Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-04 / 9. szám
66 MAGVAK FÖLDMIVELŐ bűnös közönyben marad. Ha például maga a nép nem üldözi és teszi lehetetlenné az ilyen kártyabarlangokat! Mert lehetetlenné teheti! Itt van ez a szegény „paraszt n<v‘ a ki sok szegény nő társával esedezik, a közbelépésért ! Igen mélyentisztelt főispánok, alispánok, szolgabirák, jegyzők, bírók önöknek nem csak akkor kell ám közbelépni, mikor az adóról van szó! Önöknek lelkiismeretesen virrasztaniokkell a községek erkölcse felett! Dr. Körber az osztrák miniszter elnök — mint azt a múlt számban irtuk — éppen most adta tudtára a tartományi főnököknek, hogy első sorban elvárja tőlük a nép támogatását ! No hát tanulhatunk mi is belőle! Mert erre a támogatásra nagyobb szüksége van a magyar népnek, mint bármely más külföldi népnek! A belgák védik a kisbirtokosokat! Belgiumban nagy gondot fordítanak arra, hogy a kisbirtokokat nem csak megvédjék, de növeljék, erősítsék és szaporítsák. A minap is több igen tekintélyes képviselő egy érdekes törvényjavaslatot nyújtott a kamara elé. Nem lesz felesleges ennek a javaslatnak rövid összefoglaltját közölni, mert abból nagy tanulságot vonhatunk ám a magyar kisbirtokok védelmére. Szól pedig a javaslat emigyen: »Mondja ki a kamara, hogy egy ötvenmillió frankos különös alapot létesít a mezei kisbirtok karban tartása és kifejlesztésére. Ezt az összeget a kormány 2 és fél százalékos kamat mellett szövetkezetek vagy alapítandó mezőgazdasági irodák rendelkezésére bocsátaná. A hitelintézetek vagy irodák kizárólag ingatlan szerzése vagy megnagyobbitása czéljából engedélyezhetnek jelzálogos vagy törlesz- téses kölcsönt és kibocsáthatnak zálogleveleket. A kölcsön kamatja legfeljebb 3 és fél százalék lehet és legkésőbb harmincz esztendő alatt fizetendő vissza évi, negyedévi vagy havi részletekben. A törvény egyedül munkások, alkalmazottak vagy kisbirtokosok javára készül, de csak akkor, ha ezek birtokának értéke nem haladja meg a tízezer frankot. A mezőgazdasági irodák és hitelszövetkezetek élvezni fogják azokat az adókedvezményeket, amelyek a munkáslakásokra vonatkozó törvény alapján engedélyeztettek. A kölcsöuök adásának módjait királyi rendelet fogja megállapítani.« A magyar kisbirtokok védelmi munkálatai nálunk is megkezdődtek. De távol vagyunk bizony még attól, hogy ily nagy arányú törvényjavaslat beterjesztését várhatnék. Munkáis szövetkezetek. Békésben, Csanádban és több alföldi megyében Darányi Földmivelésügvi miniszter támogatásával mezei munkások szövetkezete alakult. Ezek közül a békésfalvai munkás-szövetkezet most teszi közzé az első üzletéről szóló adatokat. A bánfalvai munkások heti tiz krajczáros befizetésekkel 6721 koronát gyűjtöttek egybe, 1560 betétet kezeltek és pénztári forgalmuk 49.000 korona volt. A legnehezebb pénzviszonyok közben is 6 százalékos kölcsönt osztottak társaiknak. A földmivelésügvi miniszter 1880 korona állami segítséggel tette lehetővé e szövetkezet alakítását. CSALÁDIKOR. A babonás háziassszonyok. Hány házi asszony van, a ki még ma is jobban hisz a babonában, boszorkányokban, mint — a saját üdvösségében. ? Erre a kérdésre akarok felelni röviden; elmondom. Csendes Észtemé, jó módú. de babonás asszony — történetét. Úgy volt ugyanis, hogy Csendes Észtemé tehenei egy bizonyos idő óta reggelenkint egy csöpp tejet sem adtak. Csendes Eszter elszomorodott és csak annvit mondott az apjoknak —Apjok te, ezt bizonyosan valami vén banya irigységből megbabonázta. — Hadd el már a babonádat, szólott az apjok, majd eljön ám a tejelés ideje. Hanem Erzsók nem nyugodott. Eszébe jutott, bogy a tisztelendő plébános ur kihirdette a ínveinek, hogy minden bajban forduljanak hozzá, mert a hol tenni nem tud, legalább jó tanácsot ád. Erzsók tehát már ott áll a lelkipásztor előtt, kinek elmondja, hogy az istállóban boszorkánvok járnak, hát adna neki valami szentelt eszközt. A lelkipásztor azonnal belátott a dolog nyitjába. Gondolta — No ezt az asszonyt gyökeresen kiábrándi- tom a boszorkányokból. Bement tehát másik szobájába a tisztelendő ur és csakhamar vissza is jött. — Asszonyom — igy szólott a pap, fogja, itt van egy lepecsételt levélke. Ezzel a levéllel minden este 10—11 órakor menjen az istálóba s ott minden szögletet érintsen meg vele. Aztán huzza végig a jászol fenekén is. Szép tnegköszönéssel tér haza Csendes Észtemé, Mindjárt első éjszaka sietett aztán az istálóba, hogy a tanácsot végre hajtsa. — Ni — szólott magához, — az istálló ajtaja nyitva van. No de hát ez megtörténik, a cseléd hagyta ugv véletlenül. És maga belakatolá. Nagy kiváncsi volt aztán reggel a gazdasszony, hogy mi foganatja van — az eszköznek? A fejés ideje alatt tehát maga is elment az istállóba és — nagy örömmel látta, hogy a tehenek megvest tejelnek. — Folytatom még a tanácsot — mondogatta magában. Következő éjjel tehát megint elment a levélkével és az ismert módon cselekedett. Ekkor újra nyitva találá az istáló ajtaját. Micsoda ? Eszter most már felpattant és ugyancsak korholta a cselédet a gondatlanságért. Egyébként pedig a tehenek újra tejeltek. Harmadik éjjel újra elment Erzsók az ily foganatosán működő levélkével az istállóba. Most már az ajtót zárva találta. Mikor pedig felnyitá az ajtót és a levélkével az egyik szöglethez ment, rémülve vette észre, hogy ott valami emberi alak guggul. Odaveti a lámpa világát, hát uramfia kit lát maga előtt? Szolgájának bátyját, kit az egész falu, korhely, dólogtalan tolvajnak ismert. — Most már tudom — szólott Eszter teljesen, lefórázva — miért nem adhattak az én drága teheneim reggelenkint tejet. (Hiszen a kocsmába vitte pálinkáért a tejet a tolvaj). Mi tagadás, bizony szégyenkezve ment Eszter másnap a lelkipásztorhoz. Mikor a szelíd lelkű öreg ur meglátta az asszonyt, mosolyogva kérdezé: — No Eszter, használt e a tanács. — Bizony használt, mert kigyógyitotta, nem a tehenet, de az én balga eszemet. Aztán elbeszélte a történteket.
