Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-25 / 12. szám
94 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGYAR GAZBA. __ Mi kor és hogyan kell a sertéseknél erei vágni? Ha a gazda észreveszi, hogy sertése beteg, tartsa első dolgának megállapítani mi a baja s mi okozza ezt. Fájdalom legtöbb gazda, egyenesen neki esik szegény állatnak, elvágja a fülét, farkát, kigyófüvet húz az állat fülébe s ekkor aztán nyugodtan várja az eredményt, a javulás bekövetkezését, de többnyire hiába. Ennek az oktalan állatkínzásnak semmi haszna sincs. Elég józan értelmű arra a magyar ember, bogy a betegséget nagyjában meghatározza, azaz kikutassa, müven része fáj a szegény párának. Figyeld meg csak kedves atyámfia evés-ivás közben szemetelés és vizelés alkalmával, nézd meg jól lé- legzik-e, szívdobogása rendes-e? nincsen-e a környéken valami ragadós, járványos sertés-betegség (sertés-vész, orbáncz stb.?) Vájjon nem az időváltozás okozza-e a sertés betegségét ? Nem evett, vagy ivott-e valami rosszat ? stb. Ha ezeket kifundálod atyámfia, sokszor nagyon könnyen elejét veheted a bajnak, vagy legalább is tovább terjedését, elhara- pódzását meg-akadályoz- hatod. Ha járványos állat- betegség van. — saját érdekedben — első kötelességednek tartsd a törvényesen kötelezett feljelentést megtenni. Ha eltitkoljátok a ragadós állat- betegségeket, ti magatok is, sőt az egész község és környék kiszámíthatatlan károkat szenvedhet. Az illetékes hivatal állatorvosingyen is köteles megvizs- j gálni a gyanús jelek közölt megbetegedett állatokat. Ha azonban bizonyosak vagyunk abban, hogy a sertésünk betegsége nem ragadós, akkor a betegség tünetei szerint, kell a sertést ápolni, gondozni. Mindenekelőtt el kell távolítani a betegség okát (rossz moslék, penészes tengeri, poshadt ivóvíz, alkalmatlan legelő, ól stb.) Aztán lássunk hozzá a gyógyításhoz. A 1 é 1 eg z ő-sz er ve k baját könnyen felismerhetjük, mert ilyenkor az állat a szokotnál gyorsabban lélekzik és lélekzetvétele akadozó, vagy köhög. Étvágya csökken, annál többet iszik. Ebben az esetben legajánlatosabb eretvágni, a mi következőképen történhetik: fogassuk le a sertést két három emberrel, vegyünk elő egy éles, fényes kést és a sertés farkának alsó részéről, — két három unnyira a tövétől kezdve — borotváljuk le a sertét. Ezt és a kést mossuk le tiszta vízzel s aztán az említett helyen tegyünk egy fél czentiméter mély vágást. Ha a sertés farkatövét egy bottal veregetjük a vér ivalakban fog elő bu- gyogni. A kiömlő vért fogjuk fel egy edénybe, hogy meghatározhassuk mennyit engedtünk már ki belőle. Féléves sertésnél egy nyolczad, egy évesnél egy negyed és két éven felülieknél egy fél liter vért lehet kibocsátani. Ha a megfelelő vérmennyiséget kibocsátottuk, újainkkal vagy tiz perczig szorítsuk össze a vágást és hintsük be tiszta fahamuval, vagy konyhasóval. Ha a seb makacsul tovább vérzik, izzó vassal érintsük meg 2 3 szór s bizonyára eláll a vérzés. Ha a sertésnek a gyomra fáj, semmi haszna nincs az érvágásnak. Sok esetben nagyon alkalmas és fölötte hasznos az aludt tej és a keserű só. Ne adjuk el a bort! Az országos magyar gazdasági egyesület hivatalos lapjában, a «Köztelek»-ben Szobonya Bertalan a következő érdekes figyelmeztetést intézi a szőlősgazdákhoz : Ismeretes még mindnyájunk előtt a múlt évi időjárás. Emlékezhetünk a júniusi bőséges esőzésekre s igy kéznél fekvő dolog az is, bogy a szőlő tenyészete gazdag és rohamos volt. Ezen gazdag tenyészet aztán az első rügyekben rakódott le, hanem magasaban; a felső rügyek aztán a tél folyamán elfagytak, az alsó rügyek pedig már most megmutatják, hogy meddők, mert hegyesek, csúcsosak. Gondoljunk csakvissza 1897-re, az is nedves év volt, nem is volt termésünk 1898- ban. Így leszünk az idén is; s komolyan figyemez- tetem szőlősgazda-társaimat, hogy boraikat ne adják ki kezeik közül egy könnyen, mert ha a mai potom áron elvesztegetik boraikat, a több mint bi- zonyos kedvezőtlen szüreti eredményeket ellensúlyozni lehetetlenné válik. Tartsuk tehát a borokat, mert a ki a fentebbieket be nem látja, az vak és süket. Valami a fajb&romfiról. Sokan megjárták már, hogy újsághirdetések alapján fajbaromfi tojásokat rendeltek és azokból egészen másféle baromfi kelt ki, mint ami hirdetve volt. Ennek az oka nem egyéb, mint az, hogy némelyik hirdető egyszerűen becsapja a megrenelőket s akármiféle tojást elküld fajbaromfi tojás gyanánt. Jártak igy különben kakasokkal is. Minezekből az a tanúság, hogy ne rendeljünk ujsághiretések nyomán, hanem forduljunk oda, a honnan bizonyosan jót kapunk: a gödölői állami tenyészdéhez, a honnan megbízható fajokat fognak küldeni, mert ezen telep a földmivelési minisztérium tulajdonát képezi. Még az állat is érzi a honvágyat Egy tekenősbékát, melyet Ascension szigetén fogtak, Európába akarták hozni, de útközben nagyon beteg-lett. Féltek, hogy a bajt a többiek is megkapják, azért vissza dobták a tengerbe, de előbb a teknő alsó felére egy jelt csináltak. Ugyanott a hal kereskedő két év múlva ismét kifogta e tekenősbékát az említett sziget mellett a legjobb egéségben. Hogy az állat ide visszajusson 200 tengeri mérföldet keleti úsznia. Íme az ember!
