Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-11 / 32. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 253 Meddig fogják még a magyar népet? Valósággal azt látjuk, hogy ezt a mi jólelkü, hiszékeny népünket fogdossák — a kivándorlásra. Hát édes jó Istenem, a magyar népet józan esze hagyta-e cserben ? Azt a népet, melyet hosszú viszon­tagságos ezer év alatt nem tudta kiirtani török, tatár, német; nem tudta elvonszolni ettől a földtől csak fogságra, lánczokra ... ezt a népet most leveri lá­bairól a kufár, lelketlen ügynökök, emberkereskedők? Hallgassátok csak 1 Szerte e hazában, de különösen a felvidék határmenti megyéiben szétrepitették a hirt, hogy Dél-Ameriká_ban Szan-Paulában 30 ezer föld­mi vest keresnek. És itt — már mint Szán Paulába a 30 ezer földmives ingyen földet és gazdasági eszközöket fog kapni. No atyámfiai, ilyen hírek terjeszthetősége is szégyen a magyar fajra, melyről azok a hóri-horgas lábú, keményített galléru ügynökök, emberkupeczek azt hiszik, hogy az agyvelejük záptojásból való. Egy pár ilyen emberkupeczet elcsíptek és — restelem leírni — ugyancsak kisült, hogy közönséges gazemberek, a kik nem hogy 30 ezer embert, de kettőt sem tudnak az éhhaláltól megmenteni ott az idegenben. Hanem tudjátok-e atyámfiai, hogy miben utaz­nak ezek a kupeczek ? Egybefogózkodtak ők az itthon működő pénz- kufárokkal. És csinálnak nagyszerű üzletet. Feltárjuk előttetek az ő üzletüknek titkos mesterfogásait. Hiresztelni kell a már említett gonosz hazug­ságot, hogy t. i. 30 ezer ember kell ott Amerikában! A híresztelésre belemarkolnak a nép szivébe, az nyugtalankodni fog és — vágyakozni a tengeren túlra. Persze első gondolatjuk lesz, hogy pénzük legyen 1 Hát értékesíteni, eladni kell — földet, házat és — a többi. Ezek-a szegény emberek aztán kinálgatják a már lesben álló hazai pénz kölcsönzőknek — szöszért, borért. És a szegény parasztot üstökénél is ragadják, még pedig azon gonosz csaléttal, hogy szívesen meg­veszik a házat, telket és Ígérik, hogy ha a gazdák esetleg visszajönnek, visszaadják a potom árért meg­vett birtokot? Halljátok ! Visszaadják ! Csak egyszer kezükben legyen! Aztán majd visszaadják! És mondják, hogy sok szerencsétlen ember akad, a ki hiszen — a szemenszedett, gaz hazugságnak 1 Azt a birtokot, azt a kis házikót, azt az apátok­tól örökölt kevés földet többé az ő kezükből ki nem vehetitek. Megcsalnak — a tengeren túlra, rászednek bene- teket — itthonra ! Értitek!? No hát jó magyar népem, ezt a világraszóló csúfságot ne engedjétek magatokra száradni! Vigyázzatok, hogy kisértetbe ne jöjjetek 1 Vigyáz­zatok, hogy — hiába ne szóltunk légyen! Kellő szigorral, de tapintattal! Az esztendőnek van egy időpontja, mikor meg­érkezik a pénzügyminiszter ur körrendeleté, mely szól: az adóhátralékok sürgős behajtá­sáról. Most is megérkezett, mikor az ország legna­gyobb részén még kicsépeletlenül fekszik a gabona termés, mikor a gazdavilág szorongva néz jobbra- balra, hogyan fogja értékesíthetni kis termését? A körrendeletben most benne van a miniszter ur azon kívánsága, hogy kellő szigorúsággal, de tapintattal hajtsák be az adóhátralékot. Köszönjük a magyar gazdák nevében ezt a kis figyelmet is7 de megvalljuk, mi mást vártunk ez alkalommal. Pár esztendeje ugyanis, hogy olyan féle hírek keringtek országszerte, hogy hallgatván az általános közkivánalomra, belátván a nagy gazdasági