Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-05 / 18. szám
138 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Nagyon helyes, nagyon üdvös gondolat. Valóban komoly munkát végezhetnek ezen testületek, hogyan és mi módon, azt mi bőségesen kifogjuk fejteni a mai számban megkezdett czikksorozattal. SZÖVETKEZZÜNK! Mivel foglalkozzunk a szövetkezeti gyűléseken? Természetesen első sorban azzal, hogy maga az ügy kezelés helyesen, becsületesen, lelkiismeretesen menjen. Hogy az alapszabályok pontosan betartassanak. De igen életrevaló és felette hasznos határozatot hozott a legutóbbi szövetkezeti kongressus, nagy gyűlés. ‘ Azt t. i. mint vezető, öregbetüs czikkelyünkben már említettük, hogy a szövetkezetek gyűlésein az alapszabályszerü tárgyak elintézésén kívül más, közérdekű kérdések megbeszélésével is foglalkozzanak. Nagyon derék ! Ezzel meg van mondva az is, hogy a szövetkezetek nem rideg pénzintézetek, üzletek, hol kalmárok mozognak, hanem igen is oly erkölcsi testületek, melyek nemes lélekkel, önérdek nélkül a közjót munkálják, a köznek boldogitására, segedelmére törekszenek. ■ ;aa így állván a dolog, nem lesz tehát nehéz felelni a felvetett kérdésre, hogy t. i. 'mivel foglalkozzunk még az alapszabályszerü tárgyakon kívül a szövetkezetekben? .•'OS Szándékosan Írjuk igy, hogy a szövetkezetekben, mert hiszen arra, hogy az emiitett kérdésekkel foglalkozzunk, nem szükséges okvetlen közgyűlés, vagy választmányi vagy -igazgatósági gyűlések. Barátságos összejöveteleket kell ott kijelölni, mikor aztán meg lehet beszélni a község jólétét érintő minden kérdést. Ezekről a kérdésekről mi igen részletesen fogunk ám irni; addig is általánosságban jelöljük meg az irányt, mely a beszélgetéseknek, tanácskozásoknak menetet szab. így: A községi adóról. A község költségvetése. A község befásitása, utczáinak rendezése. A község egészség ügye. Ragályok fékezése. Ivó víz. Tűzoltás szervezése. Közbiztonsági állapotok javítása. Faiskola. Kövezés, utak. A határkérdés. A termés okszerű fokozása, elrendezése tekintettel magára a községre. Községi mérleg intézmény. Községi magtár-. Állat és legeltetés-ügy. Szegény-ügy. Iskola, templom. Korcsma- ügy. Ifjúság nevelés-ügye. Ünnep és vasárnapi munka- szünet. Népkönyvtár. Terhelt vagyon, földek^ házak mentése. Selyem és méh tenyészet. Szőllő-ügy. Házi- ipar-ügy. A község sajátságos terményeinek feldolgozása és értékesítése. Mértékletességi egyesület-ügy. Segélypénztáraknak a községben való népszerűsítése. Munkás-ügy. Téli foglalkozás. Munkabér. Temető. Temetkezés-ügy. íme csak úgy nagyjából hozunk fel néhány, kérdést és már is láthatjuk, hogy bizony száz és száz kérdés várakozik ar mi községeinkben a megbeszélésre, megoldásra. És hányszor lehetne ezeket a mélyen alvó kérdéseket megbolygatni, felszínre hozni, sőt sikeresen megoldani, de rendesen igy halljuk a népet panaszkodni: — Uram, nincs a ki kezdje, nincs a ki vezesse ... No hát itt lesznek most már a szövetkezetek. Ezek lesznek gyámolitói, vezetői a népnek, a mellett, hogy a vagyonosodást és jólétet hathatósan elősegítik. Mi pedig ezennel újra Ígéretet teszünk, hogy a szövetkezetekben tartandó beszélgetéseket állandó rovatunk közé veszszük, akár minden héten is. Az uj koronaőr beiktatása. Az uj koronaőr szertartása nagy ünnepséggel ment végbe a budai kir. várpalota