Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-04 / 31. szám

246 MAGYAR FÖLDMIVELŐ ban és csapatjuk belső ügyeiben, hanem a kereszte­lési, házassági és temetési szokásoknál is, melyek egynémely ősi sajátosságot mind a mai napig meg­őriztek. A hagyomány föntartói főképen a nők. Ezek kuruzsolnak, varázsolnak és jósolnak kézből és kár­tyából. Sok vén asszony nagy tekintélynek örvend. A hajnali patriarkális életnek több nyomaira talál­hatni náluk. így például a férfi nősüléskor kiválik a szülei törzséből és felesége törzsének kötelékébe lép. A sajátságos és titokzatos, érdekes és regényes czigány fajt a nyugati népekétől teljesen elütő, kez­detleges és csodálatos életmódja, féktelen szabadság- vágya és félelmes titokzatossága a romantikus költé­szet egyik fő elemévé tették, mielőtt a világ sejtette volna, hogy a czigánynak magánák is van nagy ér­tékű költészete. A czigány nagyon szereti a dalt. Czéltalan kóborlásai közben, henye sátorozása alatt ráér dalolni. Ezzel rövidíti az utat, toldja meg a pihenést. Dallal köszönti a reggelt, mint a picsirta s dalol, ha este végig terül az erdő gyeptelen földjén, melytől színben alig különbözik. Mink et leginkább érdekelhet a czigányoknak nem babonás, hanem igazi varázshatalmu bűvös esz­köze, a hegedű. Ez tette őket hazánkban egészen ki* vételesen a nemzet egyik szerves elemévé. «AU fin d, fin áu d, fin fii* fin fin fin 4* fin fin fin fin fin fin fin »Ín «X» fin *Ín fin fi* fin fin 4' fin «£• fin fi* •f' fin fif fin fif 4* fin Csontos Dömötör bíró uram csöndes órái. — Olvasom, hogy hát Darányi miniszterünk szava az arató ünnepség ügyé­ben la, visszhangzott az egész országban. A mi la­punk is röndre szedögeti azok miként való lefolyását. Félfillvel, mintha azt hallot­tam vón, hogy edáig la 240 községben lőtt volna ilyen ünnepély. No bizony ez mán fösvény számú lenne la. An­nak voltáért igy szörötöm mögrepörálni a hirt: Amö- nyit ugyanis mögiudtunk, ujságiapban olvastunk. Mert embörül legyen mondva, bizony hogy 4 ezreket is keveslönék. jj§ — Olvasom osztég, hogy bizony nagyban csa­lódnak a gazdák az aratásban. Hát bizony jó magam isfjugy vagyok, De imhol, igy teszön a jó Isten! Egyször kenyöröt ad nagy bőségben, máskor a bort tészi szükire. És azonképen megfordítva is. Azért nem köil ám zúgolódni, mert az Isten olyan kegyös, hogy a mit elszed a rossz emböröktől a réven, azt visszaadja neki a vámon. — Olvasom, hogy a burok öreg apójuknak, az Krüger bátyónak meghalt a felesége. A jóságos búr asszony — aszmondják — igy szólott ez velágon utójára az unokájának, a ki béfogta haldokló sze­meit: „Mondd meg nagyatyádnak, hogy minden bizadalma az Úrban légyen!“ Hát hisz ezt megmondhatja nem csak az öreg Krüger apónak, hanem minden nagyfejü politikus uraságnak isi xtx. xfx xV ,xtx. xfx. xfx, xfx xfx, xfx xfx ,xfx, xfx ,xfx, xV ,xfx. xfx ,xfx xfx , XfX. A trónörökös. Az Imre gyerek lehetett 8—10 esztendős. Kivüle még sok gyerek volt a családban, lehettek heten, de mindenik csak leány volt. Ki nagyobb, ki kisebb az Imrénél. E miatt Imrét mindenki úgy beczézte, hogy ő a trónörökös. Imre pedig öntelten és büszkén hordozta magában trónörökösi mivoltának tudomását. Történt pedig az utóbbi időkben, hogy a család ismét megszaporodott. Még pedig fiúval. Az apjuknak végtelen jókedve támadt emiatt; még az Imrével is tréfálkozni kezdett, — No Imre, vége a trónörökségednek! Van ám uj trónörökös! Imre gyerek pedig felkapta a fejét és sértődött, fumi- gáló