Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-25 / 12. szám

MAGYAR FŐI.DMIVELŐ 95 POLITIKAI HÍREK. A földművelés igyi tárcza költségvetése. No már az igaz, ritkaság mikor annyi kép­viselőnek vau mondani valója, meg aztán olyan fontos, mint most, mikor az országházban rólad van szó kedves magyar népem Az érdemes hon­atyák seregesen szólották fel érdekedben, Szó volt ott annyi szép és nemes dologról, hogy azt, már mint egy hir keretében le se lehet Írni. Mi egynek örvendünk legjobban, t. i. hogy sok olyan dolog került szóba, melyet mi már éveken át folyton pengetünk. No de lássuk. A költségvetést Papp Géza ajánlotta elfogadásra. M olnár János beszéde : Magyarország alapját, gerinezét, erejét, legjavát a földmivelő nép képezi. Ez termeli a mindennapi kenyeret, ez ad foglalko­zást az iparosoknak, kereskedőknek, ez ad feldol­gozandó anyagokat a gyáraknak. A katonaság és adóbevétel főforrása is a földmivelő osztály; szóval ez a nemzet éltetője, azért az ő érdekeit a kor­mánynak szivén kell viselni. Népünk nagyon el van adósodva, azért sokalja az egy milliárdos költség- vetést. Az eladósodást szerinte az okozza, hogy a kis birtokosnak nagy váltóhitelt adnak. Óhajtja, hogy a katonai szolgálat idejét, szállítsák le két évre, ne vonják el olyan hosszú időre a nép fiát a munkától, szükségesnek tartja a földadóleszálli- tását. Kívánja, hogy a kormány erélvének egész súlyával, vasvesszővel és lángostorral űzze ki a beözönlő uzsorásokat az országból. A kisgazda helyzetén csak olcsó és fölbonthatatlan hitel nyúj­tásával lehet segíteni stb. Majd báró Feil its eh Arthur beszélt a hit- bizománvokról. Komjáthy Béla a magyar faj hathatósabb védelmét követelte. Említést tett az önálló vám­területről, szőllőszetről, faiparról és a ruthénekről. Kristóffy József érdekes dolgakat beszélt a földbirtok politikáról. Buzáth Ferencz szintén a ruthénekről szó­lott. Kárhoztatja, hogy száz meg százezer hold ke­rül hazánkban évenkint idegen kézre. Megdicsérte a minisztert, a miért a műbőrgyártókat olyan eré­lyesen üldözi. Tiltakozik az olasz borvámszerződés megújítása ellen. Széli Kálmán megnyugtatja, hogy nem újít­ják meg. Bauer Antal a gazda közönség urhatnám- sága ellen szólalt fel. Szimay Gyula panaszkodott, hogyr újabban ezélzatosan rossz hírét terjesztik a magyar búzá­nak külföldön. Majd Darányi földmivelésügyi miniszter emelkedett szólásra. Legelőször a magyar búzát részesité erélyes védelemben s ritka jóságát tudo­mányos alapon is bebizonyitá. Kijelenté, hogy ha nekünk el kell tűrnünk az osztrák iparczikkek versenyét, Ausztria köteles, a mi nyersterményeink­nek és állattenyésztésünknek szabad forgalmat biz­tosítani. Szólott a telepitéséől és a hitbizományok- ról is. Beszámolt a gazdasági szövetkezetek műkö­déséről is. Nyíltan kijelenti, hogy főleg a kis­gazdákon akar segíteni. Fel is sorolta hosszú ada­tokban mi mindent tett eddig is már a kormány a nép érdekében. (Perczekig tartó taps követte szavait.) (E beszédet öreg betűs czikkelyünk méltatja.) Bennyovszky Sándor gróf a földmives nép sanvaruságáról, a takarékpénztárak borzasztó kamatjáról és a mezei-munkások helyzetéről beszélt. Bernát h Béla a szöllőműveléssel foglalkozott. Pád er Rezső a gabona elővételek megaka­dályozását kívánja. A ruthének érdekében erősebb tevékenységet sürget. Solymossy Lajos báró az őrlési forgalom­ról s közraktárak felállításáról szólott. Mar jav Péter örömmel jelenté, hogy a szo- cziálista bujtogatók által felizgatott nép már le- csendesedelt. kijózanodott. Kívánja, hogv az idegen búza beözönlését akadályozzák meg. A gazdaasszo­nyok nevelésére több .gondot kell fordítani, mert a jó asszony7 urának felesegitség. Persze a minisz­ter ur ezt nem tudja, mert agglegény. (Nagy nevetés.) Szentpályj Jenő Ugocsa részére apa álla­tokat kért. Pinko vies József bizalmát fejezte ki a kormány iránt. B a r t a Ödön a ruthén kérdéssel és Darányi beszédével foglalkozott hosszasabban. M a kf a 1 v a y Géza a lótenyésztésről szólott, különösen behatóbban ismertette a méntelepek, katonai ló vásárok és a lótenyésztési egyesületek ügyét. Tisza István gróf érdekes dolgokat mondott a telepítésről és a búza árakról. Itt csak halvány vonásokban mutathattuk be az országgyűlés napokra terjedő munkáját, de azért minden józan ember ebből is világosán lát­hatja, hogy nem úgy van már, mint volt régen, hanem most már avatott kezekben van a kormány gyeplője, a földmivelő nép sorsa. MI UJSÁCt? — Máxczius 15-ét ez évben is hálás kegye­lettel ünnepelte meg az egész nemzet, mi teljesen feleslegesnek tartjuk e nap jelentőségét ismertetni, hisz úgy is él az minden igaz hazafi szivében. — Fossuth Lajos halálának évfordulóját, márczius 20 át az idén is szokott kegyelettel ünne­pelte meg az ország. Sírját a főváros tanácsa fel- ékesitette, az egyetemi ifjúság pedig gyászünnepet rendezett. — Darányi nrniszter eszméje, hogy a kis­gazdákat minta-parasztgazdaságok felállí­tásával is buzdítja, szépen bevált. Mai napig 49 ilyen gazdaság van az országban. — Az idei hadgyakorlatok színhelye az eddigi megállapodás szerint Galiczia lesz. A két hadsereg vezényletét Ferencz Ferdinánd és Frigyes főherczegekre bízzák. E hadgyakorlatokra csak azokat hívják be. kik a gazdasági munkában nél­külözhetők. — Mócsy Antal orsz. képviselő hosszabb betegségéből immár fellábadt s remélhetőleg nem­sokára ismét kiléphet a politikai porondra. — Katonai istentisztelet. A közös hadügy­miniszter még két évvel ezelőtt a honvédelmi mi­niszterrel egyetértőleg elrendelte, hogy a csapatok legénysége minden vasárnapon istentiszteletre men­jen. A parancsot végre is hajtották minden ezred­nél. még pedig a vallásfelekezetek szerint egyes csoportokban. Miután azonban némely kaszárnya messze esik az egyes templomoktól, az egyházi ha­tóság megengedte, hogy az egyes ezredeknek rög­tönzött oltárok mellett szabadjon a misét végig- hallgatniok. — A gazdák Biztositó Szövetkezete, a gazdálkodó világ régi óhaja immár közzel jut a megvalósuláshoz. A kinevezett igazgató Nérey Ödön a berendezett hivatalos helységben erősen dolgozik a szervezés munkáján. Vidéki képviselők­nek a gazdasági egyesületeket akarják megnyerni. Az idén azonban még nem igen fogadhat el bizto­sításokat, mert a viszontbiztosítókkal még most al­kudozik.

Next

/
Thumbnails
Contents