Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-04 / 31. szám

Szatmár, 1901. augusztus 4 31. szám. c > • ____________ . \NN .»*>'■ IV . évfolyam. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóttvatal '-v- \ SZATMÁR, Szent István-n^MÜszétfi.' 5 FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS : RODNÁR GÁSPÁR. Előfizetési árak: Egész évre ... 4 korona (2 frt) Fél évre .... 2 » (1 » ) Negyed évre . . 1 » (50 kr) Igazságosabb adózás. Hej be sokat is beszélnek, Írnak eb­ben a mi hazánkban az egyenlőségről. Fájdalom, hogy csak beszélnek, írnak; de az igazi jogegyenlőség a való életben olyan messze van még mindig, mint Makó Jeruzsá­lemtől. Itt van például, — hogy csak egyes sére­lemnek ragadjuk meg üstökét: áz adózási rendszer! Minden igazságos ember elismeri, hogy a föld volt sok ideig és máig is az egyetlen adó­alany vagy mondjuk magyar ember eszejárása szerint: fejős tehén, melyből dobbal-bottal fejték, szorították az adóalapokat. Ki is használták azt az adó-alanyt, fejős tehenet a legalaposab­ban. Hiszen a földadó alapján vetették ki a községi adókat, járulékokat, sok ideig állami pótadóval külön harmincz százalékkal rótták meg a földet. A föld pedig hej, nem bírja ám esők súlyos adóterheket! Gazdaembereknek nem kell magyarázni: miért? Hiszen mi tudjuk, érezzük nyomorult gazdasági viszonyunkat; mi tudjuk, hogy még szólani sem szólhattunk edáig, mert hát az volt rendjén, hogy a magyar gaz­daságnak a hallgass és fizess a politikája. Úgy van! De hát magunkra vessünk, ha igy volt! Ám résen legyünk, dolgozzunk, hogy ezután ne legyen igy! Az a lassú, de áldásos ébredés, mely a magyar gazdaközönséget néhány év óta a cse­lekvés mezejére szólította, lehetetlen, hogy az adózásban is, az igazi egyenlőség, az igazságosabb adózás felé ne vigye a kormány­zás irányát. A társadalom, mely ezelőtt mit sem gon­dolt a gazdasági kérdésekkel: ma már napról- napra helyesebb érzékkel, lelkiismerettel ítéli meg az adózás igazságtalan beosztását. Mind sűrűbben és sűrűbben emelkednek igazságos hangok, melyek követelik, sürgetik, hogy az ipar és kereskedelem vegye ki részét az állam terheinek viseléséből, hiszen hosszú időn keresztül ez az osztály úgyszólván semmi terhet nem viselt. A börze emberei százezeres nyereségeik után éveken át egy fillért sem fizettek. A szel­vények birtokosai, milliomosai nem fizettek any- nyi adót, mint egy száz holdas kis birtokos. Ennek ez időnek végére kell járni! Legyen a valóságban is egyenlőség, ne csak a pa­piroson, meg a kortes zászlókon! Igen ennek a korszaknak, ennek az igaz­ságtalan adózási rendszernek vége kell hogy szakadjon. Ha egy csapásra nem is, de szívós kitartással, küzdelemmel vége is szakad. Maga a kormányzat is megmozdult! A pénzügyminiszter komolyan hozzáfogott az egyenes adó reformjához, megreperálásá- hoz. És úgy hirlik, hogy ezt a reperálást a föld­adó revíziójával, megkönyitésével hozza kapcso­latba. Majd meglátjuk! Uj szövetkezetek. A magyar gazdaszövetség központi fogyasztási és értékesítő szövetkezete: a Hangya kebelében újab­ban a következő helyeken alakultak szövetkezetek: Oláhpatakon (too tag 120 üzletrészszel), Várgedén (120 tag 150 üzletrészszel), Mosóczon (120 tag 500 üzletrészszel) és Nagy-Kérem (100 tag 100 üzlet­részszel). E szövetkezetek az ősz folyamán kezdik meg működésüket. + + + + + + t 1.1 1 Szövetkezeti mozgalmak. Gömörmegyében egyre nagyobb lelkesedéssel karolják föl a keresztény szövetkezeti eszmét. Újab­ban ismét három uj szövetkezet alakult. Ve! kényén julius 7-én, Lénárdfalván, ugyancsak Gömörmegyében szintén e hó 7-én, Máién folyó hó 15-én alakult meg a keresztény fogyasztási szövetkezet a keresztény szövekezeti központ kötelé­kében. Julius 21-én O z d o n, Borsodmegyében alakult meg a keresztény fogyasztási szövetkezet.

Next

/
Thumbnails
Contents