Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-19 / 20. szám
158 MAGYAR FÖLDMIVÉLŐ MAGYAR KIS GAZDA. Telepítés Biharmegyóben. Érdekes telepítés tervével foglalkozik a bihar- megyei Fugyi község. Meg akarja vásárolni a község határában levő 975 holdnyi földterületet, amely jelenleg békés-csabai gazdák tulajdona, a mivel a községbeliek helyzetét is javítaná és a területre 25—30 magyar családot is akar telepíteni. A községnek azonban nincs pénze a birtokvásárlásra s ezért is a föld- mivelésügyt minisztertől azt kérik : engedélyezzen nekik hosszú lejáratú kölcsönt. A birtokot most két földes ur akarja megvenni, ami nagy csapás lenne a szegény lakosokra, mert a kisgazdák boldogulásának útját vágná. A községre valóságos életkérdés, hogy kérelmét teljesítsék, mert valósággal a végpusztulás szélén van: a Kőrös minden évben elönti es egyre többet elsodor a földekből. A magyarság szempontjából is kívánatos lenne, ha arra a vidékre magyar családok telepednének. Sok vagy kevés gyümölcsfajtát ültessünk? Ha a gazda 3—6 féle szarvasmarha fajtát tartana az istállójában, vagy 8—10 árpa- vagy burgonyafélét termelne szántóföldjén, nem kedvtelésből, hanem hogy terményeit eladhassa, akkor a föiött mindenki csóválná a fejét. De ha valaki a gyümölcsösben 10—20 •sőt 50 féle gyümölcsfát ültet, azon senki sem ütközik meg Pedig csak könnyű belátni azt, hogy sokkal jövedelmezőbb a gyümölcs nagyban való termelésénél csak 1 — 2 félét termelni, mert ki vesz meg 50 fajtát összekeverve? Mig egy jó fajtából akármennyi is mindig jól el fog kelni. Gyümölcsfák az állami utak mentén. Vámos-Újfalutól Bodrog-Olasziig és Olaszitól Sátoralja-Ujhelyig gyümölcsfákat ültetnek. Darányi földmivelésügyi miniszter rendeletére a tarczali vin- czellérképző iskola szállítja a körte és cseresznyefákat. Ezzel már 49 állami utón a gyümőlcsfatermelés folyik. A könnyen rothadó burgonya kezelése. Bizonyos burgonyafajtákat, melyek nagyon rosz- szul telelnek ki, a kupaczban vagy pinczében rothadnak, az által tehetjük ellentállóvá, ha azokat a kiszedés után gondosan megvizsgáljuk s a napnak kitett helyen vékony rétegben kiterítve, többszörös forgatással addig szárítjuk, mig hélytík néhány nap után megzöldül. Ily módon kezelve, a burgonya oly ellent- álló lesz például a hideg ellen, hogy három fok hideget is ártalom nélkül jól kiállhat. A burgonya sem a pin- .czében, sem kupaczba rakva nem rothad. A korai fajta nem hajt oly hamar s hosszabb ideig használható is. Védelem a tavaszi fagy ellen. Ausztriában a szőlőbirtokosok a tavaszi fagy ellen védekezési szövetkezeteket alakítottak, melyek leg- többnyire sikerrel működnek. így a múlt évben, májusban, mikor már lehetett következtetni, hogy éjjel fagy lesz, a központból kiadott rendelet nyomán a szövetkezet minden tagja meggyujtotta a már előbb kikészített füstterjesztő máglyákat (kátrányos fürész- por, nedves szalma és polyva, fahulladékot stb.) s éjszakára az egész völgyet ellepte a vastag füst. Ilyenformán egy éjjel két millió értéket mentettek meg, mert a nem védekező szomszédságban mindent leperzselt a fagy. A haszon még nagyobbodott azzal, hogy nemcsak a szőlő, hanem a füst alatt lévő gyümölcsfák, bokrok, rétek, mezők termései is tneg- óvattak a dértől. Hát nálunk nem lehetne-e ily mó dón védekezni a májusi fagyok ellen ? — teszi hozzá a D. K. Szemle. — Hát a Magyar Földmivelő a múlt évi nagy fagyok után indítványozta ám, hogy a szőlős gazdák védekezeti szövetkezetét alakítsanak. Lásd M. F. iqoo. évi 20. számát. „Eső után köpenyeg, vagy hogy védekezzünk máskor a fagy ellen ?