Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-16 / 24. szám

188 MAGYAR FÖLDMIVELÖ zelmekkel fognak felnevekedni: az embergyilkosságok száma apadni fog az országban. Mert, ha azt az erdőőr gyilkosát kicsike ko­rától fogva úgy nevelték volna: — Fiam, még a madárfészekhez se nyúlj, nem hogy emberhez, akkor ma nem kellene átlépni — a börtön küszöbét. Emberek, gyermekek, szívleljétek meg ezt a szomorú esetet. A leány-kiházasitók. Mert ilyen mesterségíi emberek is működtek már és működnek is hazánkban atyámfiai! Százával és százával barangolták keresztül kasul az országot, hogy a jó magyar nép leányait — ki- házasitsák. Hogy hogy ? Hát csak úgy atyámfia, hogy jól tudjuk a sze­gény cseléd-leány sorsát. A szegény leány még az őt igazán szerető legénynek is azt mondja a nótával: Szegény vagyok, nem illek én tehozzád 1 Mert hát bizony bajos dolog a leányt férjhez adni. Csak egy-két száz forintocskája legyen, mindjárt könnyebben megy ám a nóta. Vannak emberek, kik a szegény nép ebbéli sóhaját kapták fel ravaszul és összetákoltak amolyan leány-ki házasító egyesületeket. Mint a raj, úgy széledtek aztán ki ebből a go­nosz kasból a kiházasitó vigéczek. Mezei Ignácz alapított Uj-Pesten különösen egy ily kiházasitó egyesületet és ennek a fő gonosz kas­nak az országban 128 fiók kast állított. Saját könyvei mutatják, hogy 9 ezer tagot verbuvált, a kiktől 60 ezer koronát pumpolt ki. Mindjárt kitudódik mire és m i k é p ? A kiházasitó vigéczek azzal ámították a szegény embereket, hogy 20—40 fillér heti befizetéssel — százakat fognak juttatni a leánynak házasság esetére. Persze, minden józan eszü ember látja, hogy ez olyan nagy nehéz Ígéret melyszerint beváltani lehetetlen. Itt tehát merő csalásról, svindlerségről lehet csak szó. De azért százan és százan hittek a leányboldogi- tók mézes-mázos beszédeinek. Fizették a garast hosszú éveken, mig nem egyszerre beütött a menykii ezekbe a leányboldogitó intézetekbe. A főminiszter, Széli Kálmán küldötte ezt a menykür, a miniszteri számvevő kíséretében. Ez a számvevő ur ugyancsak körül nézett ám a pénzes ládákban és könyvekben. Szégyenletes állapotokat talált 1 A könyvek meg vannak hamisítva. A pénztár meg üres. A 60 ezer korona helyett csak ezer korona van meg! A miniszteri számvevő nyomban a büntető bírósághoz küldötte a hamis könyveket, az ügyész meg a vezetőket elfogatta. Most aztán Széli Kálmán keze kinyúlik a többi leányboldogitó intézetekre is. Megvizsgáltatja sorra- rendre. És sorra-rendre függeszti fel az ő boldogító intézményüket, mert valóra vállt, hogy bizony agyon- boldogitották azok a jó magyar családokat. Mennyi kárvallott ember van, arról ma még számot nem lehet adni. No lám I Hát ilyen a magyar ember. Ha sokat Ígérnek, mézesen-mázosan beszélnek: lépre lehet csalni. Itt van a mi Segitő-pénztárunk. Ennek igaz voltát hirdeti minden becsületes ember. Tagja maga a király, az ország főpapjai, főurai, vagyonáért az Ígéret pontos betartásáért maga az állam áll jót vagyonával. És mégis, mily nehezen lehet a magyar népet ez áldásos intézménybe bevezetni. Mert talán keveset ígérnek ? Lehet, de azt aztán emberül meg is adják. Példák mutatják. Hát lépjetek be már ebbe a mi Segitő-Pénztárunkba és ne engedjétek magato­kat