Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-23 / 25. szám
198 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGIT AR KISGAZDA. Gazdasági apró hírek. Szomorúak a csallóközi gazdák. A nagy szárazság tönkre tette a vetéseket, a Csallóközön rendkívüli rossz aratás lesz. — Darányi miniszter a kisgazdák ösztönzésére már 72 minta-gazdaságot létesített. — A városligeti mezőgazdasagi (Budapest) kiállítás julius i-ig lesz nyitva. A kedvezmény is kiterjed e napig. Ha t. i. tiz kis gazda (gazdasággal foglalkozó) összeáll egy ooportba — úgy fel, mint le III. osztályban feláru jegyet kapnak. Csak igazolványt kell kérni a megyei gazdasági Egylettől. — Az egész Lengyelországban silány a termés. Különösen a marcztusi fagyok sok millió kárt okoztak. — Uj szövetkezetek alakultak: Krassó Szörény megyében, Baliczon hitel- szövetkezet, Tóthkomlóson, Búj és vidékén fogyasztási szövetkezetek. Mikor arassunk? Sokat vitatkoztak már a gazdák a gabonafélék aratási idejéről, mégis elmondhatjuk, hogy a nézetek mai napság is többé-kevésbé eltérők, mert mig egyik gazda a korai aratást tartja jobbnak, a másik a késői aratás mellett kardoskodik, sőt a harmadik a bölcs középutat akarván megtartani, azon nézetben van, hogy legiobb a vetőmagnak szánt gabonát későn, akkor, amikor a kalászban teljes m megkeményedett, aratni, a többit pedig lehet korábban is letakarjam. Igen sok gazda az aratás idejének megállapításánál főleg a szalma színét veszi figyelembe és azt hiszi, hogy amidőn a gabonaféle szalmája megsárgult s a szár bütykei megszáradnak, érett meg teljesen kasza alá a gabona. A kései aratás éppen igy, mint a korai, vesztességgel jár. mert a késet aratásnál a kaszálás, kötözés és behordás alkalmával a legszebb, legtökéletesebb magvak kihullanak. Kései aratásnál a nyert magvak minősége tehát értéke is alább száll, mert a túlérett gabonaszemnek héja vastagabb lesz és több korpát, de kevesebb lisztet fog adni. Végre a későn aratott gabona szalmájának takarmányértéke is csökken. Az igen korai aratás szinte vesztességgei jár, mert a magvak aratás után összeasznak, súly és értékben veszítenek s liszttartalmuk szintén jelentékenyen csökken. A korai aratásnál továbbá — hogy a magvak kellőleg kiszáradhassanak—kénytelen a gazda a kévéket hosszabb ideig a szabadban hagyni s igy a netán bekövetkezhető esőzések a gabonában még egyébb kárt is okozhatnak. Ezen előzmények után kísértsük meg már most az aratás idejének kellő megállapítását, vagyis határozzuk meg, hogy mikor kell az egyes gabonafélét learatni, hogy a termés minő- és mennyiségénél kárt ne valljunk. Az aratás idejének közeledtét már a szalma sárgulása jelzi, azonban ne a szalma színe után induljunk egészen, hanem inkább a kalászokat és azokban a magvakat vizsgáljuk. Búza és rozsnál a bevetett terűiét több helyéről veszünk próbát, a magvakat két ujjunk közé szorítva széjjelnyomni törekszünk. Ha s/étnyomhatjuk a magvakat, akkor még korán lesz az. aratást megkezdeni, de ha a magvak már annyira megkeményedtek, hogy csak két köröm között törhetők szét, kezdhetünk az aratáshoz és pedig azonnal, mert ily állapotban aratva a gabonát, nyerhetünk legaczélo- sabb és legsúlyosabb terményt. Az árpát aratni legczélszerübb akkor, midőn a magvak és a polyva szálkái (szakái) szalmasárga szint nyertek, de a kalászok még lefelé nem konyultak. Erre különösen a sörnek való fehér árpánál kell ügyelni. Zab és köies aratását pedig akkor kezdjük meg, midőn a buga tejesen megsárguit; mitsem tekintve a szár színére. Ez egyszerű hűljelek biztosan czélra vezetnek s az a gazda, aki ezek után indul, jól cselekszik. A gyümölcs lehullása. A gyümölcs lehullásának többféle oka lehet. Nevezetesen lehull, ha elférgesedik, túlérett, vagy lehullhat éretlenül is a nagv hőség következtében. A férgesedéstől a gyömöicsöt bajos megóvni, de némileg óvhatjuk az által, ha fáját a férgektől, hernyóktól mindig tisztán tartjuk és törzsére kátrány-gyürüt alkalmazunk, hogy megtisztogatott fára a földről semmi féreg fel ne mászhasson. A nem férges gyümölcs időelőni lehullását a szárazság, hőség okozza. Ez ellen hasznos cselekedet, ha a fa koronáját olykor vízzel fecskendezzük, gyökerét pedig trágyalével kevert vízzel öntözzük. Ez utóbbi a fa jövő évi termékenységét is nagyban elősegíti. Gazdasági közmondások. Milyen a gazda, olyan a gazdasága. Aki magának rossz gazda, másnak is az. — Zsugori gazdának üres a pajtája. — A jó gazda holtig tanul. — A jó gazda ellenségétől is tanul. — A jó gazda mindenből iud jövedelmet csinálni. — A jó gazdát nem pótolja a pallér. — A jó gazda mindent lát, cseléd csak azt amit kell. — Jó gazdának sose üres a szérűje. — Rossz, gazdának rossz a termése. Nyomorult gazda az, kit szolgája tanít. — Rossz gazdának foltos a nadrágja. — Öreg gazdára hallgass! — Gazda szeme hizlalja a jószágot. ÜGYES-BAJOS BOBGOK. A névmagyarosítás egyszerűsége. Széli Kálmán belügyminiszter a névmagyarosítás egyszerűsítése czéljából rendeletet adott ki, melyben kijelenti, hogy a névmagyarosítás iránt benyújtandó kérvények ezentúl bélyegmentesek s a kérvén) hez a keresztlevélen kívül más okmányt többé nem kell csatolni. Gorombaságok a hivatalszobákban. — Hé, mit akar? Hallja! No! Ki vele! Mi? Ezek körülbelül azok a szólamok, amelyek a hivatali szobákban járják. A szegény ügyes-bajos ember zavartan kapkodja a fejét; mit akarnék vele? Bizony az udvariasság fogalmát respektálják a moró- z.us hivatalnok urak, akik belesavanyodnak a Száraz hivatalos aktákba. Legtöbbször ez a hivatalos gorombaság nagyképűsködés. Most a gorombáskodó hivatalnokok kedvét egyszer s mindenkorra alaposan megszegheti az a büntetés, amely goromba hivatalnokot ért a napokban. Egv pécsi asszonynak vaiami ügyes-bajos dolgában Czelleó Lajos írnokhoz kellett fordulnia. Czeieo durván bánt a pécsi asszonynval, aki azután a polgármesternél följelentette. A fegyelmi választmány Czelleót háromszáz korona pénzbüntetésre Ítélte. Ez az Ítélet bizonyosan udvariasabb bánásmódra szoktatja a tisztviselőket. Nagyon ideje már, hogy általában a falusi emberekkel a hivatalokban emberségesebben bánjanak a tisztviselők és hivatalnokok egyaránt. A tisztességet tudó falusi ember is megvárhajta ezt. És ha tisztességes viselkedése daczára mégis gorombasággal fizetnék ki: Íme itt a példa, hogy elégtételt is vehet magának.
