Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-25 / 8. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ (31 Gyermekek — a kocsmában. No már csak nincs olyan, hogy a gyermekek kocsmába járjanak! De bizony van atyámfia. Anyira van, hogy például Pestvármegye közgyűlésén feljaj- dultak, hogy mi leszen a jövő nemzedékkel, ha a gyermekek, ifjak továbbra is szabadon járják a kocsmákat. Ezen jogos feljajdulásra a vármegye erélyes határozatot hozott, melyet aztán szigorú utasítással küldött szét a szolgabiróságoknak. E határozatokból közöljük a következőket. »Megakadályozandó és megtartandó minden olyan erkölcsi kihágás, a mely a serdületlenek érintetlen jó érzését illeti s annak megrontását czélozza. Szóba hozatott az is, hogy a korcsmák istenitisztelet alatt feltétlenül zárva tartassanak. Erre is van már hatósági intézkedés és ez a 90.146—99. alispáni szám alatt kiadott, 78.543—99. sz. belügyminiszteri rendelet. Ennek 14. §-a azt világosan elrendeli ; semmi szin alatt meg nem engedhető tehát, hogy a korcsmák í’eggeli és délutáni istenitisztelet alatt nyitva legyenek. Korcsmáros tehát, a ki e vármegyei szabályrendelet, akár a fenn hivatkozott miniszteri rendelet ellen vét feltétlenül közrendészeti és rendőri kihágást követ el s igy az a fószolgabiráknál haladéktalanul bejelentendő, a kik is utasittatnak, hogy a megtorló intézkedéseket a legszigorúbb módon foganatosítsák és úgy a község, mint a főszolgabirák oda törekedjenek, hogy az államkincstártól oly korcsmáros, ki ilyen kihágásért megbüntetve volt, korcsmajogot többé ne kapjon, mert azzal erre magát ér- demetlenné tette. E határozatról a járási főszolgabirák és az összes községek, valamint a városok polgármesterei is értesittetnek.« Mi ezt a határozatot igen helyes dolognak tartjuk. De magából a határozatból is látjuk, hogy a baj voltaképpen ott vagyon .... hogy nálunk a határozatokat nyakra-főre hozzák, de nem gondoskodnak azoknak végrehajtásáról. A főispánoknak különösen ki kellene rendelni egy felügyelőt, a ki legszigoruabban nyilvántartaná az ilyen közjót érintő szabályrendeletek végrehajtását! Es ott,a hol mulasztást tapasztal, a legkeményebb büntetéssel kellene a hanyagságot megtorolni. ISMERETEK TÁRA. Könyves András bácsi oktatása. Ahol legjobb élni. A fölilövek. Ezt a mi türelmes földgolyónkat keresztül- kasul bejárták és össze-visszaméregették már a tudósok — mindnyájunknak nagy hasznára. De halljátok csak, kedves atyámfiai, hogy még mit ki nem gondoltak azok a tudós emberek! — Felövezték a Földet. Hogy miképen kell ezt érteni? — mindjárt kiviláglik. Földünk derekát, amint tudjuk, legjobban süti a Nap. Tehát a Földnek azt a részét köröskörül, ahol a napsugarak éppen tetőirányosan tűznek rá. azt a legmelegebb széles pásztát Földünk derekán a tudósok elnevezték forró földövnek. És itt van az örök nyár hazája. A Föld sarkai körül fekvő vidékeket a tudomány hideg földöveknek nevezte el. Mert oda a Nap sugarai hónapokon keresztül nem is, vagy csak igen rézsut esnek, tehát azokon a vidékeken kegyetlen hidegek uralkodnak. Itt van az örökös jég "hazája. A forró és hideg földövek között van még egv-egy pászta köröskörül a Földön. Ezt a két paszomántot a Földnek éj szaki és déli felén a tudósok mérsékelt földöveknek nevezik. Mert itt már egészen tűrhető a légmérséklet; sem túlságosan hideg, sem pedig elviselhetetlenül meleg nincs. Itt él a legtöbb