Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-30 / 26. szám

206 MAGYARFÖLDMIVELŐ MAGYAR KIS GAZDA. Jó gyümölcs termés várható! Legalább is igy írják a gazdasági újságok. És ez igen jó hír lenne, ha ugyanis beteljesednék. Adja Is­teni De akkor résen legyenek ám a gazdák, nehogy a nagy termés daczára, tehetetlenül nézzék, mint rot­had el értékesítés nélkül a gyümölcs a fa alatt. A száz szemű és kezű földmivelésügyi minisz­ter ur. már előre beletekintett a dolog velejébe. Sür­geti a gyümölcsértékesitési szövetkezetek létesítését. Különösebben rávetette a szemét Márma- ros, Maros-Torda, Szilágy, Alsó-Fehér, Szebenvár- megye közönségére. Figyelmezteti az illetékes körö­ket, hogy szövetkezzenek gyümölcseik kellő értékesí­tése érdekében. Különben minden vármegyének meg­írta, hogy az ilynemű szövetkezések alakítására támo­gatást nyújt, sőt a maga emberét is a hely színére küldi. Itt az idő tehát, mozogni kell! A legszebb, lég­iid vösebb tevékenység juthat osztályrészül most a vármegyei Gazdasági Egyesületeknek. Forduljanak oda a gazdák és ostromolják meg — a gyors tevékeny­ségre ! Uborka sóban éltévé. Egészséges, középnagyságú uborkát egészben egy edénybe teszünk este, forró vízzel forrázzuk le és reggelig hagyjuk állni, azután kiszedjük a vízből egy kicsit leszáritjuk és egy kevés kaporral, néhány szem egész borssal, egy kis darab timsóval üvegekbe rakjuk és jól megsózott hideg vizzel leöntjük, de leg­alább két-három ujjnyira üres maradjon az üveg. Tetejére zsemlye-belet teszünk. Az üvegeket hólyag­gal erősen bekötjük, kilencz napig a napra állítjuk (ha a nap egyik helyről elment az üveget oda kell vinni, hol a nap süt), de a hólyagra mindig nedves rongyot takarunk, hogy meg ne pattanjon. Kilencz nap múlva az üvegeket hideg helyen elteszszük. A bükkmakk felhasználásáról. A legtöbb vidéken, a bükkmakkot vagy éppen nem, vagy csak igen csekély mértékben gyűjtik össze és azt disznóhizlalásra használják fel; a makk leg­nagyobb része azonban az erdőben marad és ott romlik. De, hogy a bükkmakk igen jó minőségű, ke­resett és jól fizetett olajat ad, arra kevés erdőbirto­kos gondol. Ezen a kitűnő és tartós olajon kivül a présben még igen jó takarmány marad vissza, úgy, hogy igen ajánlatos a makkot, ha azt a birtokos maga nem is használja fel olajkészitésre, gyermekek által összegyüitetni és olajgyáraknak eladni. Házi-asszony. Minden gazdasszonynak kellene tudnia a követke­zőket : Fölcserepesedett bőr a kézén leggyorsabban helyre áll, ha czitromsavval kevert glyczerinnel több­ször bedörzsölik. Az úgynevezett olajos kelméket szappan nélkül mossuk meleg vizzel kevert tejben. Tüzes szénlapátot tarts a fényezett bútor fölé, ha fehér foltok vannak rajta, akkor eltűnnek. Ne savanyíts ugorkát olyan fazékba, melyben zsir volt. Sárgaviasz sóval felolvasztva s azzal kopott régi vasalót bedörzsölve, olyan sima lesz, mint az üveg. Halnak balta fokával vagy kalapácscsal kell a fejére ütni, mielőtt tisztítják; a pikkelyek sokkal könnyebben eltávolithatók, ha egy pillanatig forró vízbe tartják a halat. Kemény, vén marhából való hús szintoly pu­hára fői, ha a vízbe egy kanálnyi eczetet keverünk. Ha igen gyorsan akarsz habot verni, tedd a tojást egy fél órára jégre, vagy hideg vizbe és tégy a fehérnyébe egy késhegynyi sót, midőn