pangást: a miniszter ur valami olyast forgat elméjében, mely szerint az adóhátralékok behajtásának idejét ki­tolja. Az az időt enged a gazdáknak arra, hogy legalább lélegzetet vehessenek, körülnézhessenek, hogy igy éppen az adó behajtás nyomása alatt ne legyenek kénytelenek szöszért-borért elpocsékolni azt a verej­téktől megázott termést. A hírre, mondjak az örvendetes hirre megmoz­dult az egész gazdaközönség. No lám, mondották, hát a pénzügyminiszter ur is jó Darányi miniszterün­ket akarja segíteni abban, hogy a gazdanép — boldo­guljon ! íme, a legpontosabban beérkezett körrendelet — csalódást hozott a gazda-népre. Tehát még most sem érkezett meg az idő arra, hogy ezt a fontos, millió­kat érdeklő üdvös újítást keresztülvigyék. Szigorúan, de tapintatosan! Ugyan az ég szerelméért, hát mit kelljen érteni itt a tapintatosság alatt ? A rideg valóság megmondja. A legtapintatosabb eljárás azt fogja eredményezni, hogy — különösen az idei rossz terméskor — a szorongatott kisgazdák kénytelenek lesznek bármi áron eladni azt a kis termést, amit az elemi csapások még meghagytak. Igen, a rideg valóság azt fogja bebizonyítani, hogy ez az adózási rendszer segít a börzének, a (speku­lánsoknak, hogy a gabona árakat leverhessék 1 Am, azért ne csüggedjetek kisgazdák! Dolgoz­zunk tovább a helyzet megváltoztatása érdekében és legyen gondunk reá, hogy szavunkat, óhajunkat majd ott is megembereljék, Hol sérelmeinket törvényalko­tással gyógyíthatjuk meg. Az adót lelkiismeretesen fizessük, mert arra az országnak mulhatlanul szüksége van. De azt senki rossz néven ne vegye aztán: ha majd összetett, egye­sült erővel igyekszünk helyzetünknek jogos képvisele­tet szerezni — a törvényházban. ÜGYES-BAJOS DOLGOK. Uj zálogházi kamatláb. A kereskedelemügyi miniszter leszállitotta a zá­logházban szedett kamatokat. Arany és ezüstnemüek után az eddig 24 százalék helyett 15 százalék, érték­papírok után 10 százalék, ruhanemüek és egyéb tár­gyak után pedig, a 36 százalék helyett csak 18 száza­lék szedhető ezután. A miniszter rendelete most lé­pett érvénybe. Visszaélések az útlevéllel. Sokszor megtörténik, hogy a Magyarországból kivándorolt emberek útleveleiket eladják a kivándor­lási ügynököknek, akik az útleveleket visszaküldik s azután mások is használják. Széli Kálmán belügy­miniszter most szigorúan utasította a hatóságokat, hogy az ily visszaéléseket lehetőleg akadályozzák meg. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter pedig elrendelte, hogy a kivándorlási ügynököktől származó leveleket szigorúan vizsgálják meg. Sajtolt széna és szalma, mint tüzelőanyag. Észak-Amerikai síkságain a fa és szén fényüzési czikk. Külön erre a czélra készült tűzhelyeken szénát és szalmát tüzelnek s több Ízben kísérleteztek azzal, hogy a szénát és szalmát tömör alakba sajtolják. A kemény tüskök alakjá­ban sajtolt széna, szalma és kukoriczaszár jobban és huzamosabb ideig ég, valamint nagyobb meleget ad, mint a szén. A gyom is használható ilyenformán s természetesen olcsóbb tüzelőanyag. Állitóleg egy társaság alakult jelen­tékeny tőkével, mely több gyárat szándékozik felállítani szénából, kukoriczaszárból és gyomból készült tüzelő tuskók gyártására. A tervet igen jónak "és hasznothajtónak tartják, mert a szükséges nyersanyag minden farmkerületben bő­ségesen meg van. (Csak aztán ez is amerikai humbaggá ne törpüljön.)

Next

/
Thumbnails
Contents