Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-23 / 25. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 197 ISMERETEK TARA. nek a törökhöz és itt maradt addig, mig Görgei Világosnál a fegyvert letette. Gróf Andrássy Gyula. (Képünkhöz.) Megígértük, hogy a mi népünkkel lassan-lassan megismertetjük azon nagy hazafiakat, kik életükkel, működésükkel a magyar nép javán fáradoztak, országunk dicsőségét, boldogságát munkálták. Úgy illik, hogy a magyar nép — miként az más művelt népeknél van — ösmerje nagyjait, emlékét híven őrizze. Ezek közt nem utolsó, sőt halmasan emelkedik ki gr. Andrássy Gyula volt külügyminiszterünk, kinek óriási része van abban, hogy Magyarország újjászületett, nagygya és a külföld előtt is hatalmassá lett. Sok jót és nagyot tett ő hazájáért, akár itthon volt az ország első embere, akár Bécsben igazgatta az osztrák-magyar birodalom dolgait. Mindenki nagyra- becsülte és szerette őt; király, magasranguak és nép. A külföld meg épen csudá- lattal telt el iránta. Gyászba borult halálán nemzete, mely 1890. február 18 án következett be. Királya, királynéja megsiratta, most pedig az egész ország várva-várja azt a kegyeletes időt, midőn díszes szobrát felállítják a főváros legszebb helyén. A szobor mintáját a múlt alkalommal mutattuk be olvasóinknak sikerült képünkben, most pedig a nagy férfiú arczképét hozzuk. Ez alkalommal röviden elmondjuk a nagy férfiú életrajzát is. Zemplénvármegyében született 1823. márczius 8-án. Ifjú korában beutazta Német, Spanyol, Franczia és Angolországot s ezen országok nyelvét egytől- egyig megtanulta. Alig volt 24 éves, már Zemplénvármegye követe lett s mint ilyen szerepelt az országgyűlésen. A legnagyobb magyar gr. Széchenyi István már ekkor megjövendölte, hogy ennek a fiatal embernek pályája fényes leszen. Jóslata beteljesedett. De előbb kardot kötött, hogy mint magyar honvéd kivegye részét a hősies csatákban. A magyar kormánynak azonban más téren volt szüksége reá. Elküldötte Konstantinnápolyba követOt is, mint anyi hős hazafit itthon halálra ítélték. De ő Párizsba menekült és itt fáradozott azon, hogy a haldokló Magyarországot megmentse. Szerető jó anyja aztán 10 év múltával kegyelmet eszközölt ki számára. Nem hitte még akkor a sokat aggódó anya, hogy az ő halálra Ítélt, száműzött fia nemsokára a királynak legkedvesebb és leghatalmasabb embere leszen. Mikor aztán jött a kibékülés nagy ideje, melynek létrehozásában ő is fáradozott, a nagy Deák Ferencz neve mellett mindjárt az Andrássy név hangzott fel! Végre a király ő felsége őt 1867. febr. 18-án a felelős magyar kormány miniszterelnökévé nevezte ki. Ekkor vette aztán kezébe a nagy munkát, Magyarország újjászervezését. Uj törvényeket alkotott, vasutakat, iskolákat épített, szóval igyekezett pótolni a sok és nagy mulasztásokat. A fővárost is ő tette nagygyá és széppé. Ilyen nagy munka után még nagyobb várakozott reá. Mint említettük külügyminiszterré (1871. jun. i-én) lett. Első nagy tette volt, hogy megakadályozza, hogy Ausztria-Magyar- ország segítségére menjen a németek ellen Franczia- országnak. Mert ez bizony végzetes lépés lehetett volna. Létrehozta továbbá nagy szövetségünket Németországgal, ne hogy a muszka felfaljon bennünket. Ennek a szövetségnek köszönhetjük különösen, hogy már régen háborúba nem keveredtünk. Gróf Andrássy Gyula Királyunk ő felsége nagy és sok kitüntetésben részesítette, ezek közt a legnagyobb volt: az aranygyapjas rend adományozása. Most pedig a nemzeti kegyelet fordult feléje, hogy megörökítse annak nevét, ki a magyar nép hálájára mindenkor érdemes leszen. Borhamisítás a 18. században. Egy németujság figyelmeztetést közöl, amelyet György trieri érsek 1750 április 20-ikán tett közzé. A főpap megemlíti, hogy némely tartományban iájöttek arra, hogy a hazai borokat külföldi borokkal »korrumpálják,« vagy egyéb az egészségre káros hatású anyagokkal keverik. Az érsek figyelmezteti a borkereskedőket, hogy a hamisítást a bor konfiskálásával, a polgári és céhjogok elvesztésével és testi fenyítékkel büntetik.