Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-05 / 18. szám
IV. évfolyam. 18. szám. Szatmár, 1901. május 5. KEI,HŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADOTlLUimVftS : BODNÁR GÁSPÁR Előfizetési árak: Egész évre ... 4 korona (2 Fél évre .... 2 » (1 Negyed évre . . I » (50 k í legjclciiik minden vasárnap Szerkesztősig és kiadóhivatal: SZATMÁR. Szent István-tér 9. szám. Komoly munka. Mikor hazánkban egyes nagylelkű, előrelátó férfiak a „szövetkezés“ zászlóját kibontották: sokan kicsinyléssel, mások meg azzal fogadták, hogy hiszen az egész mozgalom csak olyan ábrándozás, paszszió — és a többi. Ma már másképpen áll a dolog! Az a zászló szerte lobog a hazában; ellenség és jó barát egyaránt kezdi belátni, hogy hát bizony elérjük az időt, mikor az emberek ellenállhatatlan vágygyal kívánják a szövetkezést. Sőt mi több, ma már a szövetkezés^ ügy nagy munkájába olyan elemek, emberek is belekóstolnak, a kik ezelőtt kigyót-békát kiabáltak; de mert látják, hogy bizony ennek a dolognak fele se tréfa, hát ők is mozognak, remélnek; hátha saját érdeküket éppen itt, e téren érik el. Ez a jelenség, valljuk be őszintén nem nagy hasznára lehet a szövetkezetiügy tiszta hamisíthatlan fejlődésének. A fővárosban nem rég lefolyt szövetkezeti kongresszuson, nagy gyűlésen a szövetkezetek elnöke ennek a vélekedésnek hatalmas kifejezést is adott. hs megtörtént, hogy épp onnan, épp azoktól, kiknek működését passziónak, ábrándozásnak szerették feltüntetni, megkapták a szigorú leczkét. Hogy t. i. A szövetkezés komoly mu nká t követel; a szövetkezeti szellem ki- z á r, ü Időz m i n d e n ö n érdeke t, s a j á t mellékczélokat, a szövetkezetek nem lehetnek 1 épcsők egyes rejtett czélok elérésére. Komoly munkát a szövetkezetek terén csak az végezhet, a kit a szövetkezeti eszme, annak tiszta, nemes czélja teljesen áthatott. A ki tehát a közért, a közjóért munkálkodik, lelkesedik, áldoz, tesz és érez. Igenis atyámfiái, nekünk csak is olyan szövetkezetekre van szükségünk, a hol ez a szellem kezdeményez, munkálkodik és dolgozik. Mi tehát csak akkor örvendezhetünk a szövetkezetek, nevezetesen a hitelszövetkezetek terjedésének, ha a szövetkezetekben hűségesen őrt állanak azon három vezérelv, parancsolat felett, melyekkel az élsz Károlyi Sándor, ami szövetkezetünk apja, a szövetkezetek zászlóját kibontotta. És melyek ezen vezető regulák, elvek? 1. A korlátolt te r ü let; az az községek, szorosabb vidékei szerint való szervezkedés, hogy az egyes emberek egymást ismerhessék és igy a bizalom, pontosság, megbízhatóság, felügyelet erősödhessék. 2. Az ingyen, önzetlenül, a közérdekből való szol g á 1 a t, hogy az emberek egymást becsülni és segíteni tanulják. 3. Az eloszthatlan tar tálé k, hog y a köz ez él el legyen ismerve és végrehajthatóvá is válljék. E regulák szigorú megtartásának köszönheti Németország, (a hol körülbelül ezer hitelszövetkezet létezik) hogy azok közül egy sem pusztult el. ns az oka, hogy nálunk —- fájdalom — rövid élet után sokszor elpusztul a hitelszövetkezet, mert ettől a regulától eltértek, eltérnek és idegen utakra tévednek. Mindezekről mi még részletesebben fogunk beszélgetni ez év folyamán. Most o o J még csak azt akarjuk megemlíteni, hogy a szövetkezés vezér emberei egymás irányában is megakarják mutatni, mely szerint valóba n l< o m o 1 y m u n k á r a törekszenek. Arra hívják fel a hitelszövetkezetek figyelmét, hogy gyűléseiken az alapszabály- szerü tárgyak, elintézésén kívül más közérdekű kérdések tárgyalásával is foglalkozzanak.
