Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-31 / 13. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ lül — Hát bizony ez egy kicsit furcsa vóna, mer hát még a gyerek is látja, hogy füstöl a gőz, mikor kijön a gőzmasinából. Osztég mán még a neve is aszongya, hogy gőz hajtja, mer máskipen miér’ hijnák gőzősnek? — Mindjárt megértik kentek, miért nem lehet látni a gőzösnél sem a hajtó erőt, csak feleljenek előbb az én kérdésemre. Mondja csak Rigó Ferencz, ki csinálta ezt a gerendát itt la ? — Hát bizony azt Peták Józsi ács faragta a múltkoriban egy gömbölyű fatörzsből. — Furcsa! hát miért nem mondja kend, hogy ezt a gerendát a bárd ácsolta ki a fatörzsből? — Hát csak azir nem mondom, mer a bárd csak szerszám vót, az erőt az ács adta a bárdnak. — Ezt már aztán szeretem, mikor valaki ilyen okosan hozzá tud szólani a kérdishez. — No lássák kentek, ippeg igy van ez a gőz- vasutnál is; itt se a gőz az erő, hanem a meleg, a gőz csak olyan szerszáma a melegnek, mint a milyen szerszáma a bárd az ácsnak. A meleget pedig, mint kendtek is tudják, nem láthatja senki, csak érezheti. Mikor befütünk a kályhába, érezzük a meleget a szobában mindenütt, de nem láthatjuk. — Annye tanító ur, biz igaz a, ezt se hittem vóna, ha nem tetszik mondani, pedig hát mirget lehet rá venni, hogy úgy van, hozzá még nagyon könnyű is. Most látom én, mijen szip dolog a, mikor az ember ugv belát egy kicsit az Isten dógába! — Most már pedzünk annyit a dologból, hogy az ember legfeljebb a szerszámot látja, a kivel az erő dolgozik a masináknál, de magát az erőt nem lehet látni födi embernek. Tehát a gőzvas- utat a meleg hajtaná a gőzszerszámmal, a villanyos vasutat a villanyos erő hajtaná, de még nem tudjuk, hogy micsoda szerszámot használ hozzá ? Mer az bizonyos, hogy szerszámának kell lenni, mer szerszám nélkül a jó Istenen kivill senki se tud dó- gozni, tehát masinát hajtani se tud. — Nagyon jól gondolja kend Ferencz, hogy a munkához szerszám is kell, tehát a villanyerőnek is szüksége van valami szerszámra, hogy dolgozhasson. És hogyha én ebben a pillanatban ki tudnám böffenteni kentek előtt annak a szerszámnak a nevét, amelynek segítségével a villanyerő azokat a kocsikat Szatmáron, meg másutt is, jobbra, balra repíti, akkor mindjárt készen volnánk az egész mesterséggel, dehát nem megy az olyan könnyen. Azt tartja a szóbeszéd is : lassan járj. tovább érsz. — Tehát nem azt mondom én meg kendtek- nek Ferencz első sorban, hogy micsoda szerszámmal dolgozik a villany a masinák forgatásánál, hanem először arról beszélek, hogy mi módon állíthatnak elő kentek is kicsiben villanyt. — Az már aztán nagyon derék vóna, ha mink is tudnánk legalább kicsibe villanyt csinyálni! — Persze, hogy rögvest, mihelyt megmondom. — De már erre hegyezzük a fülünket komám uram! — Nohát tudják mit. ha haza mennek úgy gyertyagyújtás előtt, vegyék le a cziczát a sutról és ültessék le az ölükbe és próbálják meg a hátán a szőrt kézzel visszájára borzolni, először valami serczegést fognak hallani és ebben a momában pi- rinkó szikrákat is fognak látni, melyek a kéz vékonyabb bőrében tüszuráshoz hasonló érzéseket fognak támasztani. Ami ezt a serczegést csinálja és a bőrt gyengén szurkálja, a nem más, mint a villany picziny grádusban. — Annye de be jó ! hiszen tanító ur nem is kell ezt nékünk próbálni, mer hát láttuk mi ezt már akárhányszor, csak nem tudtuk, hogy mi a nyila az. Tehát az villany vóna?! Sőt többet mondok tanító ur, nem tudom, hogy hejesen-e vagy se, de mán csak kirukkolok vele. A midkor a Zsiros Páninak valami prádés füsüt hozott az anyja a bótbul; perszeng nem jó mán a módos jánynak óján füsü, akit a piaczon árulnak szaruból. Elég az hozzá, hogy az a füsü finyes fekete vót, a mándoki tudja mibül vót, csakhogy, mikor a Panni kezdte bontogatni vele a haját, hát