ember; mert az az enyhébb légmérséklet nagyon kedvező testnek és léleknek, embernek és állatnak egyaránt. Nem rongálja egészségünket sem a szörnyű hideg, sem pedig az alkalmatlan, tikkasztó nagy hőség. Mert, mikor már megelégeltük a tél zordonságát, azon veszszük észre, hogy itt a szép tavasz; örvend szemünk az uj zöldnek, és tele tüdővel szívjuk a virágillatos enyhe levegőt. Mikor pedig már terhűnkre kezd válni a nyár forrósága, beköszönt az ősz; hűvösre fordul az idő, és alig várjuk az első jó fagyást, hogy leölhessük hízott sertéseinket. A mérsékelt földövön a legjobb és legkívánatosabb lakás esik azért is, mert itt átlag minden megterem, a mi az embernek és az ő állatainak az életre szükséges. De még más okból is kedvezőbb életünkre a mérsékelt földöv, mint a hideg, vagy a forró. A mit az ember esze az elmúlt sok száz és ezer esztendő alatt legszebbet, legjobbat és leghasznosabbat kigondolt, — az mind itt a mérsékelt földövön született meg és lett idővel olyan nagyon szép, nagvon jó és nagyon hasznos mindnyájunkra nézve. A mérsékelt földöv tehát nemcsak a kézzel — hanem az észszel való munkára is alkalmasabb, kedvezőbb, mint más tájékai Földünk kerekének. És igazán szerencséseknek mondhatjuk magunkat, hogy nekünk, magyaroknak, ezen a térés nagy Földön" a legkellemesebb hőmérsékletű vidék jutott ki lakóhely gyanánt. Itt élned, halnod kell. (ismeritek, atyámfiai, bizonyára a Szózatot, azt a gyönyörű verset, mely a magyar hazáról igy énekel: A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely. Áldjon, vagy verjen sors keze, Itt élned, halnod kell. Vörösmarty Mihály, hazánk egyik legnagyobb költője zengedezett oly szépen. 0, a ki szivének minden forróságával és Jelkének igaz meggyőződésével szerette a hazát. Ő tudta, hogy mit és miért irt oly nemes érzéssel a magyar hazáról. Atyámfiai, a tudósok mindig jobban ismerik a nagy világnak és hazának sorát és állapotát, mint ti, egyszerűbb népnek tagjai, a kiknek nem az a főfoglalkozásuk, hogy a könyveket bújják. A tanult emberek jobban tudják, mint ti, atyámfiai, hogy milyen állása van a mi hazánknak a Nap iránt? milyen a légmérséklete? mit, milyen jót és mennyit terem a magyar haza földje?— hogy tehát milyen kívánatos itt élni és lakni ? Annakokáért bátran hihetsz nekik, atyámfia, mikor ők szép Magyarországról Írnak és magát fennen dicsérik, mert bizony szivükből beszélnek. De mindamellett mégsem fogják ők a feketét azért, mert magyar, fehérnek magasztalni és a fehéret csak azért, mert idegen, feketének kikiáltani. Nem dicsekszünk mink oktalanul. A rossz nálunk is rossz ; a jó másutt is jó. Nem mondjuk mi nektek, atyámfiai, hogy nálunk még a haldokló is megeszik hét gombóczot, — olyan vitézek és vasgyúrók vagyunk. Meg hogy a magyar tehén teje feliekig tejfel, és hogy a borjut nálunk kötéllel együtt adja a jó Isten. Vagy hogy itt sült galambok repkednek kinek- kinek a házához, és a sövény kolbászhói van fonva. Hanem csak azt merjük hirdetni, hogy, ha összehasonlítjuk hazánkat más országokkal és a Föld más vidékeivel, bármelyikkel is dicsőségesen kiálljuk a versenyt. Ha tekintjük hazánknak igen jó fekvését, egészséges levegőjét, dúsan termő talaját és kedvező hőmérsékletét: elmondhatjuk, hogy nincs ennek a vén Földnek még egy oly darabja, mely áldottabb, szerencsésebb és boldogabb volna, mint édes magyar hazánk. Természeti szépségekben oly gazdag ez az or-