úgynevezett fehér termében. A szertartás d. e. ii órakor kezdődött s részt vettek benne Széli Kálmán miniszterelnök, mint ő felsége külön e czélra kirendelt királyi biztosa, a zászlós urak, miniszterek, főméltóságok, főrendek, képviselők s más meghívott vendégek, kik mind diszmagyarban jelentek meg. Mihelyt mindnyájan egybegyűltek, a magyar királyi koronaőrök és a felkért zászlós urak vezetése alatt udvari szolga a szent koronát és jelvényeket tartalmazó szekrényt, a kir. koronaőrség hat katonájának kíséretében, a korona helyiségéből a fent emiitett terembe hozta s az asztal elé helyezte. Ezen asztal mögött a miniszterelnök és az országzászlósok foglaltak helyet, a többi méltóságok és vendégek az asztal két oldalán sorakoztak. A pecsétek megtekintése és sértetlen voltuk felismerése után az uj koronaőr saját pecsétjét hivatali elődje mellé nyomta. Ezen ünnepélyes cselekményről a a minisztertanács jegyzője, mint államjegyző jegyzőkönyvet vett fel, melyet a miniszterelnök mint királyi biztos átvett. Ezen alkalommal Szent Istvánnak bádog dobozban őrzött palástja is megtekintetvén, ennek megtörténte után a szent koronát tartalmazó szekrény és a többi jelvény, a fentebb jelzett módon átvitettek a királyi várban készült újabb őrzési helyükre. Ezt a menetet követték oda: a miniszter- elnök az országzászlósok, a miniszterek és az államjegyző. A menet a királyi vár felső négyszögének főlépcsőjén vonult le, a belső várudvaron keresztül az uj koronalépcsőig s ezen haladt fel az uj koronahelyiségbe, hol az elhelyezés megtörtént. Kell a gyerek a munkára! A mint a nagyobb mezei munka beáll, legtöbb községben néptelenedni kezdenek: az iskolák. A szülők, mit sem törődve a gyermekek jövendőjével, csupán a jelen szükségleteit tekintik. £ Roll a gye tök a munkára — mondogatják. És.ki kiveszik az iskolából', talárképpen akkor, mikor annak a gyermeknek leginkább ott kellene lennie. Hát atyámfiai, ez nem helyes, de meg nem is okos cselekedet. Mai világban már a tanulatlan, elmaradt ember nem boldogul. Pedig arra; hogy azokból az iskolás gyermekekből boldogulni tudó emberek, fölmdmivesek, gazdák lehessenek: arra a kijelölt iskolai időre múlhatatlanul szükség van. A szegény ember úgy sem adhat valami nagy- vagyont gyermekének, adjon tehát legalább annyi nevelést, taníttatást, a mennyivel aztán az életben boldogulhat. Hány és hány ember keserűen fájlalja, hogy őt nem járatták rendesen a szülei az iskolába. Most bánják már igazán, mikor késő. Az a néhány óra, mit a gyermeknek az iskolában kell tölteni : úgy sem lendít valami nagyot a gazdaságon. De meg a törvény, is parancsolja ám, hogy a szülők rendesen és mennyi időn át járasssák gyermekeiket az iskolába. Büntetéssel sújtja azon szülőket, ki gyermekét elvonja az iskolától. A tanító urnák kötelessége hűségesen jegyezni a mulasztásokat. A községi elül járók pedig a törvény értelmében kényszeríthetik a gyermekeknek iskolába való járását. Nagy' felelősséggel tartozik ám az az elöljáró és könnyen megütheti a bokáját az a biró, a ki az iskolamulasztásokat csak úgy immel-ámmal tekinti. Tehát azért figyelmeztetünk beneteket atyámfiai, hogy idő előtt ne vonjátok ki az iskolából a gyermeket. Ezzel vétenétek a gyermekek jövője ellen és másrészről kiteszitek magatokat a kellemetlenségnek is mert a törvény keze könnyen utolérhet áml
