Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-11 / 6. szám
46 MAGYAR FÖLDMÍVELŐ MAGIT AR GAZDA. A kikre ráesteledik! — Gazdasági teli tanfolyamról — — Komám uram, már csak kitárom, a mit szivem idáig rejtegetett. — Csak őszinte-igazán tegye komám, mert akkor érthetjük meg valójában egymást. — Mind jól van ez, mondották a falubéliek, de azért az ilyen tanfolyamok után is nehéz az élet, keserves a kenyér... — Tudtam jól, hogy emigyen fognak gondolkodni. Persze, hogy a beteg ember nehezen várja a viradást! Jól mondja a példabeszéd hogy sokan azt kívánják: »Adjál uram, de most mindjárt!« De nem úgy van ám. Még a napsugár sem boldogul és boldogít egyszerre. A fának is időre van szüksége, mig kirügyezik, lombosodik. Hát mig gyümölcsöt hajt. — Ez bizony úgy vagyon! — Hát akkor várjuk türelemmel, mig a gazdasági tanfolyamokon elvetett, elszórt mag is — gyümölcsöt hoz. Mert bizony ennek a magnak is j ó talajra van szüksége. Az az magyarán, szükséges, hogy a tanítást béfogadjuk, megemészszük és különösen érvényesítjük, felhasználjuk valójában vagy mint mondják: vigyük át a gyakorlati életbe. — Persze, hogy ehhez idő kell! — Némely ember azt hiszi, hogy ha már valamit hall vagy tud, annak nyomában azonnal gyümölcs fakad. Nem úgy ám ! ÍTtékesiteni kell a tudást. akár a pénzt vagy időt. De hát mi ehhez nem értettünk. Majd később, majd jövendőre és igy tovább ... — lg}' cselekszünk tisztára. — Ott vagyon például a szövetkezeti ügy. Mennyi időre vagyon szükség, hogy csak megértessük a mi népünkkel, hogy hát miben állana ennek mivoltja? A gazdasági téli tanfolyamokon erről is kitanitják a népet. De hát édes Istenem, a mi népünk meghallgatja a szép szót. Csak aztán követni nem tudja vagy nem akarja. — Mert nincs a ki mozgassa! — Ugv van komám! De hát ha nincs más a ki mozgassa, mozgassuk mi magunk. Hiszen a saját javunkról vagyon itten szó. Ebből és sok másból láthatja komám, hogy nem csak rajtunk kívül kell keresni a hibát, hanem mi magunkban is. — Majd megmondom a falumbelieimnek. — ügy vagyon ez komám, mint az egyszeri emberrel történt. Az is jajgatott, hogy ez is kéne, az is kéne. Ez sincs, az sincs. No miért? Azt mondotta az árva, mert nincs reá pénze. Megjelent hát neki egy szellem. Itt van ni, mondja, adok neked mindenre pénzt. Eredj a városba és szerezz be mindent. Az egyszeri ember be is ment a városba. De a kivel csak találkozott mindenkit megállított és mondogatta a szerencsétlen. Ez is kéne. az is kéne. Ez sincs, az sincs. Az ideje meg eltelt. Beesteledett. A szellem ujfent megjelent és mondotta neki: »Hát hiszen adtam neked mindenre, ugy-e azért semmid sincs! Mert eltöltötted az idődet balgán, a nálad levő kincset nem tudtad felhasználni, mert már megszoktad, hogy ez sincs, az sincs, ez kellene, az kellene. íme rád esteledett — és te ujfent ott vagy, a hol voltál.