kavarni kezded. Uj faedényt szénapernyével kell kiforrázni, ez el­veszi a kellemetlen uj faizt és szagot. A tejes edényeket gyakran ki kell forrázni erős szódaiuggal, akkor a tej nem savanyodik meg oly hamar, ha benne áll. A tojó tyúkoknak nem kell sok zabot és tenge­rit adagolni, mert hamar meghíznak s a peteprodu- kálás lassanként egészen megszűnik. A tyúkok hasmenése ellen jó minden 3—4 nap­ban egy kevés megtört faszenet keverni az ételükbe. A lágy' ételbe — minden 3-ik nap — kevert kénvi­rág megkönnyebbiti a vedlést s elősegiti a fiatal tol­lak fejlődését. A jó fejés. Jó fejés alatt azt értjük, hogy a te­hén tőgyét fejes közben a kelletén túl nem sanyargat­juk, de azért a tejet abból minden fejés alkalmával tökéletesen kifejjük. Ennek a tökéletes fejésnek első sorban is az a haszna, hogy a tejmirigyet minden alkalommal újabb és újabb s mindig tökéletesebb tej- elválasztásra ingereljük, másodsorban haszna, hogy nemcsak több, de jobb tejet is nyerünk, mert a fejés utolján jön a legzsirosabb tej. Több kísérlet bizo­nyítja, hogy a kifejt iegeiső tejben volt 1.2 százalék tejzsir, az egymegy'edrészben kifejt tejben 2 t száza­lék, a félrészben kifejtben 3-6 százalék, a három ne­gyedrészben kifejtben 5 2 százalék s az egészben ki­fejtben 7-1 százalék, vegre pedig az utolsó tejcseppek- ben 10 százalék zsir, tehát az utoljára fejtben 10-szer annyi, mint a legelsőnek fejtben. Gazdasági közmondások. Rét — legeli. Bemohásodott rét, vagy legelő nem jó gazdára mutat. — Többet ér a jó legelő, mint a rossz szántó­föld. — A jó gazda nem hagyja meg a tarlót legelő­nek. Csak akkor legeltesd a vetésed, ha az annak ok­vetlen szükséges. — Legelődön a bogáncsot meg ne tűrd. — Legelődet, rétedet, búzádat tavaszszal fogá­sold. — Akkor hajtsd legelőre marhád, ha már talál is legelnivalót. — Jó legelő, jó marha.—Vizes legelő mételyfészek. — Birka után nem szívesen legel más állat; megérzik a szaga a füvön. — A szarvasmarhá­nak az oly legelőn, hol a fű apró fel kopik az álla, mert a nyelvével kanyaritja körül a füvet s ha nincs akkora fü, hogy azt nyelvével leszakíthassa éhen marad. JÓ EGÉSZSÉG. Torokgyulladásban nagyon jót tesz a zsályatea. Ha nem akarjuk egész keserűen venni, némi kis mézet is tehetünk bele; feloldja a nyálkát s igy a fájást is szünteti. Üröm és zsálya még erősebb teát adnak. — Külsőleg borogatást szokás használni; de ne hagyjuk azt reggelig a torkunkon, mert árt! hanem a mint megmelegedett, el kell távolítani. Ha szükséges, egymásután több borogatást is vehetünk. Nyitott ablaknál aludni közhit szerint veszedelmes. Tény, hogy igen sok em­ber, a kit köszvénytünetek bántanak, okvetetlenül náthás lesz, ha nyitott ablaknál alszik ; köhögés és szaggatás az ily kísérlet következménye. Pedig általá­ban véve a testedzésre alkalmas, ha nyitott ablaknál alszunk. Persze nem a nedves, viharos téli éjszakák alatt kell kísérleteket tenni. Arra is vigyázzunk, hogy léghuzam ne érjen bennünket, mert ez még bénulásokat is okozhat. Gondosan takarózzunk be, hogy a hűvös levegő ne ártson meg, mert alvás közben úgy is némileg csökken a test hőmérséklete. Tallu-ágy izzaszt és ezzel gyengit, ha pedig kitakarózunk, az izzadó testrész könnyebben meghűl. Gyapjutakarók- ból készült ágyak a legjobbak.

Next

/
Thumbnails
Contents