Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-13 / 2. szám
MAGYAR rÖLDMfVELŐ IS Mint a folyó, mind mélyebb árkot ás. Egyszerre csak megcsendül a falu kis harangja, ugyanaz mely egykor a haldokló búcsújába vegyüli- Avval együtt mintha egy árny lebbenne he a szobába s oda állana kettejük közé. De csak Julis asszony láthatja; A másik nem veszi észre csak azt a két bubánatos fekete szemeit nézi, nézi hosszasan s megragadja reszkető két kezeit az özvegynek. — Mit felel arra. amit tegnap kérdeztem ? Cseng a kis harang. Édes hangja átrezg a levegőn *• betölti a kis szoba belsejét, a hol aggódva várja az asszony feleletét Sárbogárdi uram. Az ablak félszárnyát letaszítja a pajkos szellő s édes mezei virág illattal tölti el a szobát. A nap mind lejebb-lejebb hanyatlik a láthatáron s búcsúzó sugarai bíborra festik az égboltozatot. Harangoznak! Harangoznak 1 Es most kell felelni Julis asszonynak arra a kérdésre, a mit tegnap másodszor intézett hozzá a tanító ur. Amint ott állanak szótlanul, az egyik aggódva, remegve a másik egy láthatatlan árnynyal tusakodva helép Jóska. Egy csomó virág van a kezében, ibolya és nefelejts. Mintha észre sem venné a tanító urat, anyjának oda nyújtja: — Apám sírjáról szedtem. Julis asszony kirántja kezét a tanító úréból, mint bűnös, kit éppen akkor érnek tetten, a mikor a kincset el akarja vinni. — Édes jó fiam. nem hagylak el soha, soha! Átöleli oly hevesen, mintha megakarták volna tőle fosztani. — Miért van itt a tanító ur? — kérdi a kis fiit anyjától. — Megkérdezni tőled, szeretnéd-e apádnak? Felelj neki! — Nem kell. Van nekem apám, ott fenn lakik az égben, de lát onnan engem és szeret. Ő az én apám, más nem is kell. Mosolyogva simogatja meg a kis szőke főt az anya és megelégedés, nyugalom száll szivéé Ok m jól feleltél, kis fiam! Az árny is mely eddig kettejök közt állott, ki- lebbent a szobából. A nap aláhanyatlott a láthatáron, de mielőtt végkép eltávozik, visszatekint a kis szobába. Ä kis harang tovább is cseng. Béke, boldogság a szivekben. Az embereket önkénytelen áhitat szállja meg hallatára. A szív ilyenkor magába mélyed és imádkozik, mint az özvegy és gyermeke. Harangoznak ! Harangoznak! „X».K. xfx. X.t>r .xjx. .xtx.xtx .xtx. .Xtx. .xtx. xjx. .xtx. .xtx .xfx. ,xjx. .xfx. .xf X xfx xfx. Furcsa árjegyzék. Bizonyos uraság egy kis falun utazván keresztül s tudván, hogy a most kővetkező országút fölötte rossz, a falu kalapácsát (kovácsát) elhivatá, hogy a hintót vizsgálja meg és a találandó bajokat orvosolja meg. A kovács semmi bajt nem talált, de mégis a következő árjegyzéket nyújtotta át az uraságnak : 1) A hintó alá búj lám .................................10 kr. 2) Alatta végig másztam..............................8 kr. 3) Fejemet kétszer megütöttem .... 6 kr. 4) Egy szöget erósitettem..............................7 kr. 5) A küllővasat megkopogtaltam ... 9 kr. 6) Még egyszer jól körülnéztem ... 12 kr. 7) Borravaló....................................................30 kr. 8) A legénynek, ki velem jöhetett volna 12 kr. összesen : 1 frt 34 kr. Jó mondások Az együgyü ember feje olyan, mint a levélszekrény, mely minden levelet befogad, de egyet sem bont fel. — Sokkal kellemesebb a jókedvű és jószivü ember társasága, mint a nagyon okos emberé. — Á legfényesebb ruha sokszor szivfájdalommal van kibélelve — Tedd a felesleget a í szegények kezébe mert ez azon hely, ahol mi setn vész el. ÜGYES-BAJOS DOLGOS. Szabad-e a csomagokba leveleket tenni? Sok a panasz, hogy a csomagokba