Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-25 / 8. szám

MAGYAR FÖLDMIYELÜ

63

HAZÁNK ÜGYE.

— A költségvetés tárgyalása tovább folyik. Közbe-közbe a különben sima tárgyalást egy kis pattogás hevíti. így például a ruthének (beregi orosz- ajkú lakosok) felsegélyezésére megindított mozgalom. Egan Ede kormánybiztos a Munkácson tartott értekezlet alkalmával kendőzetlenül tárta fel azon pusztításokat, melyeket a szegény nép közt a bevándorolt idegen elemek tesznek. Ezt az őszinte, egyenes beszédet bizonyos ujságlapok és honatyák félreértették és miatta perpatvarkodni szerettek volna. Úgy Egan Ede kormánybiztos, mint különösen Darányi földmivelésügyi miniszter felvilágosításai után a vihar lecsendesedett.

— Ismét újságolják, hogy miniszter válság leszen. Beszélik, hogy megyen a kultuszminiszter (Wlassics) és Horánszky Nándor meg a belügymi- niszterséget fogadná el. Azt is tudni szeretik, hogy újból Szilágyi Dezső lesz a ház elnöke, Perczel mostani elnök valami nagy bank vezérigazgatóságát vállalná el. Ki tudja mi lesz?

— Az uj osztrák kormány még mindig parlament (országgyűlés) nélkül van. Ezt az időt arra használja fel, hogy a birodalmi tanácsot lábra állítsa. Békekötést szeretne kieszközölni minden áron a pártok közt. Vájjon sikerül-e — nem tudhatni!

MI ÚJSÁG?

— A magyar király itthon. Ő felsége a király, mint előre hírül adtuk, körünkbe érkezett. A budavári kir. palotában hetenkint kétszer legmagasabb kihallgatást adott; illetve ad.

— Jótékonyság. Meszlényi Gyula szatmári püspök a szatmári kath. kaszinó házvételére 20 ezer koronát adományozott!

— Kitüntetett községi ) biró Sárbogárdról Írja levelezőnk, hogy ott a napokban adták át Németh 'Lajosnak, a község Jurájának az ezüst ke- rosztet, melyet ő Felsége adományozott neki a köz- szolgálat terén kifejtett sok évi buzgó működéséért. Az érdemkeresztett Heltay Jenő főszolgabíró szép beszéd kíséretében adta át a kitüntetetnek.

— Szövetkezeti mozgalom. Az utolsó hetekben Nyitra-Ujlak, Korlátkő és Pöstvén, nyitrame- gyei; továbbá Török-Szentmiklós, szolnokmegyei; Kis-Pereg, aradmegvei és Hirip-Dobra. szatmárme- gyei községekben alakultak fogyasztási szövetkezetek. Valamennyien a »Hangya« kötelékében.

— A korona számitás áldozata. A heti vásárban lovat akar venni a magyar. A mint a soka- dalomban járkál, botjával oldalba bök egy kopott szőrit táltost,

— Hát ettől a gebétől ki akarna már megszökni ?

Az eladó a gúnyos hangból is látta, hogy vevővel van dolga, csak úgy félválról veti oda:

— Ha gebe, hát legyen gebe. Ne nézze kend.

— Hát aztán hogy adná kend?

— 90 korona.

— Az sok, hanem 60 pengőt adok érte.

— 70 az utolsó ára.

Végre 65 frtban megegyeznek. Kezet csapnak és még az áldomást is a magyar fizeti.

— A mig a szülők mulatnak. Merény községből borzalmas szerencsétlenséget jelentenek, a mely három gyermek életébe került. Mayer Károly gazda és felesége egy farsangi mulatságra ment, s azalatt három kis gyerekük magában maradt a házban. Mig a szülők mulattak a gyerekszobában tiiz keletkezett, A három tehetetlen gyerek nem tudott menekülni az elzárt lakásból. Mind a három

megégett, Mikor a szülők reggel felé hazatértek, elszenesedett holttesteket találtak. A hatóság vizsgálatot indított.

— Jégeső. Zsombolyán szombaton nagy jégeső volt, a mely egy óráig tartott. A jégesőt villámlás és mennydörgés kisérte.