« — Enyje koma, de megfogta a dolog velejét! — No hát az ilyen panaszkodó, tépelődő, pemetyélő gazdáknak adhatunk mi akármennyi szellemi kincset... azok elfogadják, de addig szidják a sorsot, mig — rájuk esteledik. Akkor aztán panaszkodnak, hogy hát hiszen éppeg olyan a nyomorúság, mint régen volt. — No koma, most már teli rakta a tarisznyámat, mehetek haza a falumba! Hamu a szőlőbe. A fűtés ideje alatt tavaszig temérdek hamupernye kerül minden ház körül. Ezt pedig rendszerint a szemétdombra szokták kiszórni, honnan a szél legnagyobb részét szétszórja. Pedig hát a hamu általában minden növénynek, ugv különösen a szőlőnek is kitűnő trágyaszere, mely vesszei nevelkedését s termékenységét nagy mértékben előmozdítja. Nem lehet azért eléggé ajánlani a hamu gondos összegyűjtését s annak esetenkint a szőlő közé való kiszórását. Ezt pedig legjobb akkor eszközölni. midőn már hó borítja a földet, mert igy a fehér havon szép egyenletesen elhintjük a hamut, melynek tápláló anyaga, a hó elolvadásakor szépen efog szivárogni a talajba. Petroleum használata a ló rühessége ellen. A rühes lovaknak gyakran szokták petróleummal kenni, s ez csakugyan hasznos, de vigyázni kell vele, mert nagyobb mennyiségű petroleum fel- keoése a lónak nem csak betegségét, hanem vesztét is okozhatja. Tapasztalt orvosok állítása szerint egy liternyi petroleum elég arra, hogy a ló pusztulását előidézze. KÖZÖS TANÁCSADÓ. — Hogyan lesznek jó tojók a tyúkok? Több háziasszony a tél folyamán rendesen arról panaszkodik, hogy tyúkjai nagyon keveset, vagy éppen semmit sem tojnak, holott ilyenkor legdrágább lévén a tojás, legtöbb hasznot adna a tyúk. Erre nézve egy praktikus háziasszony tanácsa álljon itt. O igy jár el: a csontokat egész éven át összegyűjti, megszárifja, megtöri s azt igy megtörve korpával keverve (:.;eleg vízben áztatva) langyosan adja a tyúkoknak, a tyúkok nagyon korán megkezdik a tojást. — Nem szabad a sertéseket nyers konyha- hulladékokkal etetni. Az alsó-ausztriai helytartóság rendeletet adott ki, hogy jövőben a sertéseknek nyers konyhahulladékokkal való hizlalása tilos. Indokolja e rendeletét azzal, hogy az utóbbi időben a sertésvész többször oly helyeken ütött ki, hol a sertéseket nyers konyhahulladékokkal, továbbá szappanfőző, enyvgyári, mészáros- és hentes ipari hulladékokkal hizlalták. Mindezen hulladékokkal a jövőben feletelni tilos és sertések tartása paczal- mosókban, szappanfőzőkben, enyv- és bőrgyárakban s hasonló telepeken ezentúl nem lesz megengedve. — Mennyi só kell az állatoknak? Kell egy é v r e, ha a só nyalásra van az állatok elébe téve 1 lóra 3—ö kiló. 1 szarvasmarhára 6—12 kiló. 1 juhra vagy sertésre 2-3 kiló. II a pedig kézből sózunk: 1 lóra 7—lf gramm; 1 szarvasmarhára 15—25 gramm. 1 juhra vagy sertésre 4—8 gr. Növendékjószágnak, fejős tehénnek, gyorsanjáró lónak többecske. A hízóknak kevesebb só szükséges. — Meddig legczélszerübb a szopós állatoknál a szopást megengedni ? Csikóknál 16 - 17 hétig. Borjuknál 10—12, bárányoknál 16-18, malaczoknál 7—8, kecskéknél 8 hétig. — Szopós malaczok táplálása. Fiatal malaezok nevelésének egyik iitka, hogy gyakran étessiik őket. de egyszerre csak keveset adjunk nekik. Meglepő, hányszor szopnak 24 óra alatt a kis malaczok, bizonyságául annak, hogy anyjuk egyszerre nem nyújthat nekik sok tejet és hogy gyomruk még kicsiny, egyszerre csak keveset tud befogadni. Elválasztásuktól kezdve ételükbe egy-egv kis lisztet kevernek, tiz hetes korukig fokozatosan emelve a lisztadagot, amikor is a folyékony táplálék háromnegyed része liszt. A malaczhizlalóknak főleg arra kell törekedniök. hogy olyan tenyészállományt tartsanak, melynek főlulajdon- ságai a korai érettség, gyors növés s csontjai finomak.
