Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-23 / 25. szám

200 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Mit beszéltek a bur vendégek a háborúról? Mat héten elmondottuk, hogy két bur-vendég érkezett fővárosunkba és hogy a magyar közönség milyen lelkes tüntetéssel fogadta őket. Hát azt hi­szem, érdekelni fogja olvasóinkat az is, mit beszéltek ezek a jó burok szomorú sorsukról a budapesti nagy népgyülésen ? De Wett tábornok örül, hogy a derék és sza­bad magyar nemzet közt megjelenhet. Érzi, hogy a szabadság földjén van és tudja, hogy a magyarok menyi véres áldozattal vívták ki ezt a szabadságot. Aztán elmondja, hogy került a 17 szazad végén 600 hollandus család Dél-Afrikába, hol aztán dolgoztak, művelt földeket teremtettek. Békésen éltek ők — úgymond — de az anglus megirigyelte függetlensé­güket, földjüket. Kénytelenek voltak mindig feljebb és feljebb menni az angol nyomás előtt és igy 1852- ben megalakították a két szabad államot. De az angolok most sem hagytak nekik nyug­tot. A gyémánt és aranymezők rájuk usziták az ang- lusokat. 1881-ben függetlenségi harczot kellett viv- niok és akkor az anglus látszólag meglapult. Látszó­lag, mert az anglus csak a prédára lesett, hogy bele­köthessen a szabad búr népbe. Most már két éve harczolunk. Az angoiok elpusztították ültetvényünket, árvák, özvegyek sírása hallszik, szerteszét bolyongnak otthon nélkül. De végsőkig harczolunk, han­goztatta a búr tábornok, de Wett. Hát miért jöttünk és mit kívánhatunk mi a magyaroktól — kérdezte Wett. — Mi nem kívánjuk, hogy a magyar karok meg­mentsék hazánkat, mert vagy elég erős erre a mi karunk, vagy elpusztulunk. Mi a magyarok lelki ro- konszenvét kérjük, mert a népek rokonérzése erősebb minden fegyvernél, pusztitóbb az égi háborúnál s mint a vadul rohanó folyam, elsodorja a zsarnoksá­got. Arra kérjük a magyarokat, fejezzék ki megbot­ránkozásukat az angolok embertelen eljárásán s has­sanak oda, hogy az európai kormányok végre eltün­tessék az emberiségnek ezt a nagy szégyenét. Éljen a magyar nemzet! Leirhatlan taps és orkánszerü tombolás kelet­kezett e beszédre. Nem hiába, hogy azt mondotta a búr vezér. — Sok várost bejártam, sok nép közt megfor­dultam, de ilyen lelkesedést sehol sem találtam. — Érdekes, hogy a két búr tiszteletére adott ebéd után 12 földmives ember kereste fel a búr vezéreket: — Csak azért jöttünk — mondotta a szószóló, hogy lássuk a búr urakat s faluink nevében a ma­gyarok Istenének áldását kérjük le búr testvéreink sorsára. Közös beszélgetések. K. R. Újlak. T essék a gazdasági egylet titká­rához Írni. írja meg a neveket is, hogy t. i. kik szándékoz­nak felrándulni a kiállítás megtekintésére. Az igazolványt, mely i'éljegyre jogosít megkaphatják. Homok. S. T. Minden Segitőpénztárra vonat­kozó kérdésben szívesen szolgálunk felvilágosítással. Ön. mert takács mestersége mellett (fájdalom, hogy a jó taká­csok is szomorú sorsra jutottak) tényleg gazdasággal fog­lalkozik : nyomban beiratkozhatik a Segítőbe. Ha ellenke­zésre talál, mutassa csak fel e sorokat. Igen. A Földmivelő