hangon odadünnyögte az apjának: — Hum ! Mikor lesz még abból csak kanász is'?... MAGYAR KIS GAZDA. Gazdasági hírek. Az aratás. Tehát tisztában van már legtöbb gazda aratásának eredményével. Annyit már idáig is tudtunk, hogy az idei búzatermés sokkal kisebb, mint a múlt évi. Még nagyobb csalódás érte azonban a gazdák legnagyobb részét, mint gondolták. A leg­több helyen mindennemű szalmás gabonából a tűr­het ő n é I is gyöngébb termésünk van. Épen azért okosan bánjanak el a gazdák a szemmel, akár az el­adásnál, akár a háztartásra való berendezésnél. Annyi bizonyos, houy a búzának értéke lesz, mert hiszen a külföldön is hasonló silány a termés. Főleg Ameriká­ban, hol a hőség tönkre tett mindent A szőlőtermés állandóan kedvezőnek mutatkozik így ott már nagvobb károkat tett ugyan a jégverés, (főleg a dunántúli vidékeket éne csapás) de általában igen szép sőt ritka bőtermés van. Almaelrakás. Az almának elrakását ily módon igen egysze­rűen lehet eszközölni s előnye, hogy igy más év jú­liusáig is eláll. E mód szerint a tökéletesen ép, hi­bátlan gyümölcsöt leszedés után szellős helyen szét teregetjük, aztán ládába, teljesen száraz, tiszta moh közzé rakjuk. LegfelŐl egy 10 centiméternyi magas moh réteggel befödjük és a láda tetejét szorosan be­zárjuk. E ládát gödörbe teszszük és mintegy 10 cm.- nvi földréteget hányunk rá és letapossuk. Ha a gyü­mölcsöt moha helyett száraz homok közzé rakjuk, a ládát nem kell leásni, csak igen száraz helyen, p. o. a padláson tartani. A gyümölcs megtartja friss ízét és tetszetős külszínét. A szarvasgomba értékesítése. A nép ismét egy jelentékeny keresetágra tehet szert Darányi miniszternek most kiadott egyik rendeletéből kifolyólag. A miniszter ugyanis utasí­totta az erdőhatóságokat, hogy a nép figyelmét hív­ják fel a szarvasgombával vaió foglalko­zásra, illetőleg a szarvasgomba keresésének, gyűj­tésének és értékesítésének módjait magyarázzák meg a népnek. Első pillanatra csekély jelentőségűnek lát­szik a dolog, de ha megfogadják az érdekeltek az útmutatást, főleg a legalsóbb néposztály részére ha­talmas keresetforrás nyílnék meg, amit legjobban bi­zonyít Francziaország példája, ahol évente több mil­lió frankra rúg az az összeg, amely a szarvasgombá­val való bibelődéssel a népnek jut. Háztartás. Jó eczetet készíthet az okos házi asszony gyü­mölcsből is. És ez az eczet sokkal jobb ám, mint amit a boltokban méregetnek. Készítés módja ez: Töltsünk meg egy fazekat gyümölcshulladékkal. Az­tán öntsük le forró vízzel akként, hogy a fazék tar­talma sürü péppé válijék. Mikor észrevesszük, hogy az erjedés bekövetkezik, a megjelenő habot eltávolít­juk. Majd az erjedő lé egy részét is. Például 10 liter czefréből két liternyit, melyhez egy liter felmelegitett szinmézet tegyünk s a többi két literhez az edénybe visszatöltjük. Most az edény száját kendővel beköt­jük és az edényt meleg helyre viszszük. A meleg he­lyen körülbelül 6 hétig tartjuk. Igen czélszerü oly­kor-olykor az edény tartalmát felrázogatni. így biz­tosra vehetjük, hogy jó eczetet kapunk. Epe-szappan készítése. Végy egy kiló debreczeni fehér szappant, egy fél marhaepét és főzd jól fel fél­liter spiritusban. Égy kevés spirituszban oldj fel egy dekagramm kámfort. Ha a szappan már jól forr, a kámfort öntsd hozzá és ezzel együtt még öt perczig forrni hagyod. Ha a tűzről leveszed, egy kevés leven­dulaszeszt és két és fél gramm hársfaolajat önts hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents