Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-30 / 26. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 205 Mert a jó abaposztóból szabott csíki szűr vetekedik ám még a bundával is. Szegény ember téli nyomorát igy festi a pipiske értelmezett hangja. No hát még egyet. Jó későre, mikor már kitavaszodott, az erdő és a kert fái kilombosodtak, megjön távoli téli tanyájáról az aranysárga, feketével vegyes szinü málinkó, néhol sárgarigó is a neve. Nagyon szépen szól, akár a furulya méla hangja. És hát mit mond? A fiúnak, a ki fészkét kerülgeti, azt mondogatja : Kell-e dió fiú ? A fiú azt mondja: kell hát és követi a madarat, ki meszszire elcsalja a fészek tájáról, aztán ott hagyja, Beleavatkozik ez a gyönyörű madár a falu elöljárósága, de még a szolgabiróság dolgába is ! Néha azt mondogatja : Szolgábiró 1 Nagynéha azt is, hogy : Jó a bírói De bizony nem egyszer azt is — tisztesség ne essék 1 — hogy: Hunczut a bírói Tudnék biz én még vagy egv jókora könyvre valót ; de hát most nem ezen van a sor. Itt csak arról tettem tanúbizonyságot, hogy Teneked, jó Népem, meg van a madár iránt a jóindulatod; eleven eszeddel megérted az életét, hasznát, kárát, szavának megadod a bölcs értelmét is; ez az értelmezés pedig sokszor saját magad és embertársad tükre. A madár boldogságában látod a magadét; a kit szived kíván és legjobban szeret, az néked galambod. Hűséges párod, ki meghal, ha elszakasztják neked gerliczemadarad; mint ennek, úgy a te szived is megszakad. És legnagyobb bánatodban úgy keseregsz te is, mint a fiavesztett madár. iéüiiááüiáüéiáiáiéiááéiáááááiüüááiá ’ EGYRÖLMÁSRÓL. A leghosszabb napok. Európában a leghosszabb nap (nappal) Izland szigetének Reykjavik városában van, a hol, mint csaknem egész Izland szigetén, a nappal három és félhónapig tart. Ezután a norvéd Bardfdius városkában van a leghosszabb nappal, a mennyiben az nem kevesebb, mint két hónapig tart. Ezután következik Tornea svéd határváros, a hol huszonkettcdfél napon át van nappal, legrövidebb nappal pedig csak harmadfél óráig tart, Szentpétervárott és Szibériának Tobolszk nevű városában tizenkilencz óráig tart a leghosszabb nap, inig a legrövidebb csak 5 órára terjed. Upszala és Stokholmban a leghosszabb nap tizen- kilenczedfél, a legrövidebb hatodfél óráig tart, Berlinben és Londonban pedig tizennyolczadfél órás a leghosszabb nap. Élő virágok festése. Nincs szebb disze az asztalnak, mint a virágok szin- pompája. Az utóbbi időben az élő virágokat nagyon gyakran festik, még pedig nagyon egyszerű módon. Anilin- festéket oldanak fel és az oldatba szárastul beteszik a virágot. A festék aztán a szárban lassan felszívódik egészen a szirmokig. Egy angol újság közli, hogy skarlát-anilin vízben oldva vörösre festi a virágokat, az indigo-karmin pedig kékre. Ha ezt a két szint vegyitjük, gyönyörű bíborvörössel árnyalt ibolyaszint kapunk. A gyöngyvirág hat óra alatt kék vagy vörös lesz A fehér narczis tizenkét óra alatt válik biborszinüvé. A tulipán, hóvirág, jáczint, rózsa gyorsabban változtatják színüket. Némelyik virágon a szin nem oszlik el egyenlően, hanem pettyekben, erezve stb. A kaméliát, orgonát, ibolyát is lehet festeni. Némelyik festett virágnak csodás szinhatása van. Például a kékre festett tulipánnak. A virágoknak a festékbe való bemártogatása