Isten csudája! a füsü per- czeg és a hajszálak csakúgy repülnek a fűsühö és ágaskodnak az ég felé! Panni erre megijedt, mink meg ahogy csak bírtunk, úgy kaczaglunk. Azt hittük, hogy az a füsü mágnes, azér huzza magához a hajat, mer hogy egyik szómat a másikba üssem, kolompár kapáláskor láttam a Csira Gábor fiánál egy erszényt, akiben ojan aczél vót, hogy vasszeget, kicsikócsot, meg a nikli pénzt is magához húzta. Azt monták rula, hogy mágnes az az aczél, azir húz. — Tehát, mint mondom, Panni szigyelte, hogy az. égnek áll a haja és a markába tőtött vízzel megkente a haját. Amint azt igy cselekedte, abba minutába megszűnt a füsü perczegése, a haja se berzenkedett többet, hiába füsülte. E mai napig se tudjuk, hogy mi vót a, vájjon nem ijen villany-féle vót az is, tanító ur ? — Bizony, nagyon jól pedzi kend Ferencz, mert valóban ez is villany volt. — ügy látszik, nem sokat fog kelleni már nekem magyarázni és mindjárt tisztában lesznek kendtek evvel a villany-menyküvel. De ezt a magyarázatot holnapra hagyom ám. Közös beszélgetések. R. S. B. tanya. Ha valaki azért nem jelentkezik a sorozásra, hogy azt kikerülje — szökevénynek tekintik és 2 esztendei szolgálatot kaphat ráadásul, sőt börtönt is kap egy jó darabig. Póttartalékba kerülhet, ha kérvényezi. Folyamodhatnak azok, kik munkaképtelen szüleiket és testvéreiket tartják. »Keresetképtelen .apának, vagy özvegy anyának egyetlen fia, vagy ha fia nincs, egyetlen veje, vagy unokája, vagy árvaságra jutott testvérek egyetlen testvére, vagy unokatestvére« számithat arra, hogy mint a szülék vagy testvérek eltartója a katonai szolgálat alól felmentetik így szól a regula. Szülő. Sx.-Miklós. Az úgynevezett leányki- házasitó egyesületekre mostan már jobban fognak ám ügyelni. Az alapszabályokat nem erősítik meg, mert megköveteli a kormány, hogy az egyesületek czéget jegyeztessenek be a törvényszéknél, hogy a t. i. a tisztelt egyesület elüljárói vagyonukkal legyenek felelősök a szegény ember befizetett pénzéért. Ideje is volt már ennek, mert ez irányban valóban nagy volt a szédelgés. N. Dániel. Nagy-Czigánd Azt írja, hogy beteg lován senki emberfia nem tud már segíteni. Tőlünk kérdi tehát, mit kelljen vele tenni? A senki emberfia közt van az állatorvos ur is? Mert ha ó nem tud rajta segíteni, bizony — bármennyire szeretnék - mi sem vagyunk képesek. Most már * törvény értelmében az állami orvos uraknak fel kell keresniök a községeket. Mutassa csak meg az orvosnak azt a szegény párát. Üdvözöljük a czi- gándiakat! Kisbiró Mi már régen megírtuk lapunkban, hogy a kisbiróságot elfogadni nem tartozik. Nézzen csak utána a M. F. II. év. 16. számának. R. S. Bátyú. Nincs arra többé szükség. Ott van a segitó-pénztár lépjen be, de még halnap. Ha módja van Írassa be a feleségét is. Akkor nyugodtabb lehet, mint ha akármilyen kétes biatositásu vigéczekkel fogózkodik. Szerencse. K. J. Hát bizony kár volt annyit elvesztegetni arra az Oszfálysorsjátékr*. De most már haragudni sem érdemes. Azt Írja, ha olyan rossz, miért engedik meg? Erről egész könyvet lehetne Írni. Hevesmegye. Minden községben kell lenni a faluházában olyan elüljárónak, ki a gazdasági munkásköz- vetitésével foglalkozik. Ha nincs, tessék bejelenteni a főispánnak. Hiszen ezt a törvény követeli. Népkönyvtárnok H—os. Igazsága van. Inkább kevesebb könyvet kell beszerezni, de a már megszerzetteket minden b zonvnyal köttessék be. A kötetlen könyvek hamar elpusztulnak, elrongyolódnak. Pedig a jó könyveknek egy másik generaczióra is át kell származniok. Almási. T. T. Az navy baj ha a közös kutnál mindenki a maga edényével meríti a vizet. így leghamarabb, és legkönnyebben megromlik a kút vize, sót meg- fertóztetik. Mert nem minden emberfia szereti ám a tisztaságot. Biró uram alszik ? No majd legközelebb felébresz- szük — egy czikkel.