— Elpusztult gyár. Nagy tűzvész pusztított a minap Kassán. A tűznek egy nagy gyártelep lett áldozata. Az Eisler Józsiás és fia czég nagy székgyárában ütött ki a tűz s roppant gyorsasággal vetett lángot a felhalmazott faanyag és készáru. Csakhamar az egész épület lángokban állott, úgy, hogy oltásról alig lehetett szó s a tűzoltók, valamint a kirendelt katonaság csak a szomszéd épületek mentésére gondolhatott. A gyártelep csaknem egészen elpusztult. A kár meghaladja a százezer koronát. Nagyon sok munkás maradi kereset nélkül.

— Gondatlan korcsmáros. Kovács András 12 éves nagyoroszi fiú az 1898. évi november 12-én este kilencz óra tájban vizet merített a Bródi Henrik váczi korcsmáros udvarán levő kutból. E közben beleesett a kútba s fején oly súlyosan megsérült, hogy koponyatörés és agyrázkódás következtében azonnal meghalt. A bajt az okozta, hogy a kút csak egyszál deszka magasságú kávával volt ellátva s a kutgém végén a nehezék, a mi az ostor biztos lebocsáthatását szabályozza, hiányzott. A pestvidéki törvényszék ma Rónay Kamill elnöklésével Bródit gondatlanság által okozott emberölés vétsége miatt két hónapi fogházra ítélte. Jó lesz a gazdáknak ezt megszívlelni!

KÖZÖS TANÁCSADÓ.

Olvasókör. A kérdéses mondás igy szól: »Sándor, József, Benedek — zsákkkal hozza a meleget.

Falusi gazda R—k. A kir. törvényszék, kirendeli a törvényes védőt a vádlott számára. De a vádlott választhat, felkérhet más ügyvédet is, főleg ha van miből a védő diját fizetni. Ez esetben jó lesz a közmondás szavait megjegyezni, hogy »szegődött bér oszlott koncz !«

Csanálos. Szomorúan halljuk, hogy az olvasókör pusztulóban. Tehát mikor az ország majd minden községében alakulnak ilyen körök, akkor önöknél egy szép múltú, nagy hivatási szolgáló kör pusztul'.' Ne engedjék. A másik kérdésre csak azt mondjuk, nem hiszszük, hogy a csanálosiak a hátralékot be ne küldjék. Azok a derék emberek ingyért lapunkat nem kívánták elfogadni.

Milyen tojásokat tegyen a gazdasszony a kotló alá? E kérdésre a következőket ajánlják:

1. Olyan tyúknak a tojását, mely már két évesnél idősebb.

2. A tojás ne legyen túlságosan nagy, hanem középszerű. A kicsi sem ajánlatos. 3. Legyen a tojás szép, sima héjú és nem rücskös, 4. Ne legyen a tojás régi, legfeljebb 10 napos. Mert a tojás egy hónapig is megtartja csiraképességét, de azért jlyen tojásnál nem biztos a kikelés.

— Az ablak táblákról a mész leg könnyebben úgy tisztitható le, ha az ablaktáblákat lehetőleg erős eczettel megnedvesitjük, mire azok a foltok, melyeket az ablaktáblákról másként le nem simulhattunk, önmaguk- tól elfognak tűnni. Ha ezután most az ablaktáblát vízzel leöntjük az egészen tiszta lesz.

— Az egerek pusztítása tavaszszal (R). Az egerek ellen ősszel a méreg és a fogók nem sokat használnak, de kora tavaszszal alkalmazva, nagyobb eredményt érhetünk el, a mikor az egerek száma kissebb és pusztításuk könnyebben megy. Ha tavaszszal a földek még hévízzel telitvék, az egerek a föld gyepes szélein található régi lyukak és menetekbe vonulnak meg. Ha ezeket a lyukakat kapafokkal betömjük, pár nap múlva már észrevehetjük, hogy mely lyukak lettek frissen túrva. Ezekbe a lyukakba helyezzük el azután a foszforpilulákat és a strikhines búzát. Ily módon is lehetséges tavaszszal az egereket pusztítani.