Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-31 / 13. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ lül — Hát bizony ez egy kicsit furcsa vóna, mer hát még a gyerek is látja, hogy füstöl a gőz, mikor kijön a gőzmasinából. Osztég mán még a neve is aszongya, hogy gőz hajtja, mer máskipen miér’ hijnák gőzősnek? — Mindjárt megértik kentek, miért nem lehet látni a gőzösnél sem a hajtó erőt, csak feleljenek előbb az én kérdésemre. Mondja csak Rigó Ferencz, ki csinálta ezt a gerendát itt la ? — Hát bizony azt Peták Józsi ács faragta a múltkoriban egy gömbölyű fatörzsből. — Furcsa! hát miért nem mondja kend, hogy ezt a gerendát a bárd ácsolta ki a fatörzsből? — Hát csak azir nem mondom, mer a bárd csak szerszám vót, az erőt az ács adta a bárdnak. — Ezt már aztán szeretem, mikor valaki ilyen okosan hozzá tud szólani a kérdishez. — No lássák kentek, ippeg igy van ez a gőz- vasutnál is; itt se a gőz az erő, hanem a meleg, a gőz csak olyan szerszáma a melegnek, mint a mi­lyen szerszáma a bárd az ácsnak. A meleget pedig, mint kendtek is tudják, nem láthatja senki, csak érezheti. Mikor befütünk a kályhába, érezzük a me­leget a szobában mindenütt, de nem láthatjuk. — Annye tanító ur, biz igaz a, ezt se hittem vóna, ha nem tetszik mondani, pedig hát mirget le­het rá venni, hogy úgy van, hozzá még nagyon könnyű is. Most látom én, mijen szip dolog a, mi­kor az ember ugv belát egy kicsit az Isten dógába! — Most már pedzünk annyit a dologból, hogy az ember legfeljebb a szerszámot látja, a kivel az erő dolgozik a masináknál, de magát az erőt nem lehet látni födi embernek. Tehát a gőzvas- utat a meleg hajtaná a gőzszerszámmal, a villanyos vasutat a villanyos erő hajtaná, de még nem tudjuk, hogy micsoda szerszámot használ hozzá ? Mer az bizonyos, hogy szerszámának kell lenni, mer szer­szám nélkül a jó Istenen kivill senki se tud dó- gozni, tehát masinát hajtani se tud. — Nagyon jól gondolja kend Ferencz, hogy a munkához szerszám is kell, tehát a villanyerőnek is szüksége van valami szerszámra, hogy dolgozhas­son. És hogyha én ebben a pillanatban ki tudnám böffenteni kentek előtt annak a szerszámnak a ne­vét, amelynek segítségével a villanyerő azokat a kocsikat Szatmáron, meg másutt is, jobbra, balra repíti, akkor mindjárt készen volnánk az egész mesterséggel, dehát nem megy az olyan könnyen. Azt tartja a szóbeszéd is : lassan járj. tovább érsz. — Tehát nem azt mondom én meg kendtek- nek Ferencz első sorban, hogy micsoda szerszám­mal dolgozik a villany a masinák forgatásánál, ha­nem először arról beszélek, hogy mi módon állít­hatnak elő kentek is kicsiben villanyt. — Az már aztán nagyon derék vóna, ha mink is tudnánk legalább kicsibe villanyt csinyálni! — Persze, hogy rögvest, mihelyt megmondom. — De már erre hegyezzük a fülünket komám uram! — Nohát tudják mit. ha haza mennek úgy gyertyagyújtás előtt, vegyék le a cziczát a sutról és ültessék le az ölükbe és próbálják meg a hátán a szőrt kézzel visszájára borzolni, először valami serczegést fognak hallani és ebben a momában pi- rinkó szikrákat is fognak látni, melyek a kéz vé­konyabb bőrében tüszuráshoz hasonló érzéseket fognak támasztani. Ami ezt a serczegést csinálja és a bőrt gyengén szurkálja, a nem más, mint a vil­lany picziny grádusban. — Annye de be jó ! hiszen tanító ur nem is kell ezt nékünk próbálni, mer hát láttuk mi ezt már akárhányszor, csak nem tudtuk, hogy mi a nyila az. Tehát az villany vóna?! Sőt többet mon­dok tanító ur, nem tudom, hogy hejesen-e vagy se, de mán csak kirukkolok vele. A midkor a Zsiros Páninak valami prádés füsüt hozott az anyja a bót­bul; perszeng nem jó mán a módos jánynak óján füsü, akit a piaczon árulnak szaruból. Elég az hozzá, hogy az a füsü finyes fekete vót, a mándoki tudja mibül vót, csakhogy, mikor a Panni kezdte bonto­gatni vele a haját, hát Isten csudája! a