Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-06 / 1. szám

Itt vagyunk — a negyedik esztendőre is! Mert negyedik esztendeje, hogy a mi újságunk minden vasárnap hűségesen beko­pogtat hozzátok, magyar népem! Itt vagyunk hát ez uj esztendő első alkalmatosságára is! Kopogtatunk — és jól esik lelkűnknek, hogy szives készséggel, régi jó barátsággal fogadtok. Itt vagyunk! Kibontott zászlónk alatt állunk, talán inkább megifjultan, mint eltö- rődötten, talán feszültebb kebellel, felemel- tebb fővel, mint mikor először kértünk jó­akaró fogadtatást. Itt vagyunk, hogy újra felvegyük azt a munkát, melyet négy évvel ezelőtt bi­zony, hogy nehéz idők folyásában kezdtünk meg; hogy hirdessük azt az eszmét, mely ma már ki tagadhatja nagy nemzeti e s z m é v é, h atal m a s t á r s a d a I m i k ö z- véleménynyé, hazánk kormányza­tának, politikájának egyik előkelő, szükségszerű programmjává, vezérlőjévé lett. hogy t. i. azé az ország, a kié a föld! Hogy a mi hazánk első sorban földmivelő állam, gondjaink legfőbbikét tehát annak a népnek — fájdalom, hogy igy kell szólnunk — megmentésére, felemelésére, kell fordí­tanunk, mely egykor az egész nemzetet képezi, most pedig annak életetadó, felfris­sítő gyökerét És e munkában, a föld megtartásában, a népnek felemelésében, jólétének, megélheté­sének előmozdításában minden igaz magyar hazafinak egy oly közös térre kell g y ü 1 e k e z n i e, hol leküzdve a társadalmi válaszfalakat: főur, középosztályos, kereskedő, iparos kezel fogva ezt az ezredéves hazát ismét ke rész t é ny n y é és magyarrá t e h e s s ü k. E tekintetben tehát minden hazafinak a g r á r n a k, f ö 1 d p á r t i n a k és megfor­dítva: minden hazafinak a tisztes kereske­delem és i p a rp á r t o 1 ój á n a k kell lennie! Az igaz szabadság, egyenlőség és test­vériesség tehát nem fogja elnyomni a gyön­gébbet, a tehetetlenebbet, sőt segítségükre sietnek, mert jól tudják, hogy egészséges az ember is csak akkor lehet, ha minden szerve megkapja az életet adó erőt. Ez körülbelül a mi programmunk, küz­delmünk, munkánk czélja, iránya, melyet még világosabban e szavakban foglalunk: Boldoguljon e hazának minden fia; egyenlően részesüljön jogban, igazságban és mérjenek egyforma törvénynyel minden ma­gyar embernek! De ;a nemzet testét- lelkét ölő szabadosság, — mely nem más mint a keresztény szellem ellensége — pusztulj o n e h a z á b ó 1! A kik tehát zászlónk alatt már eddig is tapasztalták, hogy ezen az utón tisztesség­gel. lelkiismeretességgel, nyugodtsággal, meg­felelő készültséggel haladunk: azok tartsa­nak velünk újra, sőt toborozzanak híveket, hogy igy annál hatalmasabb legyen az a tér, melyet elfoglalni jogos törekvése a ma­gyar agrároknak. A király emlékező tehetsége. A király vendégiák') asztalánál látóit nemrég több képviselőt. Simé Lajos képviselőtől azt kérdezte: régen képviselő-e'! — Régen, felelte Simó, de az régebben volt, mikor Felséged oldala mellett lovagoltam. A király érdeklődéssel kérdezte : — Mikor volt az ' — Ötven év előli Felség. Akkor Felséged Márniaros- Szigelet tüntette ki látogatásával s én otl, mint lovas ban­dérium tagja, Felséges uram kocsijának baloldalán lova­goltam. A király egy pillanatig gondolkozott, azután elmo­solyodva, igy felelt:- Emlékszem már! A bandériumot Sztojka báró ve­zette. Még Suhatagra is elkísértek! Simó ámulv.a halgatta ő F'elsége szavait, mint nagy emlékezőtehetségének bámu­latos biztosítékait.

Next

/
Thumbnails
Contents