megkopasztani, holmi leányboldogitóktól. ^ JÓ EGÉSZSÉG. Egy kis beszélgetés a gyomor bajairól. Az er—i orvos ur olyan szives, hogy havonkint egyszer népszerű magyarázatot tart a Gazda-körben a tagoknak. A múlt vasárnapon igen érdekesen be­szélt például — a gyomor bajairól. — A mi vidékünkön is — igy kezdte előadá­sát — igen sok gyomorbajos ember van. Pedig a gyomorbaj nagy ellensége az embernek. Mega­kasztja a munkát, elveszi az életkedvet és sokszor bizony korán elpusztítja az embereket. A gyomorbajt leginkább maga-magának szerzi az ember. Azt hiszik sokan, hogy a gyomor olyan, mint egy zsák, mindent bele lehet önteni, mig csak ki nem lyukad. Pedig a gyomor nagyon kényes portéka ám I Forgó gazda például a rettenetes forró levest szereti. Hej, mert ez esik ám nekie jól. Meghiszem. De nem veszi észre, hogy a gyomrát teszi vele tönkre. Forró levest nem tanácsos enni, ki kell azt várni, hogy rendes melegségre hüljön le. Szekeres uram meg ugyancsak kedveli a jég­hideg vizet. Csak azt keresi, mezőn, otthon csak azután áhítozik. A gyomor csak tűri, tűri egy ideig, de aztán felmondja a szolgálatot. Szekeres gazda ta­lán nem is sejti, hogy a hideg viz tette tönkre egész életét. Legdurvábban bánik el a gyomrával, úgyszól­ván öngyilkosságot követ el, aki tele önti gyomrát pálinkával. A pálinkás ember gyomra rothadásba megy. Azért kiállhatlan bűzü a pálinkás ember. Azért veszti el étvágyát, életkedvét és erejét. Láttam embert, aki úgy küldi le darabokban az eledelt, akár foga se volna. Hiszen a fogat azért adta a jó Isten, hogy vele az eledelt jól megrágjuk. A gyomor pedig valósággal olyan, mint a malomkő. Próbálja meg csak Molnár gazda a buzaőrlésre való malomkővel például patkószeget őrölni, majd kiválik, meddig állja ki a kő. így van az az eledellel is. A. gyomor csak a jól megrágott és a szájpadlás nyálá­val összegyűrődött eledelt tudja megemészteni. Ha a gyomorba darabokba küldjük le az eledelt: addig kínlódik vele, mig megsavanyodik benne. A gazdája aztán savanyúkat böffent és panaszkodik, hogy a gyomra megint elromlott. Pedig ő rontotta el, mert patkószeget akar vele őröltetni. No hát atyámfiai, ezek után édes mindnyájan őrködjünk gyomrunk felett. Ez nem kerül pénzbe, nem kell a drága pálinkát fizetni. Csak egy kis óva­tosság és mennyi bajnak vehetjük elejét. — Éljen az orvos ur, kiáltottak lelkesen a gaz­dakör tagjai. A rak gyógyítása. Ennek a rettenétes betegségnek még mai nap- sem tudták megtalálni orvosságát. Most az a hir fu­tott végig a világon, hogy egy hires berlini egyetemi orvostanár már nyomában van, hogyan lehet a ret­tenetes rákbetegségen kifogni. A tej mint gyógysser. A tejet újabban már gyógyszernek használják. Egy angol orvos kitűnő eredményt ért el vele több ízben. Egy esetben egy paraszt ember mindkét czomb- ját megégette, az orvos tejjel dúsan itatott vászon­borogatást tett rá, melyet este és reggel változtatott, már másnap felényire húzódott össze az égési seb és három nap múlva a 14 czentiméternyi seb már csak két és fél czentiméteres volt. Egy más esetben elő­ször olajat és kenőcsöt használt, de minden eredmény nélkül, azután tejes borogatást tettek rá, mely itt is- hathatósnak bizonyult. M. F.-né.

Next

/
Thumbnails
Contents