“ (Szerk.) Szemölcs a tehén tőgyén. A tehenek tőgyén támadni szokott szemölcsök, mint azt megfigyelték, állatról állatra terjedhet fertőzés által. Ez gyakran a fejésnél történik, de még egy ki nem derített utón is. Elterjedését csak alapos fertőtlenítéssel lehet megakadályozni, aminek ki kell terjedni az állatra, az istálló személyzetre, istálló eszközökre stb. A szemölcsök legtöbbször maguktól elmúlnak. Különféle módokon eltávolítani is szokták azokat, igy különösen levágással, lekötéssel, leége- téssel, továbbá különféle anyagokkal való kezeléssel, mint például kénvirág, gliczerin és eczet keverékével vagy szublimátszeszszel, (méreg I) stb. Ez a kezelés azonban csak az állatorvos rendeletére történjék. JÓ EGÉSZSÉG. A himlőről. Közönségesen háromféle himlőt szoktak megkülönböztetni. És pedig: a valódi vagy emberhimlőt, álhimlőt és bárányhimlőt. A két előbbi veszedelmes betegség lehet, az utóbbi t. i. a bárányhimlő ártatlan. Hogy kezdődik a himlő? Rendesen erős, rázó hideggel, lázzal, torokgyu- ladási tünetekkel. Három-négy nap múlva megjelenik a testen az úgynevezett kiütés és pedig felülről lefelé nemcsak kívül a bőrön, hanem a belső részekben. Innen van a köhögés, fulladás, nyelési nehézség. Ézért nagyon nehéz betegség ez. Mi az a kiütés? Eleinte apró veres, meglehetősen mélyen ülő bibircsók ezek, melyek aztán gennyes hólyaggá fejlődnek. E hólyag aztán felpattan, a geny kifolyik és a himlő helyén var képződik. Mikor ez a var leválik a testen a himlőhey, mint mélyedés látszik meg. A kiütés megtörténtével körül-belül 8 napra a láz alább száll, de a genyesedés ideje alatt megújul és pedig annál jobban, mentői több a himlő. Tized napra száradni kezd a himlő. Nagyon aggodalmas és veszedelmes az első hét vége, vagy a második hét eleje. Ezen időszak szokott ugyanis halálthozó lenni. Az egész betegség lefolyása 4—6 hét. Ha azonban a himlők a betegség 6 napja körül élénk pirosaké válnak és pedig azért, mert a himlőkbe vér nyomul, a mely a következő napokban feketévé válik. Ezek a fekete himlők, melyek eddig még mindig halállal végződtek. Az álhimlő gyorsabb és szelidebb lefolyású. A bőr sem olyan duzzadt, a himlőhelyek is csekélyebb mélységüek. Lefolyása i2—28 nap. A bárány-himlő nem veszedelmes. Gyógyulása még gyorsabban, 6—14 nap alatt folyik le. A kiütés nem viszket, a bőr nem dagad meg, a himlők nem genyednek el és hamarosan beszáradnak. Ha nem vakarja fel a beteg a bárányhimlőt — himlőhely nem marad. Ha a himlő előzményeit észrevesszük: tüstént orvost kell hivatni. Azonfelül legyünk rajta, hogy a beteget ne dugjuk dunyhába, hanem a láz ideje alatt vékony takaróval takaródzzék és levesen kívül egyebet ne egyék, különösen pedig, hogy a himlőket fel ne vakarja. Az orvos tanácsát szigorúan hajtsuk végre. íme, ezekből láthatjuk, milyen fontos kérdés az, hogy a himlő veszedelmes volta a himlő oltással enyhitessék. Törvény kötelezi a szülőket, hogy gyermekeiket beoltassák; ha ezt valaki elmulasztja nem csak a törvény bünteti ám, de majd a kinos betegség alatt önlelke is vádolni fogja.