füsü per- czeg és a hajszálak csakúgy repülnek a fűsühö és ágaskodnak az ég felé! Panni erre megijedt, mink meg ahogy csak bírtunk, úgy kaczaglunk. Azt hit­tük, hogy az a füsü mágnes, azér huzza magához a hajat, mer hogy egyik szómat a másikba üssem, kolompár kapáláskor láttam a Csira Gábor fiánál egy erszényt, akiben ojan aczél vót, hogy vassze­get, kicsikócsot, meg a nikli pénzt is magához húzta. Azt monták rula, hogy mágnes az az aczél, azir húz. — Tehát, mint mondom, Panni szigyelte, hogy az. égnek áll a haja és a markába tőtött vízzel megkente a haját. Amint azt igy cselekedte, abba minutába megszűnt a füsü perczegése, a haja se berzenkedett többet, hiába füsülte. E mai napig se tudjuk, hogy mi vót a, vájjon nem ijen villany-féle vót az is, tanító ur ? — Bizony, nagyon jól pedzi kend Ferencz, mert valóban ez is villany volt. — ügy látszik, nem sokat fog kelleni már ne­kem magyarázni és mindjárt tisztában lesznek kend­tek evvel a villany-menyküvel. De ezt a magyará­zatot holnapra hagyom ám. Közös beszélgetések. R. S. B. tanya. Ha valaki azért nem jelent­kezik a sorozásra, hogy azt kikerülje — szökevénynek te­kintik és 2 esztendei szolgálatot kaphat ráadásul, sőt bör­tönt is kap egy jó darabig. Póttartalékba kerülhet, ha kér­vényezi. Folyamodhatnak azok, kik munkaképtelen szülei­ket és testvéreiket tartják. »Keresetképtelen .apának, vagy özvegy anyának egyetlen fia, vagy ha fia nincs, egyetlen veje, vagy unokája, vagy árvaságra jutott testvérek egyet­len testvére, vagy unokatestvére« számithat arra, hogy mint a szülék vagy testvérek eltartója a katonai szolgálat alól felmentetik így szól a regula. Szülő. Sx.-Miklós. Az úgynevezett leányki- házasitó egyesületekre mostan már jobban fognak ám ügyelni. Az alapszabályokat nem erősítik meg, mert meg­követeli a kormány, hogy az egyesületek czéget jegyeztes­senek be a törvényszéknél, hogy a t. i. a tisztelt egyesület elüljárói vagyonukkal legyenek felelősök a szegény ember befizetett pénzéért. Ideje is volt már ennek, mert ez irány­ban valóban nagy volt a szédelgés. N. Dániel. Nagy-Czigánd Azt írja, hogy beteg lován senki emberfia nem tud már segíteni. Tőlünk kérdi tehát, mit kelljen vele tenni? A senki emberfia közt van az állatorvos ur is? Mert ha ó nem tud rajta segíteni, bizony — bármennyire szeretnék - mi sem vagyunk ké­pesek. Most már * törvény értelmében az állami orvos uraknak fel kell keresniök a községeket. Mutassa csak meg az orvosnak azt a szegény párát. Üdvözöljük a czi- gándiakat! Kisbiró Mi már régen megírtuk lapunkban, hogy a kisbiróságot elfogadni nem tartozik. Nézzen csak utána a M. F. II. év. 16. számának. R. S. Bátyú. Nincs arra többé szükség. Ott van a segitó-pénztár lépjen be, de még halnap. Ha módja van Írassa be a feleségét is. Akkor nyugodtabb lehet, mint ha akármilyen kétes biatositásu vigéczekkel fogózkodik. Szerencse. K. J. Hát bizony kár volt annyit elvesztegetni arra az Oszfálysorsjátékr*. De most már ha­ragudni sem érdemes. Azt Írja, ha olyan rossz, miért en­gedik meg? Erről egész könyvet lehetne Írni. Hevesmegye. Minden községben kell lenni a faluházában olyan elüljárónak, ki a gazdasági munkásköz- vetitésével foglalkozik. Ha nincs, tessék bejelenteni a főis­pánnak. Hiszen ezt a törvény követeli. Népkönyvtárnok H—os. Igazsága van. In­kább kevesebb könyvet kell beszerezni, de a már megszer­zetteket minden b zonvnyal köttessék be. A kötetlen köny­vek hamar elpusztulnak, elrongyolódnak. Pedig a jó köny­veknek egy másik generaczióra is át kell származniok. Almási. T. T. Az navy baj ha a közös kut­nál mindenki a maga edényével meríti a vizet. így legha­marabb, és legkönnyebben megromlik a kút vize, sót meg- fertóztetik. Mert nem minden emberfia szereti ám a tisz­taságot. Biró uram alszik ? No majd legközelebb felébresz- szük — egy czikkel.

Next

/
Thumbnails
Contents