Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-25 / 8. szám
58 MAGYAR FÖLDMIVELŐ könyörülni azon a szegény népen!:' De íme az első nyilvános, igaz szóért követ akar ragadni, hogy bételjesedjék a régi közmondás: „Szólj igazat és a többi !*‘ Annak a szép mozgalomnak megakadni nem szabad! Ez a kis zivatar egy fontos dologra taníthat azonban édes mindnyájunkat... Hogy t. i. mindig igazat mondjunk, de nem szükséges minden igazat piaczra terítenünk. Megismervén az igazságot... haladjunk, dolgozzunk, gyógyítsunk az igazság utján... Akkor a karaván halad és eléri czélját! SZÖVETKEZZÜNK ! Köpösd, 1900. február 12. Kis községünkben méltóságos báró Scbmertzing ur önzetlen tevékenysége folytán — két évvel ez- eló'tt — létesült hitelszövetkezet igen szép eredménynyel működik. Számos tagot, kik az uzsorások nyomásai alatt pusztulásnak néztek eléje, annyira fölkarolt, hogy felébredvén a lakosság, a méltóságos báró ur buzdítására s az ő buzgó vezetése alatt néhány hónappal azelőtt a fogyasztási szövetkezet is létesült nálunk. Mily, szépen bevált a szövetkezeti eszme, ki- tünhetik abból, hogy fogyasztási szövetkezetünk alig 6 havi működése alatt, ahol 181 üzletrész után csak 1166 korona folyt be, mégis az üzletben elért haszon felér 1600 koronával. Ha azt vesszük, hogy ezen 1600 koronányi hasznot az üzletrészszel biró tagok élvezik, holott a szövetkezet fenállása előtt azon, mintegy a szegény nép vérét szopó uzsorás kereskedő szatócsok élős- ködtek, nem kell-e hálával tartoznunk azon nemes- szivü uraknak, kik alkalmat nyújtanak nekünk arra, hogy segítsünk magunkon, ha azt akarjuk, hogy az Isten is segítsen rajtunk. De addig, még a nép teljesen megnem barátkozik eme eszmével, addig még az uzsorás kereskedők nem szűnnek áskálódni a szövetkezetek pártolói és vezetői ellen, kitartással küzdjünk minden akadály ellen, amikor is Istentől munkánknak édes gyümölcsét jogunk leend élvezni. Tudósitó. _A_ dn/ü-tlen. Várva-várja szeretőjét, Balog Julcsa a kedvesét Öt-hat éve, esztendeje, Minden reggel, miden este. Sirva várja ... de hiába! Nem jön vissza! Ne is várja! A városban uriszolga, Nincs kelmedre semmi gondja! Eladta az apja földjét,' Elhagyta a szülőföldjét; A városban inkább szolga, Mint faluban földes gazda. * * * Kedves, drága, magyar népem! Megértesz-e kérlek engem ? Tndod-e, hogy mit gondolok, Hogy hát hová czélozgalok ? Dorogi. Egy gazdánál ötven évig — juhász. A becsületes, szorgalmas munkásság bármely téren rászolgál az elismerésre, mert kis körben, szerény állásban éppen úgy lehet hasznos tagja a társadalomnak, mint a magasabb állásban levő. Egy ilyen egyszerű, derék ember megérdemelt kitüntetéséről értesülünk Vida József juhász a gróf Zichy tetétleni birtokán ez évben töltötte be 50 éves szolgálatát mint juhász. Jelenleg 79 éves. Tiz éves korában ment az uradalomba, hol most már a harmadik gazdáját szolgálja: a nagyapát, apát és fiút gróf Zichy Gézát. Tizenhétéves korában már nyájat kapott. vagyis juhász lett. 20 éves korában megnősült. Húsz évig volt beteg, de azért mindig őrizte a juhokat betegsége alatt is. Bérét pontosan kapta s ő is hűségesen szolgált. Hosszú szolgálata után a múlt szombaton tűzte fel az öreg juhász mellére a járási főszolgabíró a legfelsőbb kitüntetést: az ezüst érdemkeresztet, ünnepség mellett. A szép jelenetnél a községházára gyűlt a község lakosságának jó része. Az érdemkereszten kívül 0 Felsége arczké- pét és 100 korona jutalmat kapott az öreg Yida. Előzőleg már feltüzték az öreg juhász mellére a 40 évi luí szolgálati éremet. Egész életében biró előtt nem volt az öreg ember. A szeme világát már elvesztette az öregség folytán. Gróf Zichy Géza orvosokat hivatott az öreg ember szemének meggvó- gvitásához, de ez már az agg kor miatt nem sikerült. Az ünnepély alkalmából hozzáintézett üdvözlő beszédre adott válaszában azt kérte Yida József, hogy az adót vegyék le róla. Jó gazdája: Zichy gróf megígérte, hogy ezt az óhaját is teljesíti. A jó öregnek felesége és öt gyermeke él. Egyik leánya Molnár Sándor nagyváradi városligeti pályaőr felesége, aki férjével együtt résztvett az édesatyja kitüntetésének ünnepélyén. A burok és a szeszesitalok. Biróválasztás/) Most folynak javában ország szerte a községekben a biró választások. Ébren legyetek választók ezen polgári jogotok gyakorlásánál! Ne arra adjátok szavazatotokat, ki itat vagy megvendégel titeket, hanem kiről feltételezitek, hogy becsületes, józan életű, tiszta kezű, s az egész község érdekét szivén viselni s esküjét megtartani tudó egyén. Hiszen mi egy községi bírónak fizetése ? Némely községben 40—60 frt. Már most, ha őezt el eteti, el itatja csakhogy megválasszák sőt még némelyik kész megvesztegetést is kisérleni a főszolgabírónál. Miért tenné ezeket a kiadásokat, ha nem azon reményben, hogy rajtatok kihúzza. Az nem becsületesség, az nem való bírónak. Ne adjátok el lelketeket és 3 évi nyugalmatokat egv pár pohár italért vagy egy tál lencséért mint Ezsau az örökségét Jákobnak eladta, hanem válasszatok részrehajlatlanul, érdek nélkül, mert különben megisszátok annak a keserű levét. — *) E tárgyról mi már elébb irtunk. Lápunk egyik barátjának eme rövid felszólalását azért szívesen közöljük, mert a dolgot újabb világításba mutatja be. Szerk. A magyar ember azt szokta mondani, hogy mikor gond, bú szántogatja lelkét vagy nehéz, emésztő munkában van — Ez a kis ital, mán mint a pálinka tartja bennem a lelket. Yagy: — Legalább elbódit ez a kutya ital és igy jobban türöm-viselem az élet harczát . . . Hát édes magyar népem, példát vehettek a most. élet-halára harezoló derék búr földmives néptől. Ott harezban van öreg, ifjú gyermek, férfi, Sőt már az asszonyok is nemsokára ott fognak küzdeni férjeik mellett. Mennyi ölő bánat gyötri ezt a szegény népet. A halál hány rendet vág soraikban. És ennek a népnek nincs szüksége bóditó italra. Joubert fővezérük már a háború elején megtiltotta, hogy a búr táborba bevinni vagy árusítani semmi féle szeszes italt nem szabad. No látod atyámfia, lehet nagy és dicső dolgokat művelni csupán lélekből is. Nem szükséges oda pálinka, hogy vakká tegye a hőst; hazaszeretet, kö- telességérzet, jó lélek ezek azon titkos szerek, mikkel a magyar nép is keresztül vívhatja ezeknek a bus időknek, a gazdasági váltságnak idejét, bogy aztán józan megtisztult lélekkel ébredjünk a jobb i jövendőre!
