Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-25 / 8. szám

MAGVAK FÖLDMIVELŐ 61 A NAGY ¥ILÁGBÓL. NEVESSÜNK!!! — A háború. Az anglusok liosszu szomorú­ságok után kissé vidulni kezdenek. A harcztérről ugyanis az a hir érkezett, hogy az anglusok felsza­badították az éhhalállal küzdő Kimberley városát, hol a lakosság már lóhust sem kapott éhségének csilapitására. De más újságok azt a hirt hozzák, hogy az anglusok harcz nélkül foglalták el a vá­rost. mert a burok a nagy tömeggel szemben nein kínálkoznak vért áldozni, hanem tova húzódtak, hogy aztán annál nagyobb hévvel vegyék kapóra az anglust. Mindenesetre ez az első siker is jól esik a sok kudarczot vallott — anglusnak. Hirdeti is nagy örömmel a világnak! — Újabb hírek a harcztérről. Alig ment szét annak hire, hogy az angolok Kimberleyt fel­szabadították, már újabban azt írják az újságok, hogy ez a győzelem is csak amolyan pünkösdi ki­rályság. A burok azért engedték csata nélkül be­venni a várost, mert olyan állást foglalhattak, hogy az anglusokat tőrbe csalhatták, a bevonuló angol csa­patok egy részét el is vágták a törzsétől. Sok hadi­szert, ökröket és élelmi czikkeket valamint foglyo­kat csíptek el az ügyes burok. A burok hadi élelmezése. Nekünk fogal­munk sincs arról az egyszerűségről, melvlyekkel a burok a háborút egyáltalában viselik. Ha ellenség fenyegeti az országot, kifogják a szekérből jobbik lovukat, vállukra kapják vadászfegyverüket s egy pár forinttal a zsebben s egy kis harapnivalóval a tarisznyában indulnak a határra. Az állam töltény­nél egyebet alig ad háborúba vonuló polgárainak. Maguk látják el magukat és lovokat élelemmel. Az áldott vidék bőven kínál mindent, a miből ember s állat tisztességesen megélhet. Tömérdek a vad és szügyig ér a balzsamos fü. Mi kell ennél egyéb? A hol megpihennek, kipányvázzák a lovakat a buja legelőn s maguk hajtóvadászatokat rendeznek ga­zellákra és egyéb vadakra, melyek nagy falkákban élnek a végtelen rónákon s melyeknek ízletes busá­ból felséges gulyást tudnak készíteni a burok. — A tenger áldozatai. Egy nagy újság sze­rint 1899-ben 1311 tengeri hajó veszett el, melyek közt 1002 vitorlás hajó volt 371,406 tonnatartalom­mal és 339 gőzhajó 285,672 tonnatartalommal. Ezen­kívül a statisztika még 5515 olyan hajót sorol fel. melyek súlyos sérüléseket szenvedtek és egv időre kivétettek a forgalomból. — A tél Oroszországban. Közép , Kelet-, és Észak-Oroszországban, valamint a kelettengeri tar­tományokban rendkívül erős a tél. Tegnap Rigában 27 és Pétervárott 25 fok hideg volt. Furfangos észjárás. Tani tó: Hej, János gazda, miért nem adja be fiát az iskolába tanulni; elmúlt már nyolcz éves is! János gazda. Elég esze van már annak, mester ur! Nem illik az, hogy a gyerök apjánál is többet tudjon. ¥ Hol lakik hát ? A városi kézbesítőknek kiadja a kiadó a kéz­besíteni való végzéseket. Egy végzés egy bizonyos Karasz Péter nevő egyénnek szólt. A kézbesítő, a kinek ezt az ügydarabot kiosztották, azt mondta, hogy a végzésben megjelölt házszám alatt az illető nem lakik, tehát kéri a kiadót, hogy adja át a vég­zést másik kézbesítőnek, a ki tudja a nevezett eni- I bér lakását. A kiadó visszaveszi a végzést s kérdezi: — Nos, ki tudja kendtek közül, hol lakik Ka­rasz Péter? — Én tudom, — felel az egyik kézbesítő, — Béla-uteza ötödik szám alatt. — Csak ott lakott, — szólt egy másik. — Ott is halt el, de azóta nem tudom, hogy hová költözött. A halálmadár. ' Y-en a temetkezési társulatok szolgáit halál­madárnak nevezi a nép. Egy paraszt egyszer azzal a panaszszal állított he az első temetkezési társu­lat elnökéhez, hogy őt az az ember, a ki a dijat szedi, csak akkor keresi már fel, midőn vagy tiz halott után kell fizetni a dijat. — Hát aztán mikor volt utoljára magánál Kardos ? kérdi az elnök. Ilyen nevű ember nem volt nálam, — felel a paraszt. — Hisz’ az imént mondta kend, hogy későn szokott magához elmenni. — Én arról nem mondtam. — A társulati szolga melyik nap járt kend­nél ? — türelmetlenkedik az elnök. — Az se volt nálam. — Hát ki volt? — A halálmadár. Terményárak e liót folyamán. TERMEM XEME 50 kilogramm ára TERMÉW-NEME 50 kilóg ram ni ára k. f. k. f. k. f. k. f. Árpa 5 50 5 70 Muhar 8 8 20 Búza 7 40 8 10 Bab tarka 4 50 : 5 — Rozs o 10 6 30 Bab n. fehér 0 60 1 7 10 Zab 4 90 5 50 Borsó 10 — 10 25 Tengeri 4 00 5 10 Lencse min. szer. 11 — 12 — Luczerna m. 34 50 41-- 1 Kö les 5 30 5 50 Vörös lóhere 02 — ■ 1 74-- ! Kö les kása 9 — 0 25 Baltaczim 12 77) 13 50 EWF* SPF" A világ' legelső kaszagyára, "3M5I 3§ájjj mely minden kiállításon kitüntetve lelt a SZENT ANDRÁS EZÜST ACZÉL KASZAGYÁR, inelvnek egyedüli szétküldöje BÉRÜL SIMON ur, SOBIOOT-SZm.. A ki valódi megbízható jó kaszát akar az idén is használni, az senkitől ne vásároljon mig a közkedvelt világ­hírű Szent András jegyű ezüst aczél kaszáról képes főárjegyzéket nem kér! A Szent András kaszagyár, mely minden kiállításon kitüntetve lett 100 koronát tizet annak, a ki egy más gyárból egv Szent András B. S. jegyű ezüst aczél kaszát tud előmutatni. 200 koronát fizet annak, a ki 100 drb közül o rosszat tud előmutatni. Szállítás már most is teljes jótállás mellett! 5 drb rendelésnél a pos­taköltséget a kaszagyár fizeti! 10 drb rendelésnél egy darab ingyen adatik ráadásul! A sok ezerre menő elis­merő, dicsérő levelek és utánrendelések nálam,mindenkor megtekinthetők. Kérjen mindenki képes fő árjeyyzéket egy levelező lapon, melyet ingyen és bérmentve küldök !! Árjegyzéket csak úgy küldhetek, ha czimüket, megvét és utolsó postát is jelzik. Fizetésnél kedvezményes feltételek! ___ /'•j " 3_

Next

/
Thumbnails
Contents