szerkesztőjétől meg fog jelenni egy füzet a Segitő Pénztár­ról. Próbálja meg, kérjen egyet egy levelező lapon Buda­pest, Munkásügy osztály (Földmivelésügyi Minisztérium.) Hátha megjelent már. Ingyen kaphatja. Gazdasági munkások közvetítése. A me­zőgazdasági munkák megkezdése idején a földmivelésügyi minisztérium munkásügyi osztálya gondoskodott arról, hogy a szükséges munkások beszerzése a törvényhatósá­goknál a most szervezett munkásközvetitők utján legyen eszközölhető. A közvetítés teljesen ingyenes. Ha a munkásokat valaki levélben kéri, közölje a levélben saját pontos czimét, a helyet, a hol a munkásokat alkalmazni akarja, a végeztetencíó munka nemét, a pontos időt, a mi­korra a munkásokat kívánja, az időtartamot, a meddig azokat foglalkoztatja ; közölje továbbá, hogy hány és mi­lyen (férfi, nő, serdülő) munkást kiván és a felajánlott munkabért tüzetesen. A levelet a munkást keresőnek laká­sára nézve illetékes törvényhatóságokhoz kell bérmentesen eljuttatni, a törvényhatósági munkaközvetítőnek czimzéssel. Üszögös búza, mint baromfitakarmány Üszögös búza még faj baromfival és fáczánokkal is hátrány nélkül etethető föl, még ha nagyon üszögös volt is A bú­zát folyó vizben jól meg kell mosni, amikor is a beteg buzaszemek, mivel a viz színén úsznak, könnyen eltávolit- hatók. A tisztára mosott búzát meg kell szántani, és igy minden veszély nélkül föltakarmányozható a baromfiudvar. Mosatlan üszögös buzát nem szabad a baromfinak adni. Olvasó-köri tag. Hogy a faluban még most is kicsinyük, lenézik az olyat, a" ki a házi-ipar műhelyek­ben készült vásznat, ruhát‘stb. viseli. No ez még nem in­dok arra. hogy buzgóságunk lankadjon. Hogy is szól az a régi versike'? Megmondjuk. »Czifra ruha, bársony baj kő, Szobában a végrehaj tó!« NEVESSÜNK!!! Talpraesett védelem. Biró: István gazda, magát a szomszédja bevá- dolta. hogy kiütötte a fogait. István g a z d a : Önvédelemből tettem, kérem alássan. Azzal fenyegetett, hogy ha még egyet szó­lok, leharapja az orromat, tehát kénytelen voltam ki­ütni a fogait, hogy meg ne haraphasson. * Elárulta magát. A kis Józsi e szavakkal jön haza az iskolából : — Édes anyám, jövőre jobban poroltasd ki 51 nadrágomat, mert a tanitó úr azt mondja, hogy ő fogja kiporolni * Czigány-ész csavarintás. Oszbecsavarodott, ravasztekintetü vén czigány áll a rendőrkapitányság előtt. Azzal van vádolva, hogy egy ludat ellopott. — Hát hogy mertél ahhoz a ludhoz nyúlni! Nem tudtad, hogy az a másé? — kiáltott rá a ka­pitány. — Hiszen tudtam, kérem, de hát mihez nyúljak, mikor minden a másé ? Terményárak e hét folyamán. TERMÉNY-NEME 50 kilogramm ára TERMEXY-NE51E 50 kilogramm ára 1 k. I f. k. f. k. j f. k. 1 f. Árpa 6 10 6 75i Muhar 9 ! - 9 50 Búza 7 1 00 ­8 40 Bab tarka 7 I 20 7 50 Rozs 7 í 20 7 45 Bab n. fehér 8130 8 j 50 Zab 7 20 í 7 85 Borsó 10 ; 20 10 50 Tengeri 5 35 5 45 1 Lencse min. szer. 11 : 50 11 80 Luczerna m. 38 — 43 Köles 13 — 13 1 50 Vörös lóhere 33 ­48 Köles.kása 14 — 14 j 30 Baltaczim II13 1 501 1> J í /9I Szatmáron, nyomatott Morvái Jánosnál. 1901. 7<P

Next

/
Thumbnails
Contents