azonban nem vezet czélhoz. A szárukkal együtt kell őket beállítani. Ezek a festett virágok éppen olyan sokáig maradnak frissek, mint egyébb tőről metszeti virágok. ÜGYES-BAJOS DOLGOK. Egy miniszteri döntvény. Érdekes döntvényt hozott Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter legújabban. Egy megtörtént esetből kifolyólag kimondotta, hogy a gazdaságban alkalmazott iparos nem tekintendő iparosnak s igy iparigazolványt nem is kell váltania. Az indokolás kiemeli, hogy a gazdaságban évi fizetéssel alkalmazott kovács, bognár stb. cselédnek tekintendő, csak ha az uradalmon kivül máshol is vállal munkát — tekinthető iparosnak. A vigécz-törvény életbeléptetése. Az úgynevezett vigécz-törvény az év julius hó i-én életbe lép. Az uj törvény tudvalevőleg az 1900. évi XXV. t.-cz s feltűnő külömbözet mutatkozik a törvény s az 1884. évi XVII-ik hasonló t.-cz. 50. §-a között. Eddig minden kereskedő korlátlanul intézkedett vigéczei felett s bárhova küldhette és vehetett fel rendeléseket. Ezután csak saját lakóhelyén szabad vigéczeinek üzleteket kötni. Idegen területen csak hasonló iparággal foglalkozók lehetnek vigéczek. Földbirtokost és gazdát csak altkor lehet felkeresni, ha erre a kereskedő előbb levélben fölkéri. Megrendeléseket pedig csak a hatóság előtt lehet kötni. Nem hatóságok előtt kötött megrendelések, valamint az egyszer s mindenkorra kötöttek semmisek s a bíróság per alapjául el nem fogadja. E rendelkezés alul kivételt képeznek az irodalmi munkák, képek, metszetek stb. közművelődést előmozdító tárgyak. A ponyva és zugirászat termékeit árulni ily módon tilos és a rendőrhatóságnak joga van ezeket elkoboztatok Kivételt képeznek még a varrógépek, háziipar- czikkek stb. Kihágás esetén a beavatkozás a rendőrséget illeti. Miket nem lehet lefoglalni ? Azt kérdezik tőlünk, hogy miket nem szabad zálogba venni, helyesebben miket nem lehet lefoglalni a földmives embertől? Elmondjuk röviden. Nem foglalhatók le semmiféle végrehajtásnál (tehát sem adóért, sem bírói végrehajtás alkalmával): a végrehajtást szenvedő és háznépe részére szükséges öltözékek, ágynemüek, a legszükségesebb élelmi- és tüzelőszerek a legközelebbi tizenöt napra, a szükséges konyhaedények, a napszámosoknak szükséges munkaeszközei (például: kasza, kapa, villa), a végrehajtást szenvedő és háznépe eltartásához szükséges egy tehén, vagy ehelyett a végrehajtást szenvedő választásához képest négy juh, vagy négy kecske, úgyszintén ezen állatok részére egy hónapi időtartamra szükséges takarmány. az a vetőmag, a mi a földje bevetéséhez kell, mely azonban öt hektoliternél több nem lehet, mezei gazdálkodással foglalkozó egyéneknek azon igavonó jószágai és gazdasági eszközei, amelyek a saját tulajdonukat képező, 12 katasztrális holdat meg nem haladó és általuk házilag mívelt, vagy miveltetett földbirtokon a gazdálkodáshoz okvetlenül szükségesek, végrehajtás alá vehetők ugyan, de ha a végrehajtást szenvedő azokat a folytatott gazdálkodáshoz használni kívánja és a jószágok kellő élelmezéséről gondoskodik: ezek tőle, vagy rendelkezése alól el nem vonhatók és márczius 15-től november 15-ig árverés alá nem bocsáthatók. Ezek lefoglalásával sem szabad erőszakot használni, hanem jegyzőkönyvbe kell vétetni a tiltakozást és a bírósághoz fordulni jogorvoslatért. ^ ^