tett levelek után bírságokat fizettetnek a csomagok küldőivel. Egyik fővárosi lap a »M-g« kérdést intézett a postaigazgatósághoz ez ügyben és az igazgatóság utján arról értesül, hogy a csomagokban joga van a küldőnek írásbeli közleményt elhelyezni, csakis a vasúti csomagokban van eltiltva. Elég sajnálatraméltó körülmény, hogy ez a régi czopfos eljárás még a vasútnál nem szűnt meg s a küldő ha egy pár sort csatol a küldeményhez, azért jövedéki kihágás miatt zaklatják és érzékeny birsággal >itják. Helyén volna ezt az avult szokást a vasútnál is megszüntetni. A mezei egerek által okozott károk adóelengedésre igényt nyújtó elemi csapásnak tekintendők. Ezt az elvi határozatot mondta ki a királyi közigazgatási bíróság. Rendkívül jelentőség- teljes ez a határozat most, mikor a mezei egerek pusztítása valóban rengeteg mérvet öltöt az országban s a gazda bajait egy uj elemi csapással tetézi. A közig, bíróság határozat.; t olyan uj fölfogásról tanúskodó törvénymagyarázattal támogatta meg, melyei jó lesz, ha gazdáink megjegyeznek maguknak' Az 1883. XLIV. t.-c. úgy értelmezendő, hogy szántóföldekre nézve nemcsak a tartós szárazság, hanem más oly elemi csapás által előállott kár következtében is van adóelengedésnek helye, mely határokat magukban foglaló területeken semmisiti meg a bevetett föld termését. Az a fölhozott érv, hogy ennek az elvnek megállapítása az állam- kincstárra nézve hátrányos és veszélyes, nem érdemel figyelmet mert, ha ez a körülmény bekövetkezhetnék is, az nem képez indokot arra, hogy az adózó felek jogos és törvényes igényeiktől elültessenek s mert sem ez a bíróság, sem az alsóbb- foku hatóságok határozataikban nem pusztán elveket mondanak ki, hanem egyes megtörtént eseteket bírálnak el. KÖZÖS BESZÉLGETÉSEK. K. I. földmives Komlósd. Látszik,, hogy olvasta a történelmet, de azért sok ok és okozati dolgokkal nincsen kellőleg tisztában. Tény, hogy a jobbágyság felszabadítása sok uralkodónak és a jobb lelkeknek erős vágya vala : de azért tényleg a jobbágyság felszabadítása akkor történt, mikor irtuk. Érdeklése igen szép, üdvözlet ! Barna. Mánd. April 1-étől az ön bevallása szerint is többször változtatta a lakását. Most sem biztos, hol fog lakni? Hát akkor nem csuda, ha egyes számok vándoruton vannak. Leveléből nem tudják kihámozni, mely számok hiányzanak. Tessék megirni egy levelező-lapon és január végéig szolgálunk pótlásokkal. S. A. Szent-Marton A kukoricza héj felhasználásának egyik módjáról a mi lapunk nem rég »Hogyan élhet meg a kis gazda« czitnű czikkünkben szó- lottunk. Ama másik módról egyik néplapban Nagy György kir. tanácsos és a temesmegyei Gazd. egylet előadója ir igen érdekes dolgot. Temesvár megye mezőgazdasági bizottsága ugyanis az elmúlt télen Szépfalu községben^ a kukoricza héj fonásból három tanfolyamot rendezett. Egy odavaló lakos Kraschánszky Mihály, 20 évig kádár mester, megkísértette a hasitolt kukoricza héját fonállá fonni és abból székeket és más tárgyakat készitgetetl. Nevezeti bizottság aztán felszólította, nem volna-e hajlandó megtanítani erre a házi iparra a falubelieket. A derék ember vállalkozott. Három tanfolyam tartatott aztán, melyekben a vármegye 23 községéből 74 zsellér, napszámos vett részt. A tanfolyam sikerült. A készített tárgyakat Budapesten is megbámulták. Ezt az ipart végezheti a család minden tagja 10 éves gyermekiül kezdve. Naponkint 70—80 krt is megkerestek ezzel a munkával. Hát bizony jó lenne, ha ez a házi ipar is szerte-szét elterjedne e hazában.
