni, hogy nem történik-e valami baj. Véletlenül közeiért a villámhárító levezetőjéhez, amelybe épp abban a pillanatban csapott a villám. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy az őr bal­fülére vesztette hallását s féltestében derékig megbénult. De remélik, hogy gondos kezelés mellett fel fog épülni. — Vizbefult arató. Abrudán Mitru több társával Meziádról ment aratni a görbedi határba. A nagy forróság­ban be ment a folyóba fürödni s beleveszetl a vizbe. A hatóság gondoskodott az eltemettetéséről. — Száz csirke egy hétre. Debreczeni Ferencz ma­kói béres legény egyedül őrizte a Bálint Mihály tanyáját, ügy látszik, nagyon szerethette a csirke paprikást, mert egyedül léte unalmában mást sem csinált, mint reggel, délben, este főzte nagy bográcsban a fiatal csibékből a jó paprikás húst. Az ötödik határról is oda gyűltek a tanya köré a kóbor kutyák a jó szagra. Hogy egy hét leforgása alatt mennyi csirke tűnt el a bográcsban, az már a makói rendőrségnél is el van könyvelve, mert Bálint Mihály fel­jelentette a béresét, hogy egy hét alatt 100 csirkét tüntetett el a tanyáról. Az a vélelem a rendőrségnél, hogy mivel ti­zenöt csirke mégis sok egy napra egy embernek, talán Deb­reczeni Ferencz a csirkék egy részét kéz alatt italra vál­totta be. (És ha ez a feltevés igaznak bizonyul, úgy nagyon helyén való lesz azok neveinek nyilvánosságra való hozása, kik a csirkékért italt adtak. Kik voltak azok '! Szerk.) — Erdőirtó hernyók. Hajdumegyében az er­dők oly meglepő gyorsasággal pusztulásnak indul­tak, hogy a hatóságok, — úgyszólván — tanács­talanul állanak a váratlanul fellépett csapással szemben. Hajdú-Böszörményben, Hajdu-Szoboszlón és Vámos-Ércsen a ottani erdők tölgyfáin millió számra hemzseg egy kicsiny fekete hernyófaj, mely a tölgyfák leveleit és friss hajtásait pusztítja. Ez a veszedelmes féreg az uj hajtások gyönge héját támadja meg és csak a megfásult részt hagyja meg, a mely aztán magától elpusztul. Ugyanez a her­nyó pusztítja a levélzetet is, olyanformán, hogy a levél lágyabb részeit megeszi és csak a levél ere­ket hagyja meg. Az ilyen levél aztán úgy néz ki mint egv ritka fátyol, vagy egy pókháló. A lomboza­tuktól igy megfosztott fák néhány hét alatt kiszá­radnak és ezrével állanak kopaszon az erdőben. Újabban azt tapasztalták, hogy ugyanez a hernyó­faj pusztítja az ákácz, szil és nyárfákat is. A hatóságok jelentést tettek Darányi földmivelésügyi miniszternek. .- A ..veres kakas". Borzasztó tűz pusztított Hida- s o n, hol néhány ház kivételével az egész község elpusz­tult, sőt hat emberélete is elveszett. A tüzet, amint azt a vizsgálat megállapította, kóbor czigányok csinálták boszu- ból. Heggel ugyanis néhány kocsi sátoros czigány érkezett a községbe és a falu szélén lévő libalegelőn akartak meg­telepedni. Az elöljáróság nem engedte meg, hogy ott sátort üssenek, mert takonykóros lovaik a legelőt megfertőztetik. A biró egy lovukat le is bunkóztatta. A czigánycsapat vég­telen dühbe jött a lebunkózott ló miatt s megátkozták a fa­lut, hogy a »veres kakas« pusztítsa el. Estefelé a czigányok elhúzódtak a faluból. Éjjel azonban két czigány visszatért és egyszerre felgyújtották a községet. A tűz a nagy szélben és szárazság miatt villámgyorsan terjedt és mire az embe­rek nyughelyükről felugráltak, már lángban állt a fél falu. Oltásra gondolni sem lehetett s az emberek csak a saját

Next

/
Thumbnails
Contents